Pandémia ide, gazdasági visszaesés oda, a balatoni ingatlanpiacon nem látszott 2021-ben, hogy válságos időket élnénk. A tóparti ingatlanbumm folytatódott, az árak elképesztő ütemben emelkedtek, amiben valószínűleg szerepet játszott a Covid-járvány is: sokan döntöttek úgy, hogy a nagyvárosokból, főleg Budapestről – élve az elterjedt home office-lehetőségekkel – kertes házba, nyugis, panorámás, élhető környékre teszik át a bázisukat. Így egyesek stabilan leköltöztek a balatoni régióba, mások inkább üdülőt vettek, hogy az idejük nagy részét ott töltsék.
Ha ehhez hozzátesszük a Balatonra áramló irtózatos mennyiségű állami pénzt, nem csoda, ha az ingatlanosok legszebb álmai váltak valóra a térség ingatlanpiacán. Ezt persze az ingatlanfejlesztők, beruházók, pénzemberek is megorrontották, úgyhogy a Balaton minden szegletében nagy volumenű építkezések kezdődtek.
2021-ben több cikkben is foglalkoztunk a jelenséggel általánosságban és konkrét példákkal illusztrálva (továbbá országosan is). Írtunk arról, hogy a Balaton körüli fideszes országgyűlési képviselők – egy kivétellel – mennyire nem foglalkoznak a térséget lebetonozni kívánó beruházásokkal, az aránytalan túlépítésekkel. Arról is született cikkünk, hogy egy dolog a sok beruházás, de az is fontos, hogy elbírja-e a kisebb terhelésre méretezett balatoni közműhálózat a sok új tömb miatt megnövekedő terhelést.
A part beépítéséről, a nádasok kiirtásáról, a mederfeltöltésekről is kérdeztük a tóparti önkormányzatokat összefogó Balatoni Szövetség elnökét, Lombár Gábort, aki keresztes hadjáratot hirdetett még 2020-ban a mederrel illegálisan babrálók ellen. Közben egyre többen jelezték, hogy építkezési stop kellene, legutóbb az LMP javasolta, hogy legyen a parttól számított 50 méteres sávon belül építési moratórium, meg eleve nagyobb hatósági szigor. Több település ennél messzebb is ment: Paloznakon például februárban döntöttek arról, hogy teljes építési stopot léptetnek életbe. Áprilisban Szentantalfa külterületén is változtatási tilalom lépett életbe.
Persze olyan konkrét ügyek is sorjáztak, amikben az ökológiai egyensúly, a természetközeliség, a táj arculatának megtartása ritkán merült fel, sokszor az engedélyek sem voltak teljesen rendben. Januárban írtunk róla, hogy Balatonbogláron 383 millió forint állami támogatásból akart az önkormányzat lombkoronaösvényt építeni, de a kiadott engedélyt megtámadta egy civil szervezet a bíróságon, amely előzetes környezeti hatásvizsgálat elkészítését rendelte el. A Várdombra tervezett projekt – úgy tudjuk – azóta megkapta a szükséges engedélyeket.
Országos méretű botrány lett egy, a balatonaligai tópartra tervezett, leginkább egy óriási luxushajóra emlékeztető, 92 lakásos társasházból. A NER-közeli befektetők Balatonvilágos önkormányzata elől – hathatós állami segítséggel – szerezték meg a telket, terveik pedig nemzetgazdasági szempontból kiemelt státuszt kaptak. Már a kormányhivatali engedélyek is megvoltak, de a felháborodás miatt a Miniszterelnökség visszavonta a nemzetgazdasági kiemelést, ezzel együtt az építési engedélyt is. A környéken lakók jogi képviselője szerint egyébként a Somogy Megyei Kormányhivatal finoman szólva sem mutatkozott együttműködőnek, az iratokba való betekintést alaposan megnehezítette az érintetteknek.
