Jó hangulatú frakcióhétvégének indult a balatonőszödi kormányüdülőben rendezett tanácskozás: egy győztes választás után bizakodva ült össze az MSZP frakciócsoportja 2006 májusában. Gyurcsány Ferenc kétszer beszélt: első beszédében vázolta az ország helyzetét, itt szembesítette a szocialista politikusokat az ismertnél is sokkal súlyosabb gazdasági helyzettel, az elkerülhetetlen megszorításokkal. Ezután jöttek a képviselői kérdések és hozzászólások. A napot Gyurcsány második felszólalása zárta, ez volt a trágárságokkal, erős kifejezésekkel tarkított híres-hírhedt őszödi beszéd, ami pár hónappal később felrobbantotta a politikai életet.
Ott még nem volt nagy hatása
Az őszödi beszéd a helyszínen a szemtanúk beszámolója szerint nem okozott nagy izgalmakat, nem tűnt számukra különösebben sem botrányosnak, sem kiemelkedőnek. Ebben szerepet játszhatott az is, hogy későre járt már, ez volt a záróbeszéd, lazább volt már a hangulat.
Semmi veszélyérzetem nem volt a beszéd miatt. Nem egyszerűen azért, mert nem gondoltam, hogy kiszivárog, önmagában a beszéd nem úgy hatott rám, hogy ebből ekkora történelmi léptékű baj lesz
– emlékezett vissza Lendvai Ildikó, aki frakcióvezetőként vezényelte le az ülést. Elmondása szerint a beszéd közben a konkrét gazdasági problémákon járt az esze, Gyurcsányék ugyanis aznap reggel osztották meg külön a frakcióvezetéssel, hogy nem 200 milliárd forint a költségvetési hiány, hanem 800 milliárd fölött jár, aminek a menedzselése komoly megszorításokat igényelt. De közben figyelt a beszédre is.
„A beszédnél az volt a benyomásom, hogy, »ezt most túljátszod, Feri«. Eszembe nem jutott, hogy a hazudtunk, hazudtunk, hazudtunk, meg a többi híressé vált mondattöredékeket szó szerint kell érteni. Úgy láttam, hogy ez ugyanaz a gesztus, mint amikor a rendszerváltás pillanatában Németh Miklós miniszterelnök felállt a Parlamentben, meglazította a nyakkendőjét, kigombolta az ingét, és elmondta, hogy mennyi a valóságos adósság. Csakhogy Németh Miklós nem volt egy emocionális vagy akár színpadias hatásokra törekvő szónok, Feri meg általában az volt, ugyanakkor máig úgy gondolom, hogy ezekre a szenvedélyes, öntépő mondatokra nem volt valójában szükség 2006-ban, amikor a rendszerváltás után először egy pártnak a kormányzás folytatására nyílt lehetősége, és amiben neki személyesen óriási szerepe volt” – vélekedett Lendvai Ildikó
Baja Ferenc számára is felejthető volt a felszólalás.
„Nem gondoltam, hogy ez lesz belőle, megmondom őszintén. Feri kidumálta magát, azt’ jól van, menjünk tovább. Ennyi volt akkor a pillanatnyi benyomásom. Ha nem így gondoltuk volna, akkor a frakció föláll. Azt gondoltam, hogy azért bukhatott ki belőle ez a beszéd, mert nem bírja a terhelést” – vélte az egykori befolyásos politikus, aki akkor a Miniszterelnöki Hivatalban volt államtitkár.
Ha a frakciónak nem tetszett is a beszéd, legalább is nem találtunk sem most, sem korábban olyan politikust, aki erről számolt volna be nekünk, Gyurcsányék hatásosnak ítélhették meg a szónoklatot. Szigetvári Viktor története – aki akkor az MSZP kampányigazgatója volt – arról árulkodik, hogy a stábban sikert arathatott a beszéd.
Neki egy hivatalos megbeszélés miatt korábban el kellett mennie Balatonőszödről, így kihagyta az ominózus beszédet. „Már Fehérvárnál jártam az M7-esen, amikor kaptam egy SMS-t egy kollégámtól, akit most nem akarok megnevezni, hogy
nagy, kemény beszédet mond a Feri
– emlékezett vissza Szigetvári. „Nem foglalkoztam ezzel, nem hívtam vissza, magát a beszédet is csak a tévében hallottam először, miután nyilvánosságra került” – tette hozzá. Szigetvárinak egyébként június elején megromlott a kapcsolata Gyurcsánnyal, mivel a miniszterelnök hiába kapacitálta a kormányba kommunikációs vezetőnek, ő inkább a párt önkormányzati kampányát vezette, amire szintén nagy hatással volt az őszödi beszéd napvilágra kerülése, számos MSZP-s polgármester és képviselő bukta el pár héttel később a választást.
Gyurcsány megijedhetett és ráijesztett a frakcióra
Hogy miért volt szüksége egyáltalán Gyurcsánynak a későbbi bukásához vezető monológot ilyen drasztikus formában előadni, arról megoszlanak a vélemények.
