Az Alkotmánybíróság határozatban mondta ki, hogy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 39. § (1) bekezdése „a szülőnek az ellátásra való jogosultságát a gyermekre tekintettel korábban már megállapították, de” fordulata alaptörvény-ellenes. A megsemmisített rendelkezés egyetlen folyamatban lévő ügyben sem alkalmazható.
A normakontrollt a Debreceni Törvényszék egyik bírája kezdeményezte egy olyan per miatt, amit egy gyámnak kijelölt nagyszülő indított. Csak miután befogadta unokáját derült ki, hogy a gyemek autizmusa miatt súlyosan fogyatékosnak minősül. Kérte, állapítsák meg, jogosult a gyermekek otthongondozási díjára (gyod), ezt a hivatal elutasította, mondván. a gyod-ra jogosultság csak akkor állapítható meg a szülőn kívüli, a gyermekkel közös háztartásban élő hozzátartozónak, ha azt a szülőnek már korábban megállapították.
Az Alkotmánybíróság szerint a sérelmezett rendelkezéssel a
jogalkotó különbséget tett az ugyanolyan egészségi állapotú (tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos) gyermeket a szülő kiesése miatt a gyermekkel közös háztartásban gondozó hozzátartozók csoportján belül,
ezért azt megsemmisítette.
A döntés után a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény a következő szöveggel marad hatályban.
„A gyermekek otthongondozási díjára való jogosultság – a 38. §-ban a gyermekre meghatározott feltételek teljesülése esetén – a szülőn kívül a gyermek más, a gyermekkel közös háztartásban élő hozzátartozója [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pont] számára is megállapítható, ha a szülő meghalt, a szülői felügyeleti joga a Ptk. 4:186. § (1) bekezdés a), c), e) vagy h) pontja vagy 4:186. § (2) bekezdése alapján szünetel, illetve azt a bíróság megszüntette, vagy a gyermek állandó és tartós gondozásában a saját egészségi állapotára figyelemmel akadályozottá vált.”
