Varga György / MTI
Belföld

Közműarmageddon nem fenyeget, de a Balaton túlépítése sok bajt okozhat

Új lakóparkok, új apartmanházak, új lakók és az autóik teszik egyre zsúfoltabbá a Balatont, ahol a közművek nem erre a tömegre lettek anno kiépítve. Az áram- és vízszolgáltatás, valamint a közutak áteresztő képessége is karcolja a határt a főszezonban. Minél előbb komoly beruházásokra lenne szükség a föld alatt és fölött is, hogy a szolgáltatások találkozzanak az igényekkel.

A fő kritika általában a miatt éri a brutális ütemben beépülő Balaton-part beruházásait, hogy milyen ökológiai károkat okoznak a part körbebetonozásával, a nádirtásokkal, a fakivágásokkal, a tájkép elrontásával. Ugyanakkor nyomós urbanisztikai érvek is szólnak az egyre szaporodó lakóparkok, apartmanházak, luxuskomplexumok és óriásszállodák ellen.

Az egyik legfontosabb ellenérv, hogy az alapvetően a szocializmusban kiépült, az akkori vendég- és lakókapacitásra tervezett infrastruktúra, ezen belül a közművek mekkora maximális terhelést bírnak el a főszezon csúcsán.

Megkerestük az összes fontosabb közszolgáltatót a Balatonnál olyan kérdésekkel, hogy mennyire elégségesek a kapacitásaik, infrastruktúrájuk a megnövekvő igények kielégítésére, van-e akarat és lehetőség ezek bővítésére. Utánamentünk az összes fontos közműnek: áramnak, víznek, csatornának, gáznak, de még a hulladékkezelésnek és a közúti keresztmetszetnek is. De először lássuk, mit mond a balatoni önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség elnöke, a balatonfenyvesi polgármester, Lombár Gábor.

Az áram és a víz a tűréshatáron

Így fogalmazott a túlterhelődő infrastruktúra kérdésköréről: „Ez a fajta gondolat mindenkiben felmerült, aki a Balatonnál él és települést vezet.” Szerinte főleg a víz- és áramszolgáltatás pörög kapacitásai határán a főszezonban, bár Lombár „szolgáltatóközeli körökből” úgy értesült, egyelőre tudják fedezni a teljesítménynövekedést. Igaz, olyan szóbeszédet is hallott már, ami ennek ellentmond, például azt, hogy az áramerősség a terhelt nyári hónapokban alacsonyabb a megszokottnál.

Mohos Márton / 24.hu

Ez persze nem lenne csoda, az egyre több fogyasztó jelentős energiát használ fel, több száz új lakó- és nyaralóegység épült (akár klimatizáltan), ez bizony problémákat okozhat. A víz- és csatornahálózatot nem erre a terhelésre tervezték. A szennyvíztisztítók Lombár szerint a villámgyorsan lehulló nagy esők idején már kapacitásuk határán működnek. Azt pedig nem látja, hogy a víz- és csatornahálózatot működtető DRV-nek lenne terve a kapacitás növelésére. Kezdjük is a vízszolgáltatóval.

Víz és csatorna

A Balaton térségének fő víz- és csatornaszolgáltatója a Dunántúli Regionális Vízmű (DRV) Zrt. A cég kérdésünkre azt írta, a balatoni térséget ellátó vízbázisok mostani kapacitása 146 ezer köbméter naponta, ezt több karsztvízbázis és hat felszíni vízkivételi mű biztosítja. E téren kritikus a helyzet, a nyári főszezonban 120 ezer köbmétert vesznek ki naponta, „tehát összességében 82 százalékos kapacitásterheléssel működünk ezen időszakban”. A DRV ugyanakkor optimista, a cég szerint, ha „nem következik be váratlan, rendkívüli üzemzavar, úgy a vízbázisoldali ellátás biztosított”. És itt jön a nagybetűs De!

A Balaton északi és keleti térsége intenzíven fejlődő terület, ahol elsőként jelentkezhet az ellátási kapacitás határának elérése.

Már modellezik, vizsgálják, hogyan lehetne „a többletvízigényeket támasztó rendkívüli intenzitású fejlesztések miatti” új igényeknek megfelelni. A DRV korlátozott forrásait a meglévő létesítmények fenntartására fordítja, de vizsgálják pályázati pénzek bevonásának lehetőségét, hogy abból fejlesszék a kapacitást. Magyarán: víz szempontból nagyon kéne bővítés a Balatonon, de pénzforrás most nincs rá.

