Várhatóan valamivel kevesebb pedagógus lép sztrájkba csütörtökön és pénteken, mint a korábbi munkabeszüntetések alkalmával, de a szervező Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) számításai szerint így is tízezer feletti lehet a sztrájkolók száma, vagyis minden nyolcadik tanár beszünteti a munkát.
A PSZ mellett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szervezi az országos munkabeszüntetést. A szakszervezet szerint
Ahol a tantestület nagy része sztrájkol, ott előfordul, hogy rendkívüli szünetet rendelnek el, máshol összevonnak órákat. Gyermekfelügyeletet a törvény értelmében a pedagógusoknak a sztrájk ideje alatt is biztosítani kell.
Csütörtökön ezzel párhuzamosan sztrájktárgyalás zajlik a kormány és a tanári érdekképviseletek között. A pedagógusok sztrájkkövetelései megegyeznek azzal, amit még a közös sztrájkbizottság megalakulásakor, tavalyelőtt ősszel fogalmaztak meg a szakszervezetek, de azóta a sor kiegészült azzal is, hogy helyezzék hatályon kívül a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó, tavaly nyáron elfogadott törvényt. E szerint a tanároknak az órák ötven százalékát a sztrájk alatt is meg kell tartania.
Az eredeti követelések között szerepel a pedagógusbér minimálbérhez kötése, a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalók béremelése, továbbá az, hogy a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak neveléssel-oktatással lekötött munkaideje ne haladja meg a 22 órát.
Totyik Tamás, a PSZ alelnöke szerint a sztrájkbizottság megalakulása óta volt elmozdulás a kormány álláspontjában:
Ennek ellenére július előtt nem számít megegyezésre. Mint mondta, aggodalmat kelt bennük az is, hogy a kormány által tervezett új pedagógus státustörvény a pedagógusbérek esetében alsó és felső határt határoztak meg, vagyis a bér nem követi a diplomás átlagbér növekedését.
Totyik szerint sok óvodában is sztrájkolnak – elsősorban olyan településeken, ahol ellenzéki vezetésű az óvodát fenntartó önkormányzat –, de a gyermekfelügyelet a törvény értelmében itt is biztosítva lesz.