Nehéz szövegértési képességeket elvárni a diákoktól, ha az a Pedagógusok Szakszervezeténél is hiányzik
– ezzel a címmel jelentetett meg közleményt péntek délután a Miniszterelnökség, amely a Pedagógusok Szakszervezetének nyílt levelére reagált. A csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszer a várakozásokat alul múló kompetenciamérési eredményekről kapott kérdést, melyeket ő integrációs nehézségekkel indokolt.
Ott, ahol a cigány gyermekek száma nagyon magas, ezek a problémák sokkal erősebben jelentkeznek
– tette hozzá.
Utóbbi mondta hozta ki a sodrából a Pedagógusok Szakszervezetének képviselőit, akik pénteken nyílt levelet intéztek a miniszterhez, feltéve a kérdést: „vajon kinek felelőssége, hogy magyar gyerekek százezrei kerülnek parkolópályára pusztán a bőrszínük miatt?”.
A Miniszterelnökség a pénteki közleményben úgy reagált minderre, hogy „a Pedagógusok Szakszervezete úgy ítéli el a Miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentését, hogy – mint a nyilatkozatból kiderül – maga is egyetért vele. A szöveg úgy folytatódik, hogy tanárok megbecsüléséért való aggódás a minisztérium szerint különösen hiteltelen egy olyan szakszervezettől, ami„annak a baloldalnak a kampányát támogatta és ma is azokkal a pártokkal fúj egy követ, amelyek mindent megtesznek Brüsszelben, hogy a kormány által tervezett, az elmúlt 30 évben példátlan nagyságú pedagógus-béremelést megakadályozzák”.
„Ha a Pedagógusok Szakszervezetének a tanárok életkörülményei valóban fontosak lennének, akkor – legalább az Európai Unióban – a kormánnyal harcolna azért, hogy Brüsszel törlessze a Magyarországgal és a magyar tanárokkal szembeni tartozását és folyamatos jelentős béremelés mellett 15 hónap múlva átlag bruttó 800 ezer forint legyen a tanári fizetés Magyarországon” – írják.
A kormányinfón elhangzottakkal kapcsolatban pedig azt írták, hogy Magyarországon minden tankerület esélyegyenlőségi intézkedési tervvel rendelkezik, a tervek végrehajtását pedig a Kormány az EFOP program keretében több mint 10 milliárd Ft-tal támogatta.
„A beiskolázási körzetek kialakításakor évről évre fontos szempont a szegregáció kiküszöbölése. 2015-től kötelezővé tettük az óvodáztatást, amelynek keretében a cigány gyerekek is teljes körű iskolai felkészítésben részesülnek. A tehetséges diákok felzárkózását elősegítendő országos hálózatként működtetjük az Arany János Programot, kollégiumi elhelyezést, ösztöndíjat biztosítunk. Tanodákat hoztunk létre, melyek az adott településeken délutáni foglalkozásokat, tanulási lehetőséget biztosítanak az arra rászorulóknak. Programot indítottunk a halmozott hátrányokkal küzdő cigány lányok végzettség nélküli iskolaelhagyásának csökkentése érdekében. A cigány fiatalok felsőoktatási részvételének erősítése érdekében létrehoztuk a roma szakkollégiumi rendszert” – sorolják a meghozott intézkedéseket.
Végül a státusztörvényről is esik pár szó, miszerint az új pedagógus életpályatörvénynek és az arra alapozott pedagógus béremelési programnak éppen az az egyik célja, hogy a hátrányos helyzetű diákok felzárkóztatása javuljon. A törvény szerint a kedvezményezett és felzárkózó településeken, továbbá azokban az iskolákban, ahol a hátrányos helyzetű diákok aránya a 10 százalékot meghaladja és felzárkóztató programot folytatnak, 20 százalékkal magasabb fizetést kapnak a pedagógusok – áll a közleményben.