Tihanyban egymást érték idén a botrányok, ami nem csoda: a 444.hu cikke szerint Bujdosó Judit tihanyi főépítész messzemenőkig támogat minden építkezést és leburkolást a természeti környezetéről is híres községben. Ebbe illeszkedik az az 500 ezer forintos bírság (márciusban még nem volt jogerős), amit az Óvár nevű falurészen hatalmas tájsebet ejtő tulajdonos kapott. A 9000 négyzetméteres telken mezőgazdasági épületet épít majd lakófunkciókkal ellátva – 385 négyzetméteren.
Tihanyban még tüntetés is zajlott, de egy másik ügyben. A Kenderföldek nevű, a falu déli részén elhelyezkedő terület elvileg beépíthető, de évtizedekig nem kezdett el senki építkezni rajta, így buja erdő foglalta el azt. Ezt a vegetációt és élővilágot féltik a helyiek és az itteni nyaralósok most a Cordia-csoporthoz tartozó beruházótól. Itt kedvezőre fordult a helyzet, a beruházó kommunikálni kezdett a civilekkel, az önkormányzat is partnernek bizonyult, a tervek folyamatosan csiszolódnak. A Kenderföldek másik végére az önkormányzat cirka egymilliárd forintos állami támogatással egy Balaton Kapu nevű látogatóközpontot tervezett, azonban más civilek a környezetvédelmi engedélyt megtámadták a bíróságon, amely igazat adott nekik, így Tihanynak új környezetvédelmi engedélyért kell folyamodnia.
Csopakról még márciusban írtunk. A Balatonfüred melletti tehetős községről már 2020-ban is sok szó esett a sajtóban, ugyanis a Bahart eladásra szánt hajókikötőit végül megkapták az érintett önkormányzatok – Csopak kivételével. A falu rövid partszakaszán ráadásul nagy lakóparképítési bumm is lezajlott az utóbbi években, a strand mellett komplett lakótelep nőtt ki a földből. A leégett Code Zero nevű étterem környékén, a Balaton medrében kezdtek el valakik cölöpözni, igaz, magánterületen. Akkor még nem derült ki, mi célból. Mindenesetre a sajtóhírek hatására pár napon belül lépett a kormányhivatal: leállíttatta az építkezést, amiről kiderült, vízügyi engedéllyel sem rendelkezett.
Idén egy apró, legendásan szép, Balaton-felvidéki kis falu, Balatonhenye is bekerült a hírekbe. Elsődlegesen Varga Judit igazságügyi miniszter miatt, aki a férjével itt található ingatlanjukra vette fel a CSOK-támogatást. Ebben a faluban kezdett gigantikus építkezésbe egy olyan cég, aminek bonyolult, tőkealappal megspékelt tulajdonosi hálójában a miniszterelnöki vő, Tiborcz István ismerősei is feltűntek.
Júliusban a siófoki Aranyparton nyaralók akadtak ki azon, hogy a főszezon kellős közepén építkezni kezdtek mellettük. Már reggel zúgtak a gépek, így aki üdülni jött, nemigen tudta kipihenni magát. Egy 218 lakásos apartmanház építése kezdődött el ekkor, azt nem tudni, kinek a megbízásából. Mindenesetre a panaszosok házának közös képviselője panaszt tett az önkormányzatnál.
Szeptemberben ismét északi parti történetet találtunk, Balatongyörök egykori golfpályája került eladósorba, nem is akárhogy. Egyből úgy hirdették meg a területet az ingatlanoldalakon, hogy 300 lakásos lakópark is épülhetne ide, bár a polgármester szerint – dacára a korábbi belterületbe vonásnak – jóval szerényebb beépítés válik csupán lehetővé. Mindenesetre a volt golfpálya felett lakók és az illetékes nemzeti park sem lelkesedett az ötletért.
Balatonszemesen egy törvénymódosításra várt nagyon egy beruházó, a Balaton-törvény átalakításával ugyanis megnyílt az út a volt Vadvirág kemping beépítése előtt. Szeptemberben arról írtunk, már elkezdték a településrendezési terv módosítását. A zöldterület most már drasztikusan csökkenthető, vagyis a beépíthetőség növelhető, és persze kiemelt fejlesztési területté nyilvánítják a placcot. A kemping helyén luxusszálló és villapark épül.
