Az elmúlt évtizedekben többször volt hangos a sajtó a brókercégekhez, ingatlanszövetkezetekhez köthető befektetési csalásoktól. Azok közül, akik emiatt gyanakodva néztek az ilyenfajta konstrukciókra, illetve a bankokban sem bíztak, sokan gondolhatták: a postán nem történhet ilyen. A zömmel idősebb, kistelepülésen élő emberek, akik nehezebben igazodnak el az online bankolás világában, így többnyire a postán intézik pénzügyeiket, oda helyezik el megtakarításaikat, ám a győrsövényházi postán történtek után már nem lehetnek ennyire biztosak ebben.
A jelenlegi információkból kiindulva az eset egy Bróker Marcsi– és Kulcsár Attila-jellegű sztorinak tűnik, csak egészen kicsiben
– mondta a 24.hu kérdésére Tóth Levente, a Bank360 vezető elemzője. November 29-én adtunk hírt a bűncselekménygyanús ügyről, egy héttel azután, hogy váratlanul bezárt a közel 800 lelkes Győr környéki település postája. Az egyik forrásunk szerint legalább félszáz helyi lakos megtakarítása tűnt el az ottani postaszolgáltatáson belül, más úgy tudja, ennél nagyobb létszámú károsulti körről van szó. Több megkérdezett is azt mondta: a bűncselekmény 2016 óta folyhatott – az egyik 78 milliós hiányról tud, a másik szerint viszont a tényleges kárérték akár 100–150 millió forintra is rúghat. Valószínűleg megtakarításokról, illetve a postán értékesített pénzügyi termékről lehet szó.
A helyiek szerint amióta a botrány kipattant, a helyi postaszolgáltatást addig ellátó nőt senki nem látta. Elmondásuk szerint az illető nem helybeli, máshol él, de nemcsak a postát, hanem – a családtagjaival együtt – az egyik helyi boltot is ő üzemeltette. A lakosságot megdöbbentette az eset. Mint elmondták, a postai szolgáltatást ellátó hölgyön látszott, hogy jó anyagi helyzetben van, de nem gyanakodtak rá.
November 21-én bezárt a győrsövényházi postapartner, ami annyit jelent, hogy megszűnt a fix postai szolgáltatás. Azóta mobilposta van reggel nyolc óra ötven perctől kilenc óra tíz percig. Vagyis a győrsövényháziaknak 20 percük van, hogy elintézzék a postai ügyeiket.
A 24.hu tudósítója Győrsövényházon járt, amikor a helyi kultúrházban az illetékesek épp az odaérkező károsultakat tájékoztatták. Kollégánkat a biztonságiak nem engedték be, ugyanakkor a helybeliek közül szinte mindenki tudott már az ügyről. A kultúrház előtt várakozó károsultak egyike is megerősítette: arról értesítették őket, hogy eltűnt a pénzük. Viszont részleteket senki nem akart mondani. Az egyik falubeli úgy véli, sokan félnek, hogy amennyiben nyilatkoznak vagy feljelentést tesznek, akkor nem vagy csak jóval később térítik meg a kárukat – írtuk akkor.
A Magyar Posta Zrt.-nek azokat a kérdéseket tettük fel, amelyek jó eséllyel szinte mindenkiben felmerülnek, aki ezen túl is a postára bízná a pénzét. Az iránt érdekődtünk: a belső vizsgálat alapján az előző cikkünkben említett, a helyi postai szolgáltatást ellátó személyen kívül felvetődött-e más postai dolgozók, vezetők, szerződött partnerek felelőssége az ügyben, illetve történtek-e munkajogi, fegyelmi lépések, személycserék is a feljelentésen túl? Azt is tudakoltuk: meg tudják-e azt az információnkat erősíteni, miszerint a fenti bűncselekménygyanús tevékenység 2016 óta tartott? Továbbá mekkora a pontos kárérték, és hány károsult van, illetve a kártalanításuk mikorra várható?
A legfontosabb kérdés viszont nyilván az, hogy a postánál milyen intézkedéseket, változtatásokat terveznek a hasonló esetek megelőzése érdekében. Illetve, hogy a győrsövényházi postánál az elmúlt években mikor voltak ellenőrzések, és azok milyen eredménnyel zárultak?
