Belföld

Szuverenitási kérdéseket is felvet a kínai rendőrök beengedése Magyarországra

Massimo Percossi / EPA / MTI (Illusztráció)
Massimo Percossi / EPA / MTI (Illusztráció)
Hol van ebben a magyar érdek? – vetődik fel a jogos kérdés a kínai rendvédelmi szervek Magyarországra engedésével kapcsolatban, amelynek tényét a héten a Belügyminisztérium erősítette meg. Noha a tárca elsősorban turisztikai célú együttműködésről beszél, a témában jártas szereplők, politikusok és a szakértő is nemzetbiztonsági és a szövetségesi rendszeren belüli kockázatokat emlegetnek.

Közös járőrszolgálatot látnak el a jövőben a kínai és magyar rendőrök Magyarországon – erősítette meg szerdán a Belügyminisztérium. Az erről szóló megállapodást még február közepén írta alá Pintér Sándor belügyminiszter a kínai közbiztonsági miniszterrel. A tárca ezzel kapcsolatban a héten úgy fogalmazott:

a két ország rendőrei a jövőben közösen láthatnak el járőrszolgálatot, ezzel is segítve a két ország állampolgárai és hatóságai közötti hatékonyabb kommunikációt, javítva a belbiztonságot és a közrendet.

A Belügyminisztérium szerint az együttműködési megállapodás célja, hogy javítsa a két ország idegenforgalmi szempontból kiemelt területeinek biztonságát a turisztikai csúcsidőszakokban, valamint a nagyobb tömegeket vonzó események idején. Hasonló megállapodás már működik a magyar rendőrség horvátországi, valamint az osztrák rendőrség magyarországi szerepvállalásáról – idézi fel a tárca közleménye.

Csakhogy a horvátokkal és az osztrákokkal meglévő – elsősorban valóban az idegenforgalmat segítő – együttműködések több szempontból is eltérnek a kínai rendőrök hazai beeresztésétől. Például azért, mert ezek a országok

  • szomszédosak Magyarországgal,
  • több szövetségesi rendszeren – például az Európai Unión – keresztül kötődnek hazánkhoz,
  • a rendészeti együttműködések megalapozásában pedig kulcsszerepe van a schengeni egyezménynek.

Ez egyértelműen szuverenitási kérdés

– értékelte a helyzetet a 24.hu kérdésére Suha György, nemzetközi kapcsolatok szakértő, korábbi diplomata, aki Afrika-szakértőként több tanulmányában is részletesen foglalkozott a Kínai Népköztársaság expanziós törekvéseivel.

„Egy pillanatig ne gondoljuk azt, hogy ezek klasszikus rendőri szerepek. A kínai rendőr külföldön a kínai kormány érdekeit, elsősorban politikai érdekeit képviseli” – rögzítette a szakember. Szerinte a kínai hatóság már az eredettörténetét tekintve is politikai szereplő, harmadik országban pedig lényegében nemzetbiztonsági ügynök, bizonyos értelemben kém. A kínaiakkal kötött rendészeti együttműködésről – tette hozzá – egy percig sem lehet azt gondolni, hogy turisztikai szempontokat szolgál: mindez arról szól, hogy Magyarország kinyitja az ajtaját egy másik, kifejezetten autokrata jellegű ország hatóságaihoz kötődő személyek előtt.

Ne csomagoljuk be úgy, hogy ez segít a kínai turistának, hogy megtalálják, merre van a Lánchíd, a kínai jelenlét nem erről szól

– fogalmazott.

Az elmúlt években egyre világosabban látszik, hogy a Kínai Kommunista Párt és a kínai kormány egy újfajta biztonsági kooperációban érdekelt a világban. A Kínai Népköztársaság kifejezett célja Suha György szerint egy új, önálló biztonsági szabályrendszert felállítani a globális térben, aminek legalább két markáns eleme van,

  • az egyik a katonai,
  • a másik rendészeti biztonsági alapokon nyugszik.

S noha e két területet Kínában is különböző politikai struktúrák irányítják, a kétfajta expanziós törekvés nem független egymástól. Katonai területen a sikeres expanziónak számos jele látható, mindenekelőtt az, hogy Kína az ENSZ békefenntartó misszióiban már a legnagyobb létszámmal van jelen az ENSZ Biztonsági Tanács tagjai közül, de finanszírozás szempontjából is a második helyen áll.

Pedro PARDO / AFP A 14. Országos Népi Kongresszus (NPC) második plenáris ülésének általános képe a pekingi Nép Nagy Csarnokában 2024. március 8-án.

„Kínai percepció szerint a kommunista pártnak és az álamnak kiemelt felelőssége és feladata van abban, hogy a kínai közösségeket külföldön felügyelje, a kapcsolataikat áttekintse, egyáltalán a kínai közösségek világában hatóságként lépjen fel a kínai határokon túl is” – értékelte a kínai rendészeti expanzió motivációit Suha György. Jóllehet a globális rendészeti együttműködések meghatározó terepe az Interpol, Kína az utóbbi években jól láthatóan törekszik arra, hogy jelenlétét a bilaterális kapcsolatain keresztül is erősítse – lényegében erről szól a szerdai sajtóhír is.