Ha áram van, nincs gáz

A térségben az áramot az E.on szolgáltatja, ők is optimistán néznek a jövőbe. A cég válaszában azt írja, Győrhöz, Komáromhoz hasonlóan nagyot nőtt a villamosenergia-igény, de ezzel párhuzamosan folyamatosan fejlesztenek is, persze e munkálatokat nem a főszezonban végzik. „Jelen pillanatban nem látunk olyan lokális dömpinget a balatoni térségben, melyeket ne tudnánk szükség esetén ütemezett hálózatfejlesztéssel kielégíteni” – olvasható a cég válaszában.

Mint írják, egyes településeken „a lekötött energia messze alatta van az általunk üzemeltetett hálózat kapacitásának”, máshol viszont érzik a terhelést, ezért folyamatosan fejleszteni kell. Ez úgy történik, hogy folyamatosan figyelik a hálózat terhelését, illetve több partner balatoni önkormányzat megosztja velük, hol milyen fejlesztésre készülnek a jövőben. Innovatív újításokat is kipróbálnak, erre példa a térségben „az IElectrix program keretében Zánkán üzembe helyezett energiatároló is, mellyel a feszültségminőséget javítjuk a nyári csúcsterheléses időszakban”. Hozzátették:

Területünkön jelenleg nem tudunk olyan településről, ahol hálózatfejlesztéssel a megjelenő többletigényeket ne tudnánk kezelni.

Az E.on a térség fő gázszolgáltatója is, azonban azt írták, a gázhálózatot nyáron nem terheli meg a sok nyaraló, üdülő, apartmanozó, szállóvendég, hisz azt „a téli maximális kihasználtságra méreteztük”. Csúcsidőszakban is 50–60 százalékos csak a kapacitásuk kihasználtsága.

Szemétszállítás

A fenti szolgáltatókkal ellentétben rendkívül szétaprózott a hulladékszállítás és -kezelés, amit tapasztalataink szerint a legtöbb kritika ér a szezon során. Megkerestük a Somogyban illetékes DBR Kft.-t és két alvállalkozóját, a Siókom Nonprofit Kft.-t (ami Balatonvilágostól Balatonőszödig végzi a munkát) és a Pelso-Kom Nonprofit Kft.-t (ami Balatonszemestől Balatonberényig szállítja el a szemetet); az északi parti ÉBH Észak-Balatoni Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft.-t és alvállalkozóit, a Balatonalmádi Kommunális Szolgáltató Kft.-t (Alsóörstől Balatonfűzfőig illetékes), a Balatonfüredi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft.-t (Paloznaktól Révfülöpig dolgoznak), az NHSZ Tapolca Nonprofit Kft.-t (Balatonrendestől Balatonedericsig szállítanak); végül pedig a zalai partszakaszon dolgozó Zalai Közszolgáltató Nonprofit Kft.-t is.

A fent említett sok cég közül egyedül a Siókom válaszolt: „Az ön által jelzett, évek óta tapasztalható trendet és annak hatásait közszolgáltatóként mi is érzékeljük” – közölték. A cég az elmúlt években igyekezett felkészülni a változásokra, fejleszteni az infrastruktúrát (végpontok, hulladékkezelő, -hasznosító rendszerek), így biztosak benne, hogy „az új, EU által meghirdetett elvárásoknak megfelelően meg tudjuk oldani a jövőben előttünk álló feladatokat”. Hozzátették, a járműparkot folyamatosan fejleszti a Siókom és a DBR Kft. is.

Utak: autók a tű fokán

Az úthálózat is túl van terhelve több településen. Egyre több az autó, miközben a települések közlekedési infrastruktúráját nehéz bővíteni (például nem tudnak új, négysávos utakat építeni a belterületeken), szóval a térség jelentősebb településeit kerestük meg pár kérdéssel. A fentebb nyilatkozó Lombár Gábor fenyvesi polgármesterként is hozzászólt ehhez. Szerinte olyan főszezonban a térség, „mint amikor Budapesten a csúcsforgalomban kell közlekedni”. Balatonfenyvesen a parkolás sem egyszerű, ezért az a szervezőelv kezd érvényesülni a szezonban, hogy aki a vasút és a Balaton közti sávban akar parkolni, annak fizetnie kell. Tervben van a vasút másik oldalán nagyobb parkolók kijelölése, amik viszont ingyenesek, és onnan pár perc sétával elérhető a centrum meg a vízpart.

Keszthelyről is kaptunk választ, Nagy Bálint polgármester ragaszkodott hozzá, hogy szó szerint közöljük a feleletét:

Keszthelyen, hasonlóan más Balaton-parti településhez, a nyári főszezonban a forgalom meglehetősen élénk, azonban az elmúlt években tapasztaltakhoz képest az idei évben nem érzünk jelentős változást. Az elmúlt években számos fejlesztés történt térségünkben is, és jelenleg is több infrastrukturális fejlesztés zajlik. Például a 71-es főút Rezi úti csomópontjában egy körforgalom építése, mely lakossági kezdeményezésre indult. A fejlesztés biztonságosabbá teszi a fenti kereszteződésben az átkelést. Tervezzük több elhasználódott út, utca burkolatának további felújítását.

