Komoly anyagi áldozatot hoz az ellenzék azért, hogy már most az ősszel kampányoljon, és lebonyolítsa az előválasztást – erről értesült a 24.hu a folyamatban részt vevő pártoktól. A pénzügyi áldozatra azonban egyfajta befektetésként tekintenek a felek: aki most jól szerepel, az jövőre több tekintetben előnyösebb anyagi helyzetben lesz, és később több állami támogatásra számíthat, ennyiben tehát észszerű az „áldozat”, sőt, a verseny miatt szükségszerű is.
De mennyi pénzről beszélünk összesen? Az egyik ellenzéki pártigazgató ezt mondja:
Az egymilliárd forint reális becslés, sőt. Nehéz ezt most megmondani, mert majd a legvégén, október közepén látjuk, hogy mi mennyibe került összesen, de a milliárdos tétel egyáltalán nem egy elszállt becslés, már ha mindent egybeveszünk. Nem kizárt az sem, hogy még ennél is több lesz.
A milliárdos nagyságú összeg alapvetően három tételből áll majd össze.
- Az előválasztás egyes szavazásainak a lebonyolítása egy külön, nagyobb tétel. Az első fordulót szeptember 18–26-a között rendezik meg, ha lesz második, azt október 4–10-e között tartják.
- Külön költsége van az egyéni jelöltek már elstartolt kampányának, aláírásgyűjtésének.
- És lesz még egy önálló nagyobb költsége a miniszterelnök-jelölti kampányoknak is.
Az előválasztás eddigi eseményeiről, tárgyalásairól ebben a cikkünkben írtunk részletesen:
Lebonyolítás: 150–200 millió forint
Azt a DK-ból, a Jobbikból és a Párbeszédből is megerősítették a 24.hu-nak, hogy a hat párt között született egy megállapodás a lebonyolítás költségéről.
(Csak összehasonlításképp: a Privátbankár nemrég írta meg, hogy miközben 2018-ban a parlamenti választás puszta megszervezésére és lebonyolításra 3,5 milliárdot költöttek az adófizetők pénzből, addig ugyanerre a célra jövőre már több mint 11 milliárd forintot szánnak.)
Ez a pénz egyébként olyan költségekre kell majd, mind az úgynevezett fix sátrak beszerzése, felállítása (ezekből a 106 egyéni választókerület mindegyikében legalább hárommal terveznek), valamint a mobilsátrak, amelyek a választókerület kisebb településeit járják majd napközben. De idetartoznak a tabletek, laptopok, internet-kapcsolatok költségei, valamint a szállítási kiadások is. Továbbá: az urnák (plusz az ezek éjjel-nappali őrzésének professzionális biztosítása), a szavazólapok, amelyek végső költségét természetesen meghatározza majd a részvételi arány.
Ez egy optimista becslés az ellenzéken belül. Erre egyébként úgy jutottak, hogy miután a közel 1,4 millió választásra jogosult budapesti lakos közül 70 ezren vettek részt a főpolgármesteri előválasztás második fordulójában 2019-ben – az mintegy 5 százalékos érdeklődésnek felelt meg –, a mostani országos előválasztásban résztvevők úgy gondolják, hogy ez az akár arány meg is duplázható, annál viszont kicsit kevesebbel, 8 százalék körüli aránnyal kalkulálnak.
Egyéni jelöltek: fejenként több millió forint
Az előbbinél nagyobb tétel lesz az egyéni jelöltek kampánya, igaz, ezt legfeljebb nagyságrendileg tudjuk megbecsülni, hiszen csaknem 280 jelöltről beszélünk. Az ő kampányuk természetesen különböző intenzitású és „forrásgazdag” lesz annak függvényében, hogy szoros verseny várható-e az ellenzéki jelöltek közül, illetve, hogy maga a körzet mennyire számít „hozhatónak” a Fidesszel szemben jövő tavasszal. Ha mindkét feltétel áll (ilyen például több budapesti körzet), akkor ott a pártok és a jelöltek is jó eséllyel többet áldoznak majd, mint egy olyan körzetben, ahol eleve nincs túl sok esély a kormánypárttal szemben jövő áprilisban.
Egy komolyan vett, azaz láthatónak számító egyéni kampány alapjáratban, különösebb „extrák” nélkül jelenleg 3–6 millió forintba kerül az előválasztáson – mondta portálunknak több egyéni jelölt is. Természetesen azokban az egyéni körzetekben, ahol nagyobb verseny ígérkezik, ez az összeg magasabb is lehet.
Ilyenek költségekre kell gondolni például:
- szórólap, kampányanyagok, nyomtatott kiadványok (ezek több százezer forintos tételek),
- Facebook-hirdetések (határ a csillagos ég),
- postaköltség,
- szervezett események, fórumok,
- standok, plakátok,
- benzinköltség,
- robotcall, azaz mozgósító telefonhívás (egy ilyen ára 150 ezer forint plusz áfánál kezdődik),
- az egyéni körzetre fókuszáló közvélemény-kutatások. Egy ilyen kisebb, de már komolyan vehető kutatás ára 1–2 millió forintnál kezdődik. Ez az összeg is mutatja, hogy az említett 3–6 millió forintos költség mennyire csak egy visszafogott becslés a nagy versenyt ígérő körzetekben, ahol a jelöltek már eddig is akár több ilyen kutatást is megrendeltek.