A nyilvánosan hozzáférhető kínai kormányzati források alapján a közbiztonsági minisztérium eddig 51 ilyen bilaterális megállapodást kötött 31 külföldi kormánnyal. A szakember rámutatott: kínai rendőröket korábban több európai ország is beengedett: ilyen – alkalmi akciók keretében megvalósuló – együttműködésekre többek között Svájccal és Franciaországgal is akadt már példa. A svájci esetben például arról volt szó, hogy a vízumokkal kapcsolatos visszaélésekben érintett kínai állampolgárokat azonosítsák. Az előző évtized közepén Svájcból ilyen okokból számos kínai állampolgárt utasítottak ki.

Ahogy azt már a szerdai sajtóhírek is felidézték, 2022-ben a spanyol székhelyű Safeguard Defenders emberi jogokra specializálódott agytröszt feltárta, hogy Kína világszerte összesen legalább 102 rendőrségi szolgálati állomást létesített, amelyek 53 különböző országban voltak jelen. A szervezet erről szóló tanulmányai szerint az ilyen rendőrőrsöknek az egyik funkciója – a már fentiekben említetthez hasonló módon – a „visszatérésre való rábeszélés”, vagyis a célpontok Kínába való visszakényszerítése lehetett, akár az otthon maradt családtagok, hozzátartozók megfélemlítése által.

Magyarországon Tompos Márton, a Momentum országgyűlési frakcióvezető-helyettese tárta fel, hogy Budapesten két kerületben is működött ilyen, nem hivatalos „rendőrőrs”. Tompos a héten a közösségi médiában felidézte: már 2022 őszén felderítették, hogy Józsefvárosban és Kőbányán is illegális kínai rendőrőrsök működnek, ám miután ezekről a nyilvánosságban hírek jelentek meg, a kínai nyelvű rendőrségi táblák eltűntek, a szolgálati állomások felszívódtak. A Belügyminisztérium akkor kifejezetten tagadta, hogy tudomása lenne erről.

Tompos Márton ennek kapcsán csütörtökön közölte: a kormány által a „külföldi befolyás” akadályozása céljából nemrég létrehozott Szuverenitásvédelmi Hivatalhoz fordult az ügyben.

Az immár legális kereteket kapott kínai rendőri jelenlét – túl a fenti kérdéseken – a szövetségesi rendszerre nézve is kockázatot jelent. A szakértő szerint például azzal, hogy Magyarország a Kínai Népköztársasághoz egyértelműen köthető hatósági személyeket enged a területére, utat nyit nekik a schengeni övezet további országai felé is.

Hol van ebben a magyar érdek?

– tette fel a kérdés a Suha György utalva arra: a kormány a külpolitikai döntései alátámasztása érdekében rendszerint az úgynevezett „magyar érdekekre” hivatkozik. A kutató szerint kérdéseket vet fel az is, hogy a bilaterális megállapodások a viszonosság elvén nyugszanak. Az egyelőre nem világos, hogy a magyar kormány mit kap cserébe a kínai rendészeti szervek beengedéséért. Kérdésre válaszolva Suha György ugyanakkor elismerte: az sem zárható ki, hogy a kínai megfigyelőállam technológiai támogatást nyújthat a jövőben magyar rendvédelmi szerveknek.

Harangozó Tamás (MSZP), az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának alelnöke hasonló aggodalmakat fogalmazott meg. A képviselő azt mondta, a kormánytól semmilyen tájékoztatást nem kaptak, arról, milyen védhető indoka van annak, hogy „a NATO szövetségi rendszere által deklaráltan biztonsági kihívást jelenő ország rendvédelmi szerveit beengedjük az országba, és a saját állampolgárainkra is ráengedjük.” Harangozó hozzátette: a bizottság következő ülésén napirendként tervezik felvenni a magyar-kínai rendészeti együttműködés ügyét.

Farkas Norbert / 24.hu (Illusztráció) „Levegőt” elnevezésű esemény 2023 június 1-jén.

A kínai-magyar rendészeti megállapodás kapcsán kérdésekkel fordultunk a Belügyminisztérium kommunikációs főosztályához. Egyebek között arról érdeklődtünk:

  • Milyen módon segíti ez a megállapodás Magyarország érdekeit?
  • Milyen módon járul hozzá az együttműködés Magyarország szuverenitásának megőrzéséhez?
  • Van-e a kínai rendőrökre vonatkozó létszámbeli felső határ, azaz maximum hány kínai „járőrre” lehet számítani?
  • Van-e időbeli hatálya a megállapodásnak, azaz mikortól meddig tartózkodnak Magyarországon a kínai rendőrök?
  • Kik végzik el az ide érkező kínai állomány tagjainak átvilágítását? Egyáltalán lesz-e ilyen vizsgálat, ha igen, milyen keretek között?
  • Hogyan tervezik kiszűrni a Magyarország területén hírszerzési tevékenységet végezni szándékozókat a „járőrök” közül?
  • Hogyan biztosítja a Belügyminisztérium a kommunikációt a magyar és a kínai állomány tagjai között? A magyar járőrparancsnokok fognak kínaiul beszélni, vagy a kínai rendőröktől várnak-e el magyar  nyelvtudást?

Kérdéseinkre cikkünk megjelenéséig a Belügyminisztériumból nem kaptunk választ, ha reagálnak, ismertetjük álláspontjukat.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik