A szövetségesi viszony nem gyerekjáték, olyan viszonyt kell kialakítanunk, ha konfliktus kialakul, akkor magyar katonákat kell odaküldeni, és ezek a katonák ott meg is halhatnak
– mondta Sztáray Péter külügyi államtitkár a Svédország NATO-csatlakozásáról szóló javaslat bizottsági jelentésének parlamenti vitáján.
Mint ismert, hétfőn a magyar parlament elfogadta Finnország NATO-csatlakozását. A szavazáson a képviselők közül 182-en igennel szavaztak, és mindössze hatan nemmel.
Az ukrajnai háború után Finnország Svédországgal együtt kérte a felvételét az euroatlanti katonai szövetségbe 2022. május 18-án. A NATO gyorsan szerette volna a bővítést lezárni, ezért a hivatalos társulási szerződést már július 5-én aláírták mindkét országgal. Ahhoz azonban, hogy a két ország csatlakozhasson, minden NATO-tagországnak ratifikálnia kell a lépést, a magyar országgyűlés pedig – Törökországgal egyetemben – a svédek felvételét továbbra sem hagyja jóvá.
A Telex tudósítása szerint ellenzéki képviselők arra voltak kíváncsiak, hogy miért nem döntött a parlament hétfőn a svéd NATO-csatlakozásról is, mire az államtitkár azt felelte,
svéd részről sajnos az elmúlt években nagyon sok negatív, sértő vélemény hangzott el, egy egész kötegem van ezekről a nyilatkozatokról.
Elmondta, hogy elvárnák: a svédek ne szóljanak bele magyar belügyekbe, ha „annyira a szövetségesünkké akarnak válni”.
Ne siessük el, várjuk meg, mikor eljön az a pillanat, hogy meglegyen az a többség, amit a finn ratifikáció esetében tapasztaltunk
– tette hozzá Sztáray.
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója múlt héten sorra vette, hogy melyek voltak azok a tiszteletlen nyilatkozatok, amelyekkel problémájuk volt. Ezeket a jelenlegi jobbközép svéd kormány tagjai mondták, és az Orbán-kormány és az EU viszonyáról, illetve a magyarországi jogállamiságról szóltak:
