Élet-Stílus

Környezetvédők a bioüzemanyag ellen?

admin
admin

2006. 03. 29. 12:50

A környezetvédő szakemberek szerint a bioüzemanyag terjedése akár több kárt okozhat, mint amennyi haszonnal járhat, mert a trópusi területeken történő "nyersanyag-termesztés" kiszorítja a természetes élőhelyeket és az élelmiszer célú termőterületeket.

Számos környezetvédelmi szakértő szerint a bioüzemanyag csak annyiban érdemli ki a bio nevet, hogy nem véges nyersanyagforrásból, hanem termesztett növényi nyersanyagból készül. Az erre a célra szolgáló, elsősorban cukorrépa, krumpli vagy búza termesztése viszont nagytáblás, monokultúrákban történik, ahol növényvédő szert és műtrágyát használnak. Az energianövények intenzív termesztése eutrofizációt idézhet elő a közeli vizekben a túlzott nitrogén-bemosódás miatt.

Az amerikai Cornell Egyetem és a Berkeley-i Kalifornia Egyetem kutatói kimutatták, hogy a bioüzemanyag előállítása több energiát igényel, mint amennyi nyerhető belőle. Alexander Farrell, szintén a Kalifornia Egyetem munkatársa kevésbé kemény kritikával illette a bioüzemanyagot, viszont elismerte, hogy az előállítása túl költséges ahhoz, hogy a közeljövőben tényleges alternatívává váljék.

Az Európai Unió előírásai szerint 2010-ig a konvencionális üzemanyag 5,75 százalékát, 2020-ra pedig a 20 százalékát bioüzemanyaggal kell kiváltani. A 2010. évi célok eléréséhez az Európai Uniónak évi 22 milliárd liter bioüzemanyagot kellene előállítania, az ehhez szükséges energianövény termesztéséhez becslések szerint mintegy fél Németországnyi területre lenne szükség. Jelenleg az energianövény termesztésben élen járó Németország szántóföldjeinek tizenkét százalékát energianövény borítja, főleg repce és gabona.

Becslések szerint a jövőben legalább tíz-tizenöt százalékkal kellene növelni az energianövények termesztésébe bevont európai területek arányát. Mivel a természetvédelmi érdekek korlátozzák ezt a fajta területhasznosítást, a szükségletet a jövőben valószínűleg a harmadik világ országaiból fedezik, ennek viszont súlyos környezeti és társadalmi hátulütői vannak – áll a freiburgi Öko-Institut tanulmányában.

Energianövény-termesztés a trópusi esőerdők helyén

A hiányzó mennyiséget jelenleg is egyre növekvő mértékben importból fedezi az öreg kontinens, mégpedig elsősorban dél-amerikai, malajziai és indiai pálma- és szójaolaj formájában.

Környezetvédelmi szervezetek viszont azt kérdezik, hogy mennyi növényi-tüzelőanyagot képes elviselni a Föld? Többek között a BirdLife International természetvédelmi szervezet is aggodalmát fejezte ki a „nyersanyag-termesztés” biológiai sokféleségre, vízre valamint talajra gyakorolt negatív hatása miatt.

Ha több millió hektár trópusi erdő tűnik el, az üzemanyag elveszíti klímavédelmi („bio”) jelentőségét. Brazíliában a természetes élőhelyek nagy részét éppen az újabb és újabb szója és cukornád ültetvények létesítése céljából törik fel. A dél-amerikai országban közel fele annyiba kerül a cukornádból készülő etanol előállítása, mint Európában, az olcsó munkaerő valamint a környezetvédelmi előírások hiánya miatt.

Jelenleg még importvám sújtja az Európába behozott bioetanolt, de várhatóan idén augusztustól megszűnik a védővám. „Akkor viszont senki nem fog bioüzemanyag-erőműbe fektetni Németországban (valószínűleg más európai országban sem), és lehetetlen lesz saját nyersanyagból elérni az 5,75 százalékot” – nyilatkozta a Spiegel Online-nak Ernst Schwanhold, a BASF vegyipari vállalat munkatársa. Ilyen körülmények között a nyersanyagot valószínűleg még nagyobb arányban a „harmadik világ” országaiból importálják majd.

A nyersanyag termesztés kiszorítja az élelmiszernövényeket

A bioüzemanyag alapjául szolgáló, elsősorban energianövény-termesztés az elmúlt évtizedben rohamosan nőtt a fejlődő országokban. Brazíliában a cukornádtermesztés az 1990-es évekhez viszonyítva megduplázódott, így ma már eléri az évi 370 millió tonnát. Indonéziában a pálmamag-termesztés 12 millió tonnáról 46 millió tonnára nőtt az elmúlt években.

Az Öko-Institut kutatói a tanulmányban felhívják a figyelmet arra, hogy ezek az országok maguk is energiaimportőrök, vagyis ha saját célra használnák a megtermelt üzemanyagot, csökkenthetnék kőolaj- és földgázbehozatalukat és függőségüket. Az alternatív energiahordozó helyben tartása a harmadik világ országai szempontjából azért is fontos, mert lehetőséget biztosítana a vidéki térségek energiaellátására és fejlődésére.

A vizsgálatok rámutattak arra is, hogy az energiahordozó exportra termelése tovább erősítené az amúgy is torz birtokviszonyokat, és a saját célú élelmiszer-termelés további visszaszorulását eredményezné. Ugyanis ezekben az országokban folyamatosan nő a mezőgazdaság területi igénye, egyrészt a népességnövekedés, de főleg a fejlett országok piacára történő élvezeti cikkek és energiahordozók termesztése miatt. Ez viszont veszélyezteti a természetes élőhelyek fennmaradását, illetve a helyi lakosság élelmiszer-ellátását.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.