Jogellenesen toloncoltak ki Szerbiába a magyar hatóságok két olyan menedékkérő családot még 2019-ben, akik soha előtte még csak nem is jártak Szerbiában – derül ki a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának csütörtöki ítéletéből. A családok később Ausztriában és Németországban kértek és kaptak védelmet.
A héttagú jemeni és háromtagú afganisztáni családot a magyar rendőrök úgy kényszerítettek át Szerbiába, hogy előtte a ferihegyi reptéren mindannyian menedékjogot kértek. Az afgán család szerint a magyar hatóságok úgy próbálták rávenni őket az együttműködésre, hogy azt állították nekik, egy menekülttáborba viszik őket – derült ki a családok képviseletét ellátó Helsinki Bizottság közleményéből.
A jemeni családot – mint írták – ismeretlenek ki is fosztották, miközben Szerbiában éjszaka Szabadkára tartottak. Ők 2019 áprilisában érkezett a ferihegyi reptérre. Az országban polgárháború dúlt, a hatóságok nem működtek. Így az anyának csak akkor volt esélye elhagyni a zűrzavaros Jement és biztonságos helyre menekíteni a gyerekeit, ha meghamisítja úti okmányaikat. Később bűncselekmény hiányában az okirat-hamisítás miatt indított perben fel is mentette őket a magyar bíróság.
A másik jemeni gyermek pedig olyan egészségügyi ellátásra szorult, amit a hazájában már nem tudtak megadni neki.
Nagyon hasonló történet az afgán családé is. Őket 2019 decemberében tartóztatták fel Ferihegyen. Az anya egyik gyereke civil szervezet aktivistájaként küzdött a kényszerházasságok ellen és a nők jogaiért. Menekülniük kellett. Ők is csak hamis úti okmányokkal tudták csak elhagyni hazájukat, és őket is egy napon belül átdobták a szerb határon a magyar rendőrök.
Az eddigiekkel szemben a csütörtöki strasbourgi ítélet olyan menedékkérő, segítségre szoruló emberekkel foglalkozik, akik előtte sohasem jártak Szerbiában – emelték ki a közleményben. Itt tehát a magyar hatóság által használ kifejezést, a „visszakísérés” helyett pontosabb „átkényszerítésről” beszélni.
A strasbourgi bíróság szerint a magyar állam eljárása a kollektív kiutasítás tilalmába ütközött, ugyanis bármiféle indokolt határozat vagy jogorvoslati lehetőség nélkül került sor a családok Szerbiába toloncolására, anélkül, hogy a kiutasítással szembeni érveiket kifejthették volna. A közlemény szerint a hatóságok azt sem mérték fel, a gyerekeket veszélyezteti-e a Szerbiába kényszerítésük – derül ki az ítéletből. Az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította azt is, hogy a magyar hatóságok eljárása az embertelen, megalázó vagy kegyetlen bánásmód tilalmába is ütközött eljárási jogi szempontból.
Újabb fontos strasbourgi perben kaptak igazságos jóvátételt a Magyar Helsinki Bizottság menedékkérő ügyfelei. Ez az ítélet világossá teszi: menedékkérőket nem lehet egyéniesített vizsgálat nélkül, »csak úgy« eltávolítani az ország területéről. Ahogy arra a korábbi nemzetközi ítéletek kötelezik a kormányt: a visszakényszerítéseket haladéktalanul fel kell számolni. Ezt erősítette meg a mai ítélet is
– értékelte a legfrissebb strasbourgi döntést Győző Gábor, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje, aki a jemeni és afgán családokat képviselte.
2020-ban az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy a válogatás és jogorvoslat lehetősége nélküli visszakényszerítés ellentétes az uniós joggal. Számos strasbourgi döntés pedig azt mondta ki, hogy a hazai hatósági gyakorlat a kollektív kiutasítás, valamint a kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmába ütközik.
