Legrissebb közvélemény-kutatását az úgynevezett Szájer-ügy kirobbanása idején készítette az IDEA Intézet. A reprezentatív felmérés szerint a botrány – kirobbanása pillanatában és az első reakciók idején – még nem rengette meg a Fidesz-tábort. Az előző hónaphoz képest a kormánypárt támogatottsága a teljes népesség belül nem változott (32%), a biztos szavazóknál elhanyagolhatóan (48-ról 47 százalékra). Ez a koronavírus-járványt megelőző szint, vagyis a teljes népességhez képest egy hónappal később következett be a változás. Jelenleg a pártpreferenciájukat nem vállalók, abban bizonytalanok aránya 30 százalék.
Az ellenzék legtámogatottabb pártja továbbra is a Demokratikus Koalíció. A választókorú népességen belül 11, a biztos szavazóknál 17 százalékon áll. A Momentum Mozgalom és a Jobbik támogatottsága a teljes népességen belül 7–7 százalék maradt, a biztos szavazóknál a Momentum választottsága nem változott, a Jobbiké 1 százalékponttal nőtt (10, illetve 9 százalék). Az MSZP tábora 5 százalékos a teljes népességen belül, a biztos szavazóknál támogatottsága 1 százalékponttal növekedett (7%). Az LMP, a Párbeszéd, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt 2 százalékos támogatottsággal rendelkezik a teljes népességet vizsgálva.
Az összellenzék verné a Fideszt
Az utóbbi hetekben egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az ellenzéki szövetség szoros együttműködésben akar indulni a 2022-ben esedékes országgyűlési választásokon. Legutóbb az LMP mondta ki, hogy nemcsak az egyéni képviselők terén működik együtt a többi ellenzéki párttal, hanem támogatja a közös lista állítását is.
2020. december elején a szövetségben induló ellenzéki pártok össztámogatottsága – amennyiben azokat mechanikusan összeadjuk – 2 százalékponttal magasabb, mint a kormánypártoké (34 vs. 32%).
Ismét felhívták a figyelmet, hogy az össztámogatottságból nem lehet a kormányváltás esélyére visszavonhatatlan és megalapozott következtetéseket levonni. A kutatók szerint azt viszont érdemes vizsgálni, hogy az olyan pártok szavazói, amelyek hivatalosan még nem sorakoztak fel a közös ellenzéki lista mögött (Jobbik), vagy – vélhetően – ezt nem is kívánják megtenni (MKKP), hogyan viselkednek egy közös lista versus saját lista esetén.
Bár a kérdés egyelőre hipotetikus, ha a Jobbik önálló listát indítana a közös ellenzékivel szemben, szavazói relatív többségét (49%) elveszítené, míg 42 százalék a saját, külön listát támogatná. Az MKKP szavazóinak döntő többsége, 61 százaléka önálló lista párti, míg a közös ellenzéki listát egynegyedük támogatja.
Módszertan
Az IDEA Intézet a kutatás adatait november 30-a és december 4-e között vette fel közösségi média alapú kérdőívvel. Az eredmény reprezentatív az ország felnőtt népességére nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus tekintetében. A 2000 fős minta hibahatára az alapmegoszlások esetében csak ±2,2 százalékpont.
