A hétéves költségvetéssel kapcsolatos partnerségről szóló megállapodásokról zajló tárgyalások jól haladnak Magyarország és az Európai Unió között – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden az Országgyűlés európai ügyek bizottsága előtti éves meghallgatásán.
Gulyás Gergely az ülésen az unió hétéves költségvetésével kapcsolatos tárgyalásokról szólva hangsúlyozta: nem lát olyan okot, ami akadályozná, hogy a rendes ügymenetben megállapodhassanak, és erre akár hónapokon belül sor kerülhet.
Közölte: bizonyos gazdasági területeken sikerült előrelépést elérni, ezért ezekre kevesebb pénz fordítunk a következő hétéves időszakban. Példaként említette, hogy direkt foglalkoztatástámogatásokra kevesebb pénzt szánnak, de többet gazdaságfejlesztésre, infokommunikációs fejlesztésekre. A közlekedési projekteknél a zöld átállás miatt kevesebb forrás jut a közúti fejlesztésekre, de több a vasúttámogatásra.
Kiemelte: a Magyarországnak járó pénzösszeg nagyságrendileg hasonló, mint a korábbi hétéves ciklusban volt. Hangsúlyozta: minden euróból, ami a térségbe érkezik az EU-ból, 70 cent “visszamegy” Nyugat-Európába, vagyis “win-win helyzet van”, mindkét oldal nyer.
“Senkinek semmilyen hálával, köszönettel ezért nem tartozunk, legkevésbé az Európai Uniónak és Brüsszelnek” – jegyezte meg, hozzátéve, az EU egy keret, amibe “azért léptünk be és azért vagyunk tagok”, mert az előnyös az EU és Magyarország számára is.
Gulyás Gerely szerint a társadalmi-kulturális különbségek azért keletkeztetnek Európában feszültséget, “mert nem tudunk az egyet nem értésről megállapodni”, azaz abban, hogy a 27 társadalom nem egyforma, és “nem is akarunk hasonulni azokhoz, akik ebben tőlünk eltérő álláspontot foglalnak el”.
Arról, milyen célja lehet az EP-nek Magyarországon és Lengyelországon, azt mondta, Magyarországon az, hogy ne Orbán Viktor legyen a miniszterelnök, Lengyelországban pedig ne konzervatív kormány legyen. Gulyás Gergely szerint a bizottság “kínjában próbál valamilyen eszközt alkalmazni”, és ezért írták az érdeklődő levelet.
Az euró bevezetéséről azt mondta, akkor érdemes arról beszélni, ha az ország gazdasági fejlettsége eléri az EU átlagának 90 százalékát, ez most jelenleg 76-78 százalék.
(MTI)
