„Felmerült Varga Judit neve is, de végül elvetettük, pedig jóval nagyobb nyilvánosságunk lenne” – tréfálkozott felvezetőjében Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az intézet Nők a politikában, nők a közéletben című csütörtöki konferenciáján a volt igazságügyi miniszterrel. A volt SZDSZ-es politikus elmondta, hogy valóban szerettek volna fideszes résztvevőt is a beszélgetésbe, de nem jártak sikerrel. Szerinte a döntéshozatalban, a politikában, a közéletben nagyon kevés nő van, de ez nem csak a NER hibája, „ez egy maszkulin társadalom”.
Schlanger Márton, a Republikon Intézet kutatója néhány adattal igyekezett bemutatni a nők közéleti helyzetét. Ötezer fős kutatásuk szerint a férfiaknak 47 százalékát, a nőknek pedig csak 37 százalékát érdekli a politika, ez azonban nem látszik a választási részvételen, a nők is nagyjából ugyanolyan arányban mennek el szavazni.
„A férfi dolga az, hogy pénzt keressen, a feleségeknek a háztartással és a gyerekekkel kellene foglalkozniuk” – így hangzott az állítás 2021-ben és 2023-ban is egy kutatásban. Ezzel 2021-ben több férfi értett egyet, mint nő, tavaly azonban megfordult ez az arány.
Nők a politikában, női kvóta
Baranyi Krisztina, a IX. kerület ellenzéki polgármestere elmondta, nem híve a női kvótának, annak ellenére sem, hogy sokszor érzi a hátrányát annak, hogy nő, és sosem érzi az előnyeit. A politikus felolvasta egy vidéki polgármester levelét, amelyben az elnézést kért egy korábbi mondatáért, amellyel valójában dicsérni szerette volna őt, ám a mondat végén hozzátette: „ahhoz képest, hogy nő”. „Valószínűleg még most is az édenkertben állna egyik lábáról a másikra Ádám, ha Éva nem mutatja meg neki a kivezető utat azzal a bizonyos almával” – foglalta össze afféle mottóként a polgármester a levél tartalmát.
Lendvai Ildikó szerint a legtöbb nő a magyar politikában a vidéki polgármesterek között van, „ahol melózni kell, de pénz nincs”. Szerinte nem a választók miatt kevés a nő a politikában, hanem a pártvezetők miatt, akik a volt MSZP-elnök szerint ebből a szempontból sokkal konzervatívabbak, mint a társadalom, és a helyféltés is jellemző rájuk. Nehézségnek látja azt is, hogy „a politika – a parlament napi vitáitól eltekintve – esti műfaj”, mivel olyankor vannak fórumok, fogadóórák, illetve elhúzódnak az utazások is. Kisgyerekes anyukaként ez nem könnyű. Baranyival ellentétben látja értelmét a kvótarendszernek, de csak a politikába való belépésnél, „azért, hogy nézzenek körül a nők között is, amikor embert keresnek egy feladatra.”
Agyhugykövet kapok attól a mondattól, hogy azért nem kell kvóta, mert a teljesítmény számít
– kezdte Szabó Tímea, a Párbeszéd – A Zöldek Pártjának ügyvezető társelnöke, aki szerint a férfiaknál sem a teljesítmény számít, és a nőknek a lehetőséget kell megadni, hogy beléphessenek a közéletbe. „Az Európai Unió első 15 tagországában mindenhol volt női kvóta, a legtöbben azért nincs már, mert a kvóta nem cél, hanem eszköz” – mondta. Egyetértett azzal, hogy a politika esti műfaj, és felidézte, hogy az eutanáziáról szóló hétfői vita is éjfélig tartott a parlamentben. Szabó szerint ezért a támogató család alapfeltétele annak, hogy több nő legyen a politikában.
A momentumos Orosz Anna kifejtette, nagyrészt szocializációs kérdés is az, hogy miért van kevés nő a politikában. „Egy kislánytól a mai napig jobban elvárjuk, hogy kedves legyen, megértő, elfogadó, egy kisfiúnál pedig talán még mindig jobban értékeljük, ha kiáll a saját véleményéért, a saját akaratáért” – mondta. Hozzátette, hogy ezek évszázados hagyományok, és nem csak a nőket érintik, „isteni lenne, ha több férfi pedagógus lenne”. Elmondta, hogy a Momentumban nemrég vezették be a női kvótát, bár eleinte idegenkedtek tőle, azonban azt tapasztalták, hogy szükséges. „Egy civilekkel folytatott egyeztetésen ültem a parlamentben
rendre a nők szólaltak meg utoljára, és rendre ők voltak a legfelkészültebbek
– idézte fel.
„A választók szívesen választanak nőt, a pártok részéről van nagyobb ellenállás” – mondta Szabó Tímea, hozzátéve, hogy ő is egy férfi ellen indult az országgyűlési választáson, és fölényesen nyert. A Párbeszéd politikusa szerint erre a pártok is próbálnak reagálni, „nem akarom Novák Katalin érdemeit degradálni, de szerintem az részben egy tudatos döntés volt, hogy Orbán Viktor egy nőt akart” az államfői posztra.
Ugyanakkor még mindig vannak „nőies” témák a politikában: a gyermekjogok, a fogyatékos gyerekek nevelése, gondozása, vagy akár a zöldügyek.
