Az automatahálózat optimalizálására hivatkozva kezdte el a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) leszerelni több helyszínen a budapesti jegy- és bérletautomaták (a tervezett intézkedést már augusztusban belengették). A fővárosi cég alapvetően a vásárlási szokások átalakulására hivatkozik, arra, hogy egyre inkább terjed az online, illetve okostelefonos jegyértékesítés. „Ezzel párhuzamosan a BKK egyre többször tapasztalja azt, hogy bizonyos helyszíneken már nem úgy és nem annyiszor használják a jegy- és bérletautomatákat, mint pár évvel ezelőtt” – fogalmazott a cég. A főváros közlekedését felügyelő vállalat szerint folyamatosan monitorozzák az automaták kihasználtságát.
Példaként felhozták, hogy volt olyan placc, amit öt automata díszített, azonban alig voltak kihasználva. Miután kettőt leszereltek és három maradt, az is elég volt, és magasabb is lett értelemszerűen a kihasználtságuk. A cég amúgy nem akar leállni az online fejlesztésekkel, bővíti a neten megvásárolható jegyek és bérletek körét, és az utazásszervező applikációjában, a FUTÁR-ban is lehet hamarosan jegyeket és bérleteket venni.
Vitézy Dávid (aki 2010-14 között volt a BKK vezére is) már a BKK-közlemény előtt egy nappal kiosztotta a céget a Facebookján. Akkor azt írta, már augusztusban felhívta rá a figyelmet, hogy nem jó ötlet az automaták leszerelése, „hisz épp ezek szedik be a bevételek nagyját”. A Budapesti Fejlesztési Központ vezetője szerint rengeteg munkájuk volt benne, hogy 2014-ben munkába állt 300 körüli automata, ami 10 milliárd forinttal megdobta a jegyárbevételeket. Vitézy úgy véli, „az automaták szedik be 2021-ben is a BKK bevételeinek többségét, mintegy 55 százalékát”, és még messze nem zárkózott fel ehhez a mobilos értékesítés, bár elismeri, lehet, hogy egyszer majd az online vásárlás fogja feleslegessé tenni az automatákat. Mellesleg megjegyzi, Varsóban, Bécsben és Berlinben még mindig sok automata működik. Szerinte ráadásul a városképet is rontja a szerkezetek hiánya, a Széll Kálmán téri metróépületet is úgy tervezték, hogy annak oldalában ott legyenek a készülékek. Vitézy így matekozik:
„A BKK hivatalos közlése szerint egy automata havi üzemeltetési költsége 130 ezer forint. A bevételi adatokat visszaosztva látható:
a korábbi automata-flotta bármely tagja 80-szor annyi bevételt szedett be, mint amennyibe fenntartása kerül
és még a legrosszabbul teljesítő automaták is sokszorosan „behozták” a működési költségüket. Ezen adatokat látva az automata-hálózat leépítése valójában csak egyet üzen: a BKK-t nem érdeklik a saját jegybevételei.”
Másnap már a Nyugati pályaudvar leszerelt automatái miatt szörnyülködött Vitézy, aki összehasonlította a helyzetet a parkolással: ott is nagyon magas a mobilparkolás aránya, de a Fővárosi Közgyűlés rendelete szerint így is sűrűn kell állniuk a parkolóautomatáknak. Azt is írta, hogy szerinte legfeljebb évi 84 millió forintos megtakarítás származhat a leszerelt automatákból (ez a BKK 200 milliárd forintos működési költségvetésének 0,04 százaléka Vitézy szerint), de ebbe nincs belekalkulálva az, hogy ezek esetén az itt megvett jegyek és bérletek hozta bevétel is kiesik. Azt állította, az emberek 80 százaléka még mindig automatákból vesz jegyet és bérletet, hiába ír a BKK „kioktató közleményeket”. Így folytatta:
„2010-ben épp a most látható hozzáállással szakítottunk a BKK létrejöttével. Akkoriban a BKV automatái csak érmét fogadtak el és csak jegyet adtak, a pénztárak előtt kígyózó sorok álltak, kutyaólnak is beillő bódékból árultak bérleteket a BKV alvállalkozói, hétvégén sehol nem lehetett jegyet kapni egész kerületekben és a parkolási díjak tíz éven át nem emelkedtek, míg a BKV jegyárait évente emelték infláció fölött. A felsoroltak mindegyikén változtattunk. Fura érzés ezek után most épp a BKK-tól hallgatni a kioktatást, hogy minden a legnagyobb rendben, s nem baj, hogy szűkültek a jegyváltási lehetőségek, majd hozzászoknak az emberek az újhoz, az eltűnt automatákhoz és a hűlt helyükön álló torzókhoz.”
