A nagyvárosok képe folyamatosan változik – így van ez Budapesttel is, ahol megállás nélkül születnek, tűnnek el, vagy újulnak meg különböző épületek és közterek, így a főváros minden hónapban más képét mutatja.
Az idei év sem volt kivétel a szabály alól, bár a koronavírus-járvány okozta korlátozások miatt a legtöbben jóval ritkábban hagyták el az otthonaikat, mint általában: a munkaállomások az irodaházak helyett a nappali kanapéjára, vagy a dolgozószobába költöztek, nagybevásárlás helyett pedig sokan inkább az online rendelést választották.
De mik azok a dolgok, amik 2020-ban megváltoztak Budapesten, általuk pedig újabb lépést tettünk a legfőbb cél, a város élhetőbbé válása felé?
Négy helyett két kerék
Az utak és kerékpárutak felújítása mellett a város ütőerei is kerékpárbaráttá váltak: április végén megszületett a nagykörúti kerékpársáv, megteremtve a lehető legegyszerűbb biciklis összeköttetést a pesti és budai oldal között. Ennek a hatása pár napon belül érezhetővé vált, hiszen a forgalom néhány nap alatt elérte, sőt, meg is előzte a biciklisek által már több mint egy évtizede használt Múzeum körúti szakaszét.
A helyzet szeptemberre kissé megváltozott, hiszen a Rákóczi tér és Corvin-negyed közt a főváros három ponton is a járdára vezeti a bicikliseket, ez azonban semmit sem változtatott a lényegen, hiszen mellettük, a külső sávban is megmaradt a kerékpárosnyom.
A fejlesztések a budai oldalon sem maradtak el, így az elmúlt hónapokban a Villányi, a Tétényi, illetve a Bartók Béla úton is találkozhattunk a gyorsan megszokható, a gépjárműforgalom egy részének kiváltásában segítő sávokkal.
A kerékpárról pedig télen sem kell lemondani!
Régiből újat
A hármas metró felújításának újabb szakasza ért véget, október közepén ugyanis átadták a Kőbánya-Kispest és Nagyvárad tér közti, másfél éves munkával modernizált déli szakaszt, aminek épp negyven éves állomásai is gyökeresen megújultak: a korábbi színek egy része, illetve az ikonikus műanyagülések ugyan örökre eltűntek, de egyáltalán nincs okunk panaszra, hiszen tiszta, élhető állomások születtek, amiket hosszú évtizedekig használhatunk majd.
Testmozgás a Tabánban
A századfordulón még budapesti Montmartre-ként emlegetett, egy-két szintes házakkal teli Tabán házai a harmincas évek derekán mindössze három év alatt eltűntek el a városból. Helyén három évtizeddel később közpark született, ami azonban nem pihenőhelyként, hanem a magyar rocktörténet egyik legfontosabb helyeként vonult be a köztudatba, hiszen 1968 óta – egy tízéves szünetet leszámítva – minden évben itt rendezték meg a Tabán Fesztivált.
A rendszerváltás után főleg a kutyások és kocogók által használt közpark öreg fái közt sétálva azonban mégis űrt érzett az ember: ezt töltötte be idén a Tabán Szabadidőpark, ami a korábban tervezettnél kevesebb fakivágás, és száznegyvenegy új fa ültetése mellett biztosít lehetőséget arra, hogy a kicsik modern játszótéren, a felnőttek különböző tornaszereken, az aktívabb mozgásra vágyók pedig egy zárt „ketrecben” vezethessék le az energiáikat.
A parkot az apró megoldások teszik azonban igazán jóvá: a Pestre való átpillantást lehetővé tevő szupertávcsövek, a kerékpárszerelő állmás, a darázs-garázsként emlegetett rovarotthon, az Őze Lajost gyakran látott óriási kő (a színész itt ülve tanulta a szerepeit), de az idős japánakácok és tölgyek mellett a legenda szerint 1686-ban, a törökök kiűzésekor ültetett eperfa is a helyén áll.
A korábban tervezettnél kevesebb fakivágással, több új fa ültetésével, természetközelibb módon alakítottunk ki a Tabánban sport- és szabadidőparkot, amelynek tervezése során folyamatosan egyeztettünk a helyben élőkkel és civil szervezeteikkel.
Műfű helyett igazit!
Az Andrássy út megújulásának részeként a sugárút egy szakaszának szervízútja két és fél hónapra közösségi térré változott, november másodikán pedig megkezdődött a 2012-ben leterített, a cigarettacsikkeket és a kutyák nyomát a valódinál sokkal inkább közszemlére tevő műfű eltávolítása.
A Hősök terétől az Erzsébet térig nyújtózó világörökségi terület zöldsávjának megújulása ezzel természetesen nem ér véget: a kipusztult kőrisek helyét déli ostorfa veszi majd át, alattuk pedig a végleges tervezés lezárultáig árnyéki évelők jelennek meg. A zöldterületekre idéntől emellett jóval nagyobb figyelem irányul, hiszen a főpolgármester új vezetői pozíciót hozott létre a Városházán: a főtájépítészét.
A posztot betöltő Bardóczi Sándor vezetésével idén közel ezer fa menekült meg a kivágástól, megjelent a fővárosi parkokat, játszótereket, ivókutakat és utcabútorokat listázó BP Fatár applikáció, sőt, elkezdődött az elpusztított erdők újratelepítése is.