- És akad olyan jelölt is, aki kiplakátolt furgonokon népszerűsíti magát.
A jelölteknél és a pártoknál is teljesen eltérő, hogy ezt az összeget hogyan teremtik elő. Akad olyan párt, amelyik azt mondta, hogy az egyéni jelölteknél kétharmadot a párt biztosít, egyharmadot pedig a jelöltnek (adományból, egyéni befizetésből) kell előteremtenie. „Annak a pártnak, amelyiknek van parlamenti frakciója, amelyik külön állami támogatást kap, nyilván nagyobb az anyagi mozgástere” – tette hozzá forrásunk. A pártok anyagi helyzetéről, bevételeiről (adomány, tagdíj, állami támogatás) ebben a cikkünkben írtunk.
Megtudtuk azt is: nincs felsőhatára annak, hogy egy egyéni jelölt mennyit költhet az előválasztás során. Magyarán a „nagyok”, az anyagilag erősebbek nincsenek ilyen módon korlátozva. Úgy tudjuk, elszámolni sem kell külön a résztvevőknek a lebonyolítók felé, tehát utólag nem feltétlenül fogjuk megtudni, hogy ki mennyit költött az előválasztás során.
Mivel az egyéni képviselői tételt a legnehezebb megbecsülni, itt lennénk a legóvatosabbak. Bizonyos, hogy többen túllépik majd (vagy máris túllépték) a hatmilliós összeget, miközben nyilvánvaló, hogy sokan nem érik majd el a hárommilliót sem: ezért fejenként legalább kétmillióval számoltunk, ami megközelítőleg félmilliárdos tételt jelent majd.
Miniszterelnök-jelölti kampány
A pártoknak több ok miatt is érdemes minél jobban megtolnia saját jelöltjét a kampány során. Ha ugyanis jól sikerül egy párt miniszterelnök-jelöltjének kampánya, az nemcsak pártja népszerűségét, illetve az egyéni jelöltek nyerési esélyeit növelheti, de végső győzelem esetén az országos listánál növelheti a párt súlyát, ez pedig több parlamenti képviselőt, több befolyást és nagyobb állami támogatást jelenthet majd 2022 áprilisa után. Az egyik esélyesebb jelölt pártjától úgy értesültünk: a „nagyobb” miniszterelnök-jelölti kampányok 50–100 millióba is kerülhetnek, a kisebbek ennél kevesebbe. Ezt alátámasztja, hogy érdeklődésünkre Márki-Zay Péter, a Mindenki Magyarországért Mozgalom miniszterelnök-jelöltje a saját költségeivel kapcsolatban úgy fogalmazott: jelenleg 5–10 milliós költésnél jár, tehát a végösszeg a becslése szerint valahol 10 millió felett lesz, de erről a végén készítenek majd elszámolást.
Azt azonban az érintett pártoktól hiába kérdeztük, nem tudtuk kideríteni, hogy mekkora a tervezett kampánykerete Dobrev Klárának (DK), Jakab Péternek (Jobbik), Karácsony Gergelynek (MSZP, Párbeszéd, LMP) vagy Fekete-Győr Andrásnak (Momentum). De nemcsak ennél a témánál voltak kevéssé nyitottak. Többeknél érdeklődtünk, hogy mennyit költenek az előválasztásra, mind párt-, mind jelölti, mind pedig miniszterelnöki-jelölti szinten. Egyedül a Párbeszéd küldött konkrét számokat, amikor azt írták: „a Párbeszéd idei költségvetésében előzetesen 40 millió forintot különítettünk el az előválasztásra. Ebből kell finanszíroznunk az előválasztás lebonyolításának ránk eső költségeit, fizetjük a jelöltjeink tervezett kampányköltségeit és az előválasztási mozgósítási kiadásokat is. Ezenfelül a jelölteknek joguk van saját forrásból és adománygyűjtési kampányokból beérkező támogatásokból további kiadásokat vállalni. Az országgyűlési választásra fordítandó pénzügyi keret nagyban függ az előválasztás eredményeitől, így arról legkorábban október végén dönt az elnökség.”
A Momentum is reagált megkeresésünkre, így: „Parlamenten kívüli pártként leginkább a támogatóink által adott pénzek tudnak minket a kampány során segíteni. Ezek a támogatások viszont nem kiszámíthatóak, sőt, a jelölteknél is nagyon különbözőek lehetnek. A jelöltek kapnak valamennyi központi támogatást, de emellett maguknak és a pártnak is gyűjtik az adományokat.”
Ha tehát a miniszterelnök-jelölti részhez szolidan 200 millió forintot számolunk összesen, akkor összességében máris kijön az egymilliárd forintos határ. Ez azonban inkább egy előzetes, visszafogott becslés.