Miután Vitézy kiakadt azon, hogy OSB-lapokkal fedték le a Széll Kálmán téri automatalyukakat, majd december 27-én még inkább fölhorgadt a BKK tettén, ami leállította a ferihegyi repülőtér 2A terminálja előtti berendezések felét. Ehhez két képet is mellékelt, amiken kígyózó sor áll a megmaradt automaták előtt.
A BKK lapunk kérdéseire küldött válasza szerint egy automata havi üzemeltetési költsége 2021. december 21. után nettó 130 ezer forint (ez egybevág azzal, amit Vitézy írt). Hozzátették, „egy automatának nem elsősorban a saját működési költségét kell kitermelnie”, hanem a teljes árbevétellel együtt „a közösségi közlekedés finanszírozásában van jelentős szerepe”.
Megkértük a céget, bizonyítsa számokkal, hogy ráfizetősek voltak az automaták, amiket eltávolítottak. Válaszukban a korábban már említett megváltozott jegyvásárlási szokásokat hozták fel, majd rátértek arra, hogy amikor új közbeszerzést írtak ki az automaták üzemeltetésére, már azt is figyelembe vették, hogy öt év múlva mennyire lesznek kihasználtak az automaták, miközben a mobilappon eladott jegyek és bérletek száma emelkedni fog. Pár százalékos számot is közöltek: „az automaták értékesítési forgalma a 2019-es évhez viszonyítva idén várhatóan csaknem 40 százalékkal mérséklődik, a tranzakciószámok tekintetében pedig több, mint 30 százalékos a csökkenés.
Hozzátették, hogy ebben a pandémia hatása is megjelenik, de azt is látják, hogy
a mobiljegyes értékesítés részaránya folyamatosan emelkedik, már most is több, mint 10 százalékot tesz ki.
Mivel kollégáink olyanokat is tapasztaltak pont a nagy automata-leszerelési hullám idején, hogy az egyes helyeken meglévő egyetlen automata sem üzemelt, megkérdeztük, ezek is megszüntetésre várnak-e. Azt írták, az automaták meghibásodhatnak, szóval ha épp nem működik egy, nem feltétlen jelenti azt, hogy leszerelik. Bár korábban úgy tervezték, hogy egyetlen olyan helyszín sem maradt volna készülék nélkül, ahol eddig volt automata, pár helyen mégis nullára csökkent az automaták száma. Ezt úgy ellensúlyozzák, hogy a közeli közlekedési csomópontokon készek akár bővíteni is az üzemben lévő állomások számát. „Természetesen figyeltünk arra, hogy minden térségben elérhető közelségben legyen egy másik értékesítő pont” – indokolt a BKK.
A Vitézy által is említett repülőtéri jegykiadók megszüntetésére is rákérdeztünk. Kiderült, hogy a 2A és 2B terminálokon fellelhető kétszer négy automatából összesen kettőt kapcsoltak le akkor, amikor a pandémia miatt lecsökkent a légiutasszám. Azonban „az ünnepi csúcsidőszak miatt megnövekedett a repülőtéri utasforgalom, a két automatát ismét üzembe helyeztük”.
Arról is írtak, hogy folyamatosan figyelni fogják az automaták kihasználtságát, és ha kell, módosítanak a számukon. Monitorozni fogják azt is, ki milyen csatornán keresztül vesz jegyet és bérletet, „amely természetesen bármilyen irányban befolyásolhatja az automaták jövőbeni számát”. Azt is megtudtuk végül, hogy a leszerelt automaták raktárba kerülnek, egy részük kieső gépeket pótolhat később, más részük pedig „donorgépként”, magyarán alkatrészként lesz hasznosítható.
