Délután 4 óra előtt kezdődött a vita a parlamentben a státusztövény tervezetéről, aminek Maruzsa Zoltán ismertette elsőként a részleteit. Ezt követően Dunai Mónika fideszes képviselő beszélt arról, hogy soha ilyen átfogó egyeztetés nem volt még Magyarországon, az ellenzék agresszív viselkedése pedig nem helyénvaló.
Az ürességtől ekkor még kongó parlamentben Barkóczi Balázs, a DK vezérszónoka is szót kapott. Felhívta rá a kevés jelenlévő figyelmét, hogy az oktatásért is felelős Pintér Sándor belügyminiszter nem látogatott el a vitára. Majd egyebek mellett elmondta „soha ilyen mértékben nem menekültek a magyar fiatalok a pedagóguspályáról mint napjainkban, és önöknek most mégis a bosszútörvény a legfontosabb. Beszélhetünk arról is, hogy a pedagógusbéreket teljesen felzabálta az orbáni infláció”.
Hollik István KDNP-s képviselő szerint az ellenzék csak hergel, hangulatot keltenek kint is, bent is. Tóth Endre, a Momentum oktatáspolitikusa folytatta a felszólalók sorát, ő azt mondta, láthatóan bosszúszomj ihlette a törvényjavaslatot. Kunhalmi Ágnes, az MSZP vezérszónoka azt mondta, a miniszterelnök megszegte az ígéretét és becsapta a magyar társadalmat.
Ander Balázs, a Jobbik-Konzervatívok vezérszónoka arra hívta fel a figyelmet, hogy a tanulatlan ember manipulálható, amiben Magyarországon sokat romlott a helyzet 10 év alatt. Dúró Dóra, a Mi Hazánk vezérszónoka rögtön a beszéde legelején kijelentette, frakciójuk nem támogatja a törvényjavaslatot.
A Párbeszédből előbb Mellár Tamás szólalt fel, ő azt mondta, siralmas állapotban van az oktatásügy, a tervezet beterjesztését pedig túl rövid egyeztetés előzte meg. Tordai Bence vette át tőle a szót. Mint mondta,
jó lenne, ha legalább ezt a témát kicsit nagyobb tisztelettel és kevesebb politikai aljassággal kezelnék.
Az LMP-s Kanász-Nagy Máté rámutatott: a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésében az oktatás szerepe kulcsfontosságú, éppen ezért nem lényegtelen, milyen az oktatási rendszer.
A fideszes Pósán László szerint azért nem lehet bosszútörvénynek nevezni a javaslatot, mert a javaslatok körülbelül 60 százalékát befogadták. Ebből pedig 1100 is volt, mondta a szintén fideszes Kállai Mária. Hollik István példaként említette, hogy 6 hónapról 3 hónapra csökkentették a lemondás és felmondás időszakát a szakszervezet javaslatára.
Hegedüs Andrea, a DK képviselője is pedagógus. Mint mondta, soha nem akarta elhagyni a pályát, de sokszor fél almával a gyomrában tanított. Ezért szerint a kormány azt várja el a pedagógusoktól, hogy tanítsanak éhhalál küszöbén is. A KDNP-s Nacsa Lőrinc fogást is talált rajta: mondván miért cserélte le a pedagógusi pályát Gyurcsány Ferenc feltétel nélküli szolgálatára?
A folytatásban a momentumos Szabó Szabolcs jött, aki azt nem érti, mit old meg ez a törvényjavaslat.
Később Kálmán Olga is felszólalt. Ő más ellenzéki képviselőkhöz hasonlóan azt hangoztatta, hogy ne uniós pénzből kellene a tanárbéreket fedezni. Szerinte ha ez egy jó törvény lenne, akkor nem lenne tiltakozás a parlament előtt.
Fél 10 előtt nem sokkal Fekete-Győr András a tüntetőktől érkezett meg az ülésre. Azt mondta, arra kérték a demonstrálók, hogy vigye be a hangjukat. Szuperhősöknek nevezte őket.
A 17 órára a Kossuth térre szervezett tüntetésen kivetítőn hallgatták azt sokáig a demonstrálók.
