A költségvetéssel kapcsolatban a legfontosabb szempont, hogy legyen. Ennek feltétele, hogy a kormány által behajtani kívánt szolidaritási hozzájárulást Budapestnek ne kelljen befizetnie, mivel csak így biztosítható a főváros működése – közölte Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója a szerdai háttérbeszélgetésén. Mint ismert, az Alkotmánybíróság októberi döntése szerint nem alaptörvény-ellenes a szolidaritási hozzájárulás kivetése, ám a konkrét összeg megállapítása során meg kellett volna vizsgálni, hogy az nem lehetetleníti-e el az önkormányzatot a feladatai ellátásában. Márpedig a városvezetés szerint ez az ő igazukat erősíti a hozzájárulás elkobzó jellegét illetően, egyben segítség számukra az államkincstárral folytatott közigazgatási perben. Ezzel kapcsolatban a főigazgató elmondta,
A jövő évi fővárosi költségvetésnek három fő prioritása van:
- az önkormányzati dolgozók béremelésének,
- a szociális szolgáltatásoknak (például a lakásrezsi programnak és a szolidaritási támogatásnak),
- valamint a közszolgáltatásoknak a biztosítása.
Mint elmondta, a béremeléssel kapcsolatban sikerült megegyezni a szakszervezetekkel, így jövőre 8 százalékkal nőhet a „Budapest-család” dolgozóinak fizetése, 2026-ban és 2027-ben pedig legalább évi 5 százalékos reálbéremelésben állapodtak meg. Ennek hiányában félő, hogy megindulna a munkaerő-elvándorlás a magánszektor felé – tette hozzá Kiss. A lakásrezsi-támogatást is bővítenék: a jogosultak az idén legfeljebb 48 ezer forint éves támogatást igényelhettek, ez jövőre 50 százalékkal emelkedhet. Maradna a fővárosi szociális támogatások fejlesztésére létrehozott szolidaritási alap is, melyre a kerületek és budapesti civil szervezetek pályázhatnak majd. A közszolgáltatások – a harmadik fő pillérként – az alapvető működéshez szükségesek, így például, hogy járjon a villamos, és legyen, aki elviszi a szemetet.
Jó budapesti közszolgáltatások nélkül elképzelhetetlen a gazdasági fellendülés, egyszerűen ilyen az ország gazdaságszerkezete
– érvelt Kiss Ambrus.
Persze mindehhez az kell, hogy a közgyűlés a december 18-i ülésén megszavazza a jövő évi költségvetést. A tervezettel kapcsolatban minden frakcióval konzultált a városvezetés, némelyikkel többször is, de arról, hogy végül elfogadják-e, nem szeretne találgatni a főigazgató. Mint elmondta, van forgatókönyv arra az esetre is, ha nem megy át a javaslat. Ebben az esetben az idei költségvetés egy tizenkettedéből automatikusan finanszírozhatná magát a főváros a jövő év elején, viszont március közepéig mindenképpen el kell fogadni az új büdzsét – vagy annak hiányában egy átmeneti gazdálkodásról szóló jogszabályt. A költségvetés kereteit bevételi oldalról nem lehet tovább feszíteni – tette hozzá.
A háttérbeszélgetésen elhangzott: a jövő heti közgyűlésen várhatóan a gyorshajtások ügyében drasztikus állami szigorításra tesz javaslatot Karácsony Gergely.
Ezek mindegyike legalább 62 km/h-s vagy annál nagyobb sebességet mért, de akadtak extrém esetek is: a Szentendrei úton 147 km/h-t, az Árpád hídon 149 km/h-t, az Üllői úton pedig 158 km/h-t is mértek. „Ezek brutális sebességtúllépések” – kommentálta Kiss a számokat. Éppen ezért a főpolgármester osztrák mintára javasolni fogja az állami szabályozás szigorítását.
Ez szélsőséges esetben – lakott területen belül legalább plusz 50 km/h-val, lakott területen kívül legalább plusz 75 km/h-val történő sebességtúllépés esetén – a jármű elkobzását jelentené: első alkalommal hat hónapra, a második alkalommal véglegesen
– ismertette Kiss Ambrus a kormányhoz intézendő főpolgármesteri javaslatot.
A beszélgetésen kiderült, hogy a Moody’s megerősítette Budapest „Baa3” befektetési ajánlású osztályzatát, ezzel egyidejűleg elismerte, hogy javult a főváros működésének hatékonysága. A kilátásokat azonban az eddigi stabilról negatívra változtatta a hitelminősítő a magyar főváros esetében. Ennek egyik oka az állami makrogazdasági és működési környezet romlása, a másik pedig a kormány és a főváros közötti, vitákkal és kihívásokkal teli viszony, amely az elmúlt években jelentősen befolyásolta Budapest pénzügyi helyzetét és működését is.
Kérdésre Kiss Ambrus reagált azokra a Magyar Nemzetben megjelent állításokra, miszerint a főváros gettószerű körülmények között tartja az ukrajnai menekülteket a Gyáli úti szállóban: a főigazgató visszautasította a vádakat, és felháborítónak tartja a támadást. „Ezek a hamis vádak érthető módon nagyon megviselték a szállón dolgozó alkalmazottakat, akik több mint 1000 napja foglalkoznak az orosz-ukrán háború elől menekülő családokkal” – fogalmazott. Az ott lakók nagy része kárpátaljai roma menekült család, akik máshol nem kapnának segítséget és szállást – tette hozzá.
Mivel a közgyűlésben nem lett volna támogatása Kiss Ambrus főpolgármester-helyettesi kinevezésének, az előző ciklusban betöltött pozíciója helyett most a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatójaként támogatja Karácsony Gergelyt. Lapunk kérdésére elmondta: sok tekintetben összehasonlítható a két munka, de lényeges különbség, hogy a mostani szerepében nem nyújthat be előterjesztést a közgyűlésnek. Szükség lenne főpolgármester-helyettesekre, mert sok a feladat – tette hozzá.
A főigazgató lapunk kérdésére elmondta, hogy a budapesti pályaudvarok privatizációjával kapcsolatban először szeretnék látni, mi a pontos terv, egyelőre ugyanis csak egy munkaanyag jelent meg az Építési és Közlekedési Minisztérium részéről. Hozzájárulásra valószínűleg a főváros részéről is szükség lesz, mert a pályaudvarok területi viszonyai tulajdonjogi szempontból igen kuszák – jelezte.