A Balaton körbebetonozását Siófokon is folytathatják – derült ki októberben, amikor a sok térségi fontos szereplő, és maga az Országos Meteorológiai Szolgálat által is bírált társasházprojekt zöld utat kapott. Közvetlenül a Siófoki Viharjelző Obszervatórium telke mellé épülhet meg az ötszintes tömb, ami megzavarhatja majd a pontos viharjelzést is. Az ügyben korábban a Balatoni Szövetség és a Magyar Tudományos Akadémia is felszólalt a társasház ellen, de ezúttal is fontosabbnak bizonyult a beruházó érdeke.
Mióta kiderült, hogy NER-közelbe kerül a balatonvilágosi Club Aliga, azaz az egykori pártüdülő komplexuma, a világosiak megrettentek. Nagy nehezen elérték a rendszerváltás után, hogy ne csak az állampárt kiváltságosai járhassanak be a területre csobbanni, de most megint kísértetiesen hasonló helyzet van kialakulóban. Október elején lakossági tájékoztatót szervezett a beruházó Pro-Mot Hungária Kft. Az derült ki, hogy a terület egyik fele lakóövezet lesz, a másik turisztikai; hogy szabályozott keretek között látogathatják majd a strandot a helyiek és üdülősök, hogy a móló helyett máshol tudnak majd korzózni, és hogy az állami tulajdonú utakra, nem biztos, hogy mindenki be fog tudni hajtani. Sok dolog még bizonytalan, például hogy lesz-e beígért parti sétány, szóval a tervek konkrét formába öntésére még várni kell.
Egy – a balatoni cementlázat ismerve csak átmeneti – természetbarát győzelem is született az idén. Budapesten is nagynak számított volna az a lakótelep, amit a kisvárosias-kertvárosias Zamárdi volt kempingjének területére építettek volna fel. Az önkormányzat nem igazán akart komoly akadályokat gördíteni az elé, hogy a nagyvárosias beépítésű övezetté nyilvánított területen teljesen tájidegen épülettömbök épüljenek fel egy Natura 2000-es védettségű terület mellett. A közfelháborodás (még a Miniszterelnökség is túlzónak találta a dolgot) aztán elsöpörte a terveket, a kérdés: mi lesz így a terület sorsa.
November végén Badacsonytomaj keleti városrészében, Badacsonyörsön izzottak fel az indulatok. Először az csapta ki sokaknál a biztosítékot, hogy a volt kemping területén hatalmas növényirtás, kvázi tarvágás zajlott le, majd elkezdték a vizenyős terület feltöltését. Aztán a helyiek azért rémültek meg, mert felmerült, hogy a több mint egy évszázada használt strandjuk nem marad meg. Végül olyan megállapodás született, hogy a beruházó ugyan alaposan beépíti a területet (szálloda is lesz), de 3000 négyzetmétert átad az önkormányzatnak, amiből egy strand létesülhet.
Decemberre is jutott sztorink, akkor kis kempingkörképet írtunk arról, hogyan tervezik részben beépíteni a balatonakali kempinget, mi lesz a sorsa a vonyarcvashegyinek, valamint miért zárt be (elvileg csak ideiglenesen) a zalakarosi. Eközben a balatoni kempingkultúra végnapjait éljük, csak a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került Balatontouristnak hét kempingjét zárták be a tizenkettőből. Szintén ebben a hónapban jött a hír, hogy a Balaton egyik szellemberuházását újraélesztik, egy kusza hátterű cég az eleve tervezetthez képest is gigászi vitorláskikötőt épít Fonyódon, amihez a 200 métert is meghaladó hosszú mólókat terveznek.
Mit mond a Balaton egyik védője?
