Két nappal a szombati árverés előtt a Magyar Műtárgy és Régiségkereskedők Országos Szövetsége (MROSZ) bejelentette: “elhatárolódik a Belvedere Szalon Galéria és Aukciósház által folytatott árverési gyakorlattól”, s azt állapította meg, hogy “az április 1-jei aukcióra kínált művek között rendkívül jelentős kikiáltási áron a magyar festészet kiemelkedő alkotóinak tulajdonított hamisítványok szerepelnek.”
Nem ritka a csalás
Névtelen informátorunk szerint nem a Belvedere az egyetlen szalon, ahol nem ritkák a kétes eredetű festmények, műtárgyak, sőt az is előfordul, hogy egyes aukciós házak saját embereiket ültetik a közönség soraiba, hogy úgynevezett önkötésekkel karban tartsák az árakat.
Forró Tamás az aukció közönsége előtt kifejtette, hogy véleménye szerint a kétes eredetű, hamis képek árverezéséről szóló vád a műkereskedelmi piac eszközeinek durvulását mutatja. Hozzátette: a képek minőségéért, hitelességéért – amit szakértői vélemények és vizsgálatok támasztanak alá – az árverező áll jót, nem más piaci szereplők.
Mint azt a BRFK- tól megtudtuk, a nyomozás március 31-én indult névtelen bejelentő alapján. A lefoglalt öt képből kettő eredetinek bizonyult, a benntartott három képet további vizsgálatoknak vetik alá, hogy megállapítsák, eredeti Rippl-Rónai festményekről van-e szó. A BRFK ismeretlen tettes ellen indított eljárást jelentős értékre elkövetett csalás vádjában. A rendőrség elmondása szerint minden műkincshamisítás törvénybe ütközik, akkor is, ha a hamisítvány csak egy galéria falára kerül ki, és nem eladásra szánják.
Mire figyeljen a vásárló?
Bretus Imre, a DunapArt Galéria tulajdonosa szerint még nem fordult elő, hogy már meghirdetett képeket foglal le a rendőrség az árverezés napján, hiszen a galériatulajdonos a jó hírnevét kockáztatja azzal, ha az árverésre kiírt tárgyakat nem kellő körültekintéssel vizsgálja át. Elmondása szerint Magyarországon még formálódóban van a műkincs-kereskedelem, így nem ritkák a visszaélések, mint például egy régi aukción már szerepelt, de el nem kelt kép átszignálása. A galériatulajdonos szerint, bár a műkereskedelem összetett szakma, manapság bárki lehet műkereskedő. Reményei szerint a piac öntisztulóként, előbb-utóbb kiveti magából a nem tisztességes szereplőket.
Addig is Bretus Imre szerint a leendő vásárlónak nem árt figyelnie az eredeti igazolások, dokumentációk meglétére, valamint szakemberi vélemény nélkül nem érdemes vásárolni. Ha mindez megvan, akkor sem zárható ki, hogy a vásárolt tárgy hamis, habár leütés után sem a vásárlónak, sem az árverezőnek nincs érdekében a hitelesség megkérdőjelezése.
Sokan vásároltak
Az előzmények dacára az aukción népes közönség vett részt, s a bejelentés után sem csökkent a vásárlási kedv. A látogatók láthatóan nem adtak hitelt a hamisítási vádaknak. Három híján – egy kisméretű olajkép, egy kis pasztell és egy tusrajz kivételével – mind a hét felkínált Rippl-Rónai József képet megvették, ötöt hétszámjegyű összegekért, 1 és 8 millió forint közötti sávban. A kétszáztizenöt tétel közül huszonhét ért el millió feletti leütést, a legmagasabb árat Farkas István Párizsi nyáreste című, a művész fia által hitelesített festménye érte el (14 millióról indult és 24 millióért kelt el).
Az aukción igazi rekordok nem születtek, a tételek többsége a kikiáltási áron, vagy azt kissé meghaladva, olykor megduplázva kelt el. A kínálat harmada nem talált vevőre.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
