Belföld

Revizor leplezte le az önkormányzati kamuszámlákat az Orbán-bánya falujában

Sorozatos szabálytalanságokról tudósít egy belső ellenőrzés, amely a gánti önkormányzat és a korábbi fideszes faluvezető pénzügyeit világította át. Felhatalmazás nélküli kifizetések, állandó készpénzezés, valamint egy szűk kör számára juttatott prémiumok – többek közt ezek derülnek ki a 24.hu birtokába jutott dokumentumból.

2019 szeptemberében, nem sokkal az önkormányzati választás előtt revizor érkezett a gánti polgármesteri hivatalba. Négy napig nézte át a 2018-as, 2019-es számlákat és dokumentumokat, majd pár hét alatt elkészítette azt a 25 oldalas jelentést, amelynek – bár nem volt nyilvános – hamar híre ment a Fejér megyei faluban, és ha nem is azonnal, de jelentős változásokat idézett elő. Ahogy azt korábbi riportunkban is megírtuk: az idén egyre többen és többen kezdtek a gántiak közül arról beszélni, hogy valami nem stimmel a település kasszája körül.

Sikkasztás után nyomoznak az Orbán-bánya falujában, ahol épp nyáron mondott le a polgármester
A fideszes Spergelné Rádl Ibolya tizenegy évig vezette Gántot, de a nyáron terhessége miatt lemondott. Ekkora a rendőrség már jó ideje vizsgálódott a településen sikkasztás gyanújával. A közelgő időköz választás olyan közéleti pezsgést hozott, amilyet a település a NER évei alatt nem látott. Riport, amelynek alkalmával a miniszterelnök apjával is találkoztunk.

Egy helybéli például azt mondta nekünk szeptemberben, hogy még tavasz előtt közmeghallgatáson akarta a falu vezetése csitítani a kedélyeket, a „problémát” azonban a koronavírus elnapolta, még ha csak időlegesen is. Az önkormányzati testület ugyanis júniusban megszavazta, vagyis elfogadta a revizori jelentést, mire a fideszes Spergelné Rádl Ibolya pár héttel később lemondott a polgármesteri címről, ami alighanem összefüggött azzal, hogy az ellenőrzés eredményei miatt a testület feljelentést tett, a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság pedig sikkasztás gyanújával nyomozást rendelt el (noha ő várandósságára hivatkozott).

Sorozatos szabálytalanságok

Bár konkrétumok eddig nem kerültek nyilvánosságra, maga a „balhé” híre alaposan átrendezte a helyi közéletet, amelyről eddig jórészt csak az Orbán család állami megrendelésekbe bevont bányászati tevékenysége miatt lehetett hallani.

Fotó: Farkas Norbert /24.hu

Gánton ugyanis 2010 óta jószerivel csak formalitásból tartották meg a választásokat, és amíg a nyáron lemondott polgármesternek korábban még csak kihívója sem akadt – és a képviselői székekért sem volt verseny –, addig a mostani időközi előtt úgy felbőszültek a helyi függetlenek, hogy háromszoros túljelentkezés volt ezekre a posztokra.

A szeptember 27-én megválasztott új, amúgy szintén fideszes polgármester közérdekű adatigénylésünkre elküldte a revizori jelentést, amiből végre kiderülnek az eddig hiányolt konkrétumok, noha számos kérdés továbbra is nyitva marad. Az ugyanakkor a dokumentumból világossá vált, hogy

sorozatos pénzügyi szabálytalanságok történtek Gánton, például jóvá nem hagyott kifizetések formájában.

Maga a jelentés rengeteg adattal és jogszabályi idézettel van tele, és mivel a különböző szintű pénzügyi problémák egymásra ömlesztve jelennek meg benne, érdemes már az elején leszögezni: sok formája lehet annak, ha egy önkormányzat vezetése nem tartja be a jogszabályban lefektetett pénzügyi előírásokat, ezek mindegyike nem is feltétlenül érdemel közfigyelmet. Lehet szó adminisztratív hanyagságról, hivatalnoki figyelmetlenségről, amelyek természetesen aggályosak és kerülendők, de nyilván nem vonnak maguk után részletes revizori jelentést vagy rendőrségi nyomozást.

A birtokunkba került dokumentum egyébként jól illusztrálja, hogy milyen – nem jelentéktelen – pénzügyi potenciál rejlik még egy 800 fős kistelepülés vezetőjének kezében is, és alapjáraton mennyire nincs kontrollálva a településvezető még a több milliós tételek esetében sem (legalábbis itt nem volt). Az viszont egyértelmű, hogy a gánti ellenőrzés jellemzően nem apró mulasztásokra hívja fel a figyelmet, hanem súlyos problémákra.