Megkerestük a Balaton értékeiért folytatott harc egyik élszervezetét. Tarróné Gyarmathy Andreával, az Összefogás a Balatonért civil szervezet aktivistájával átbeszéltük, ők mit látnak a Balaton körüli építkezési lázból, aktuálisan milyen célokért küzdenek a velük kapcsolatban álló helyi szervezetek. Mint kiderült, összefoglaló adataik nincsenek arról, hogy a Balatonnál hány és mekkora építkezés zajlott/zajlik, ez hány fa kivágásával vagy épp hány hektár nádas kiirtásával jár. Az alapításkor kitűzött céljuk megvalósítása mellett az elmúlt két évben azokat a csoportokat, civil kezdeményezéseket támogatták, „amelyek beleálltak egy-egy helyi ügybe”. Szerveznek csoporttalálkozókat is, ahol együtt próbálnak megoldásokat keresni, tanulni egymástól.
Persze a helyzet az információhiány miatt nem egyszerű: „Vannak ügyek, amikre nem tudnak reagálni a helyiek. Mire rájönnek, hogy készül valami, már szinte minden elrendeződött, sokszor a helyi építési szabályzat módosítása is megtörtént.” Az aktivista azt mondta:
Az fogalmazódott meg bennünk pár hónappal ezelőtt, hogy sokszor a választott képviselőink nem bennünket, helyieket képviselnek. Ez nagyon durva.
Ebben az eljárásban szerinte maximálisan cinkosok a befektetőkkel az önkormányzatok. A korábbi Balaton-törvény helyébe léptetett területrendezési jogszabály számos korábbi védelmet szüntetett meg, de késik a parti sáv szabályozása is.
Konkrét ügyeket is sorolt, mint a balatonszemesi Vadvirág és Hattyú kempingek beépítése, ami ellen hiába tiltakoznak a helyiek. Most egy önkormányzati tulajdonú, fákkal borított, parkként használt terület értékesítését akadályoznák meg. „Zamárdi is elég nagyot szólt” – mondta az aktivista, aki szerint a körzet fideszes országgyűlési képviselője, Witzmann Mihály is felszólalt a település lélekszámát megduplázó elgondolás ellen. A meghiúsult gigalakótelep után sem állt le a frissen szerveződött civil csoport. Online kérdőívet készítettek a terület sorsáról, majd a több mint ötszáz válasz eredményeit megosztották a főépítésszel és a kormányhivatalokkal.
A Club Aliga területének hasznosítása során az önkormányzatnak ígért területeket, a parti sétányt, a vízhez jutás lehetőségét is elvennék a helyiektől az aktivista szerint. Itt az egyik partnerük, az Aligai Fürdő Egyesület aktív igazán. Ezen a ponton említ egy másik fontos problémát: a civil szervezetek demonstrációira „rárepült a politika is, ezt annyira nem szeretjük”.
Az Összefogás a Balatonért Egyesület a Nagy Tavak Koalíció alapító tagja, így közösen országgyűlési határozati javaslatot nyújtottak be, megkeresve az összes parlamenti párt frakcióvezetőjét.
Tarróné Gyarmathy Andrea szerint Balatonkenesén is épül lakópark, de nem a parti sávban, így nem sértve a helyiek érdekeit. Állítja, „jó lehetőség is lehetne a megnövekedett kereslet, ha a használaton kívüli épületek, leromlott ingatlanok irányába terelnék a befektetőket az önkormányzatok, nem engedve a zöld- és a partmenti területek beépítését”.
Balatonfűzfőn a bobpálya mellett terveznek egy 100 lakásos lakóparkot. Ezt bonyolítja, hogy a közelben van egy lőszergyár is, szóval már biztonsági okokból sem épp jó ötlet lakásokat építeni ide. Az önkormányzati és bizottsági ülések határozati javaslataiból is tudni vélik a Balaton-védők, hogy egy vízilabdaközpont épülhet a Fűzfői-öböl csücskébe. A tervezett beruházásról, ingatlanügyekről zárt ülésen döntöttek, ezért nemrég közérdekű adatokat kértek az állami szervektől, az országgyűlési képviselőtől, a polgármestertől is.