Jászai Csaba / MTVA Személygépkocsik sora parkol hétköznap délelőtt Keszthely belvárosában.

Balatonboglár a déli parton kapja meg a forgalom dandárját. Mészáros Miklós polgármester válaszában azt írta, érezhetően nőtt az elmúlt években az autóforgalom, bár pontos számadatokkal erről nem rendelkeznek. Hogy mennyire telítettek a boglári utak, az főszezonban függ az időjárástól, a naptól, a napszaktól és a rendezvényektől.

A főszezonban a frekventált fekvésű útjaink forgalma egyes napszakokban eléri kapacitásunk felső határát is.

Ezért folyamatosan fejlesztik az utakat, leaszfaltoztak egy utcát a Boglárhoz tartozó Szőlőskislak és Balatonlelle között, több kis utcát renováltak, kerékpárutat építettek, és tervben van két körforgalom építése balesetveszélyes kereszteződésekben (Klapka–Gyep utca, valamint Attila–Zrínyi–Szabadság–Árpád utcák csomópontjai). Minderre pályázati források kellenének, azok egyelőre nincsenek. A polgármester kiemelte még, hogy a várost átszelő vasútvonal is probléma, a vonatok áthaladásakor torlódások alakulnak ki a vasúti átkelőknél.

Kapcsolódó probléma itt is a parkolókapacitás szűkössége, amit nehezít, hogy a városban ingyenes a parkolás. Egyelőre. Ugyanis Mészáros polgármester közölte a 24.hu-val, hogy jövőre Bogláron is megjelennek a fizető zónák. Ilyen lesz a centrum zöme, a Platán strand környéke a vasút és a vízpart között, illetve a Várdomb környezete. Parkoló építése zajlik még a kikötőnél, valamint két helyen terveznek további parkolókat (arról nem írt a polgármester, ezek fizetősek lesznek-e). Mindenesetre Mészáros Miklós optimista, „a város közúti közlekedésének belátható időn belüli megbénulására nem számítunk” – fogalmazott.

Siófok is megszenvedi a forgalomnövekedést, az utóbbi években megépült nagyjából plusz 4000 lakóegység további 5000 autót zúdított a város útjaira az önkormányzat szerint (mindez az Aranypart, majd annak telítődése után az Ezüstpart nagyvolumenű beépítései miatt). „A városi úthálózaton a forgalom növekedése folyamatos, a torlódások egyre gyakrabban okoznak fennakadásokat a közúti közlekedésben” – írta az önkormányzat, amely szerint a hétvégéken 50 ezer ember tartózkodik Siófokon. A legfőbb gondot a 7-es és 65-ös főutak városközponti, jelzőlámpás csomópontja jelenti, itt alakulnak ki a legkomolyabb dugók, ezek az önkormányzati utakra is kihatnak. Itt is a nyár a legnehezebb időszak:

A főszezonban tovább növekszik a forgalom, a hétvégenként itt tartózkodók száma eléri a 100 ezer főt, amelynek következtében a csúcsforgalmi időszakok meghosszabbodnak, és egyre gyakoribbak a torlódások, kedvezőtlen időjárási körülményekkel (fürdésre alkalmatlan napokon) történő együttállás esetén a város úthálózata bedugul, az egy-két kilométer megtétele akár órákat is igényelhet.

A városban hatezer kiépített parkolóhely van, ami nem elég. Ezért sok autós parkol mellékutcákban, padkán, ami miatt sokszor a szemétszállítók sem tudnak rendesen dolgozni. A megoldás a város szélein kijelölt parkolók megépítése lenne, ahonnan tömegközlekedéssel lehetne a centrumot megközelíteni, ám erre most nincs forrás. A helyi buszjáratok menetrendjeit amúgy mostanság szabják át, hogy minél többen váltsanak tömegközlekedésre. Kis reform volt még, hogy az elmúlt évben csak behajtási engedéllyel mehetnek be a vasút és a Balaton közti sávba az 5 tonnánál súlyosabb teherautók. A murvás utcák pormentesítését is folyamatosan végzik, valamint a tervezési fázisban van egy, az M7-es autópályával párhuzamos, tehermentesítő út építése is. Siófok válasza így zárul:

A további beépítések megvalósulása beláthatatlan következményeket eredményezhet városunk közlekedési helyzetében, amely egyre nagyobb zsúfoltságot és egyre több alkalommal kialakuló konfliktushelyzetet teremt. […] Amennyiben a tervezett kapacitásnövelés felgyorsítható, úgy a közlekedési katasztrófa elkerülhető lesz.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.