Lendvai Ildikó szerint is megfigyelhető, hogy nem a „pénzosztó bizottságokba” kerülnek a nők, hanem a kultúra, oktatás, szociális terület valamelyikére, „esetleg az egészségügybe, miután újabban ott sem forog pénz”. „Nekem csak előnyöm volt abból, hogy nő vagyok. (…) Egyszerűen azért, mert sok férfi politikus között észreveszik az embert” – mondta még Lendvai, de hozzátette: „Feladnám ezt az előnyt, ha többen lennénk a politikában”.
Mit pofázol bele, kisanyám?
A moderátor Benyó Rita következő kérdése arra vonatkozott, javult-e a tíz éve tapasztalható, nőket lealacsonyító környezet, hiszen elhangzott például Szél Bernadett felé a parlamentben, hogy „attól, hogy szép, nem biztos, hogy okos is”, illetve Szabó Tímea felé, hogy „Mit pofázol bele, kisanyám?” Szabó szerint ma már kevésbé van jelen a parlamentben a diszkrimináció, mint korábban, szerinte azt „kiszervezték a Megafonnak és a holdudvaruknak”.
Nekem genetikusan is karikás a szemem, de amikor szoptattam, és három órákat aludtam, úgy néztem ki, mint egy kifacsart rongy, és a mai napig ezeket a képeket használják rólam.
Lendvai szerint érezhető, hogy „elkezdték keresni a választók a nőt a politikában”. „Ennek a változó igénynek volt köszönhető a két most lemondatott női politikus megjelenése is” – jegyezte meg.
Orosz Anna egy pár nappal ezelőtti esetet idézett fel: „A parlament folyosóján kérdeztük a képviselőket a kegyelem kérdéséről. Én Semjén Zsolthoz mentem oda, hogy mondja már meg, mi a valódi magyarázat arra, hogy kegyelmet adtak egy pedofil bűnsegédjének. Nyilván nem válaszolt, én meg mentem utána, hogy adjon választ. Erre elkezdett a vállamat, karomat simogatva arrébb tolni.
Mondtam, hogy ne simogasson, hanem válaszoljon a kérdésre, mire közölte, hogy ő nem simogat engem, én mentem hozzá túl közel.
„De hát magának négy gyereke van, miért védi a buzikat?” – kérdezte egyszer Tarlós István volt főpolgármester Baranyi Krisztinától az ellenzéki politikus emlékezete szerint. A ferencvárosi polgármester szerint Tarlós őszintén megdöbbent, amikor ő családanyaként teret engedett egy szivárványos kezdeményezésnek a padfestéses ügy kapcsán.
Azért írták alá, mert nők?
Baranyi felvetette, vajon összefügg-e a kegyelmi ügyben érintett két politikus viselkedése azzal, hogy nők. „Férfiként Áder János hogyan reagált volna egy ilyen helyzetre? Engedett volna Balog Zoltánnak vagy bárki másnak?” Orosz Anna szerint nincs összefüggés a döntés és a szereplők neme között. „Ebben a rendszerben mindenki – nemtől függetlenül – Orbán Viktor irányába néz, és azt csinálja, amit ő mond”. Azzal azonban egyetértett a momentumos politikus, hogy nőként nehezebb nemet mondani. Orosz bizonyos szempontból örül a lemondásoknak, mert így
ezt a macsó, erőből politizáló kultúrát, amit a Fidesz képvisel, nem tudják két nővel elfalazni.
„A kontraszelekció a Fideszben gendersemleges, és végül Schmitt Pált is beáldozta Orbán Viktor” – mondta Szabó Tímea, aki szerint a Fideszben jellemzően „alkalmatlan nőket és alkalmatlan férfiakat” választanak ki, akiknek fő erényük, hogy „mindent megtesznek Orbán Viktornak”.
A Párbeszéd társelnöke ugyanakkor arról is beszélt, meggyőződése, hogy
Novák Katalin azért lett köztársasági elnök, mert veszélyt jelentett Orbán Viktor miniszterelnöki székére.
Lendvai Ildikó sem látja genderkérdésnek a kegyelmi ügyben kialakult helyzetet, szerinte „ez arról szól, hogy milyen a rendszer természete”. Hozzátette, hogy Balog Zoltán személyében többen egy férfit neveztek meg valós döntéshozóként „holott ez Orbán nélkül nem történhetett meg”.
Szimpla vagy női politikus?
Orosz Anna elmondta, politikusként eleinte nem tulajdonított neki jelentőséget, hogy nő, de már odafigyel erre. „Rájöttem, hogy fontos az, hogy legyenek láthatók női politikusok, jöttek visszajelzések fiatal anyukáktól, mennyire jó az, hogy a kislányuk női politikusokat lát a plakátokon”. Elmondta azt is, hogy nemcsak a nőket kellene képezni arra, hogy hogyan kell érvényesülni a politikában, hanem a férfiakat is, hogy hogyan kell sokszínűbb, befogadóbb környezetet teremteni.
Szabó Tímea szerint sok politikusnő civilként kezdte, ő is. Azért kezdett el politizálni, mert frusztrálta, hogy így nem tud részt venni a döntéshozatalban. Szabó szerint Magyarországon sokszor az a hozzáállás, hogy „majd valaki megoldja”. „De nem – és ez genderfüggetlen. Nekünk kell megoldanunk” – mondta. Lendvai Ildikó sosem definiálta magát női politikusként, csak politikusként, és így válaszolt Baranyi Krisztina is.