Balatonalmádiban a régi, partmenti focipálya esetleges beépítése borzolja a kedélyeket, de a káptalanfüredi benzinkút melletti szűk telekre épülő, 60 lakásos, háromszintes társasházakból álló, minimalista dizájnú lakópark „kisvárosias lakókörnyezetbe nem illő látványa foglalkoztatja a helyieket”.
Alsóörsön a 71-es főút menti, a véderdő helyére, a nyaralók közelébe tervezett „környezetbarát”, „zöldbe ágyazott” benzinkút miatt is egybeszerveződött egy helyi civil csoport (a kb. 5000 négyzetméteres területen egy önkormányzati döntéselőkészítő anyag szerint elvadult, nem védett bozótos van, és a tervek 30 százalékos megtartandó zöldfelületet írnak elő). „Van nekünk a saját Balalandunk, amit úgy hívnak, hogy Pelso Bay” – ironizált Tarróné Gyarmathy Andrea. Ez egy korábbi kempingben épül, és további beépítési elképzeléseket is bemutatott már a tulajdonos. Az aktivista szerint „két hónapra korlátozták a helyiek területhasználatát, ezzel kizárták az területről a pecásokat is”, akiknek amúgy az önkormányzat létesített pár helyet a Marina-mólón. A szomszédos ingatlanon elkezdődött a Mediterrán Kikötő nevű építési projekt, ide is luxuslakásokat ígér a beruházó. Úgy tudjuk, jogerős engedéllyel épül most is a belső lagúnás és mólószáras kikötővel együtt.
Alsóörs részleges, Paloznak teljes építési stopot rendelt el, a lovasi polgármesternek pedig egy telekügy miatt voltak gondjai a testülettel. Csopakon a Kerekedi-öböl partjára tervezett lakópark tavaly torpedót kapott, de a tulajdonos most újabb tervvel állt elő, szőlőt ültetne és a borturizmusban lát lehetőséget. A község másik partközeli végén strandröplabda-központot terveznek, ezt az odavezető út engedélyeztetési kérelmének észrevétele során fedezték fel a helyi civilek.
Balatonfüreden meglepő módon nincs semmilyen civil szervezet, ami a város túlépítésével foglalkozna, márpedig az aktivista így festi le a település látképét: „Ha ránézünk Füredre messziről, akkor itt egy daru, ott egy daru, ott meg három.” Persze szerinte a helyiek közül sokan örülnek a fejlesztésnek, meg az azok által hozott munkahelyeknek. „Az már kérdéses, valóban szükség van-e munkahelyekre, hiszen a térségben állandó hiány van a vendéglátásban szakemberekben.”
Tihanyban annak örültek, hogy a Kenderföldek egyelőre megmenekültek, részben a Révbe Érünk Egyesület munkája miatt. A bíróság az itteni lakóparkprojekttől független önkormányzati, Balatoni Kapu nevű látogatóközpontjával kapcsolatban nemrég úgy határozott, környezeti vizsgálatot kell lefolytatni a fejlesztések hatásainak vizsgálatára.
Az aktivista végül elmondta, ők nem a valós fejlődés ellen vannak. Szerinte sokszor azért pattannak ki a feszültségek, mert érdeksérelem éri a helyi közösségeket: kizárják őket egy korábban használt területről, például a kempingek strandjairól, vagy a beruházások mértékével nem veszik figyelembe az infrastruktúra kapacitásait, zöldterületeket, parkokat foglalnak el a lakótelepek. „Lehet, hogy ezek egyenként is már komoly hatással vannak a helyi közösségekre, összeadódva viszont biztosan azt veszik el, amiért érdemes vidékre költözni: a nyugalmat, a táj és az épített környezet hangulatát” – mondta. Mindenesetre Tarróné Gyarmathy Andrea szerint a sok vitatott projekt tempója mostanság lelassult, amire egy potenciális okot lát:
A választások közeledtével talán energia sincs rá, talán kicsit megy a sakkozás azzal, hogy ne veszítsenek ezzel szavazókat, ne húzzák ki a gyufát, így a korábbi gyakorlat szerint a háttérben folynak az előkészítő munkálatok.
