Mit sikerült elérni Microsoft-ügyben?
Erről kérdezte a legfőbb ügyészt Hadházy Ákos, miután felidézte, mi történt azóta, hogy feljelentése alapján 2019. augusztus 23-án a Központi Nyomozó Főügyészség nyomozást rendelt el.
A független képviselőnek Polt Péter 2021. december 30-án azt válaszolta, nyomoznak, de gyanúsítottat még nem hallgattak ki, 2022. november 4-én pedig azt, hogy a Microsoft-ügy továbbra is felderítési szakaszban van, iratokat fordítanak. Hadházy Ákos arra volt kíváncsi, változott-e azóta a helyzet.
- Van-e már gyanúsított, ha igen, hány?
- Milyen személyi kört (vállalkozói, megrendelői, közvetítői) érint a gyanúsítás?
- Mikorra várható a nyomozati szakasz lezárása?
- A kutatások és végrehajtásokkal kapcsolatban milyen további intézkedéseket hoztak?
- Történt-e bármilyen kényszerintézkedés a nyomozás során?
- A jogsegélykérelemre reagált külföldi hatóságok iratait sikerült értékelni? Mi lett az értékelés eredménye?
- Az üggyel kapcsolatos OLAF ajánlásból miket vettek figyelembe?
A legfőbb ügyész helyettese azt válaszolta, a nyomozás még mindig felderítési szakban van, gyanúsítottat nem hallgattak ki.
A korábban végrehajtott kutatások és lefoglalások óta további kényszerintézkedésre nem került sor, az ügyben jelenleg tanúkihallgatások folynak.
Az elmúlt időben annyi előrelépés viszont történt, hogy sikerült lefordítani az amerikai és ír iratokat.
Az Amerikai Egyesült Államok és az Ír Köztársaság igazságügyi hatóságai által megküldött, a hozzájuk intézett jogsegélykérelmekre adott válasziratok lefordítása és kiértékelése megtörtént, amely alapján kiegészítő jogsegélykérelem kibocsátása volt indokolt az amerikai igazságügyi hatóságnak.
Noha korábban Polt Péter e dokumentumok értékelésétől tette függővé a további eljárás menetét, most változott a helyzet. Ibolya Tibor azt írta, hogy az EU Csalás Elleni Hivatala (OLAF) a saját vizsgálata után ugyanis
az ügyben további iratok beszerzésére került sor az OLAF-tól. Az eljárás befejezésének időpontja mindezekre figyelemmel jelenleg nem prognosztizálható.
Az OLAF korábban azért indított vizsgálatot, hogy kiderítse, történt-e csalás az Európai Regionális Fejlesztési Alapok és az Európai Szociális Alapok által társfinanszírozott szoftverlicencek értékesítésekor, amikor a Microsoft Magyarországgal együttműködő viszonteladók ugyanis olcsón jutottak a Microsoft-licencekhez, amelyeken túlárazva adtak tovább állami szerveknek.