A Magyar Posta az ügyben belső vizsgálatot indított, és minden lehetséges érintettel felvette a kapcsolatot. A vizsgálat folyamatban van, a feljelentést megtettük. A vizsgálatok lezárultáig az ügyfelek türelmét kérjük
– válaszolta lapunknak a Magyar Posta Zrt.
Az ügyfelek biztonságáról is tettünk fel kérdést. Arra voltunk kíváncsiak, a Magyar Postán van-e olyan (a csomagkövetéshez hasonló) elektronikus rendszer, felület, ami a bankoknál, biztosítóknál vagy az adóhatóság, egészségbiztosító ügyfélkapus személyi adatbázisában. Az ügyfél a postán vett értékpapírok, az ott kezelt megtakarítások, pénzügyi konstrukciók esetén online, jelszóval belépve megnézheti-e, hogy tényleg elutalták, levonták, befizették-e a pénzt, rögzítették-e a szerződést, tranzakciót a rendszerben? Vagyis a pénze biztonságban van-e, bekerült-e oda, ahová szánta? Konkrétan rákérdeztünk: a gyanú szerint megkárosított győrsövényházi ügyfeleknek volt erre technikai, elektronikus lehetőségük?
A Magyar Posta azon dolgozik, hogy ügyfeleit a legmagasabb színvonalon szolgálja ki. Az ügyben rendőrségi eljárás indult, ezért erre való tekintettel további részleteket nem áll módunkban megosztani
– jött a kérdésre érdemi feleletet nem adó válasz. De akkor vajon hogyan képzeljünk el egy ilyen bűncselekményt? – fordultunk a szakértőhöz.
A károsultak feltételezett anyagi lehetőségeihez képest ilyen nagy összegű csalásnál két elkövetési módot lehet feltételezni – mondta el a 24.hu-nak Tóth Levente.
Az egyik, hogy minden a hivatalos postai nyilvántartásokon kívül zajlott. Tehát ezek a pénzek be sem kerültek a pénztári rendszerbe, soha, sehová nem fizette be őket az elkövető, aki kihasználta a károsultak pénzügyi ismereteinek hiányát, és azt, hogy megbíznak benne. Ebben az esetben hamis vagy hamisított igazolásokat állított ki, amelyek alapján a károsultak azt hihették, hogy a pénzük jó helyen van, valóban azokba a befektetésekbe tette őket, amiket mondott
– fogalmazott a szakértő.
Helyi forrásunk is hasonló csalási módszerről beszélt. Úgy tudja, a károsultak kaptak valamilyen, a laikus számára hitelesnek tűnő bizonylatot, igazolást az általuk az elkövetőnek odaadott pénzről. Szerinte a feltételezett elkövető bizonyos ügyfeleknek valamennyi kamatot, hozamot is kifizetett, ezzel is azt a látszatot keltve, hogy minden rendben van. A szakértő úgy látja, a csalás akár online is történhetett.
A másik lehetőség, hogy a károsultak annyira megbíztak benne, hogy online hozzáférést is adtak neki. Ebben az esetben a nevükben mozgathatta a pénzüket a tudtuk nélkül
– véli Tóth Levente, aki szerint természetesen nem zárható ki, hogy a posta nyilvántartási, ellenőrzési rendszerében is lehetett hiba, ami a csalást lehetővé tette, „de erről csak akkor lehetne bármit mondani, ha tudnánk, konkrétan milyen befektetésekkel, és hogyan történt a csalás.”
A postától arról is érdeklődtünk, a károsultak a tőlük eltulajdonított összegen felül mekkora kártérítésre számíthatnak? Erre nem kaptunk választ, ugyanakkor forrásunk úgy értesült: a sértetteknek csak a befizetett összegeket, illetve azoknak esetleges kamatait, hozamát térítik meg, afölötti – a kellemetlenséget, ijedelmet kompenzáló – bánatpénzt nem kapnak. Elmondása szerint a posta feljelentése után több károsult is rendőrségi feljelentést tett.
Kérdeztük minderről a rendőrséget is, így válaszoltak:
A Magyar Posta Zrt. feljelentése alapján a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányság csalás bűntette miatt folytat büntetőeljárást. A nyomozással kapcsolatban bővebb információ jelenleg nem adható.
A falubeliek által ismert elérhetőségén ismét kerestük a postai szolgáltatást az ügy kirobbanásáig ellátó, a településről azóta eltűnt nőt, de nem tudtunk vele beszélni.