Kamuszámlák és készpénzügyek

A jelentés először kéttucatnyi, aggályos készpénzfelvételt taglal részletesen. Gánton, a szabályoknak megfelelően az önkormányzat számlájáról legfeljebb 300 ezer forintot vehet fel az erre illetékes (így például a polgármester), de azt egy munkanapon belül be kell tennie a falu kasszájába (az önkormányzat házi pénztárába), és erről feljegyzést is kell készítenie. Az ennél nagyobb kifizetéseket, például munkabéreket, megbízásokat az önkormányzatnak átutalással kell rendeznie – legalábbis a törvény szerint, a gyakorlatban ugyanis ez ügyben hosszú ideig a teljes szabálytalanság volt a jellemző a faluban.

  • Előfordult, hogy egymillió forintot fizettek ki készpénzben egy kft. részére, ami – szól a jelentés – teljesen szabálytalan.
  • Volt olyan is, hogy kivettek a bankból 773 ezer forintot, és azt csak egy hónap múlva tették be a falu kasszájába. 550 ezer forint egyszer három hét után került ugyanide. Ez – ahogy a jelentés is hangsúlyozza – szabálytalan, az viszont már más szintű probléma, amikor ugyanezzel kapcsolatban azt olvassuk: megállapítást „nyert azonban, hogy a pénztárból felvett előlegek, több százezer forint több esetben, hosszabb ideig az előleget felvevő birtokában volt, azt nem használta fel, s a 30 napos határidő lejárta előtt a pénztárba visszahelyezte, és aznap előlegként egy másik nagyobb összeget vett fel.” Arra nem tért ki a vizsgálat, hogy ennek a szabálytalan gyakorlatnak mégis mi célja volt, de a megállapításból arra lehet következtetni, hogy rutinná alakult.
  • Összesen 26 esetben tárt fel nem szabályos, jellemzően több százezer forintos készpénzfelvételt a belső jelentés.

Ha csak ennyi lett volna a gánti önkormányzat pénzügyi „sara”, meglehet, ma is Spergelné vezetné a hivatalt, ám még csak most jönnek az igazán problémás ügyek.

A gánti önkormányzat – ahogy a többi település – számos szerződést köt külsős céggel vagy személlyel ilyen-olyan feladatok ellátására. Áttekintve a megbízásokat az ellenőrzés arra jutott, hogy a „megkötött szerződések legtöbb esetben hiányosak, nem tartalmazzák sem a megbízó, sem a megbízott képviseletében eljáró személy nevét és beosztását. A szerződés nem tartalmazza a megbízás teljesítésének határidejét (…) a vállalási díj kifizetésének feltételét. A szerződések nincsenek érkeztetve, sem iktatva, így későbbi ellenőrzésnél nem lehet megállapítani, hogy mikor érkezett az önkormányzathoz.” Ezzel kapcsolatban arra jut a jelentés, hogy a hatályos törvények szerint „a számlák kiegyenlítése nem történhetett volna meg, a jelen esetben történt kifizetés szabálytalan”.

Két – összesen 450 ezer forint értékű – számla kifizetésekor arra jut az ellenőr, hogy azok nem lehettek valósak, minden bizonnyal hamisak. A számlákon szereplő szállítókat ugyanis megkereste az önkormányzat, ám érintettek azt közölték,

hogy a szóban forgó számlákat nem ők bocsátották ki, és egyébként is, a kft.-k gépi számlákat bocsátanak ki, melyek kiegyenlítése banki átutalással történik.

650 ezres ruhák és prémiumok engedély nélkül

A korábbi polgármester tíz német nemzetiségi ruha (Gánt ugyanis egy sváb falu) elkészítésére is adott megbízást 650 ezer forint értékben (feltehetően egy magánszemélynek, az ő neve azonban ki lett takarva), ám úgy tűnik, ezt az ügyletet sem sikerült szabályosan lebonyolítani. Például nem lett „csatolva a szerződéshez képviselő-testületi határozat, ami a vásárlást engedélyezi.” Ezen túl a szerződés sem került iktatásra, ráadásul hamarabb fizették ki, mint ahogy megkötötték volna magát a szerződést. Sőt, a 650 ezer a „pénztárból felvételre került, de az eladó részéről nincs dokumentálva, hogy a vételárat átvette.”

Fotó: Farkas Norbert /24.hu

Arra pedig esetek garmadáját hozza fel az ellenőrzés, hogy hányszor juttatta pénzhez önmagát vagy a munkatársait a polgármester – a falu képviselőinek hozzájárulása nélkül. Ez szintén szabálytalan gyakorlat volt.

  • 2019 júniusában például 300 ezer forint fizetési előleget vett fel a polgármester, erről azonban nem született testületi határozat, sőt a jegyző sem tudott róla, így az összeg „kifizetése teljesen szabálytalan volt.”
  • A polgármester máskor 428 ezer forint jutalmat vett fel, szabálytalanul.
  • Ezen túl több százezer forintos prémiumot osztott a pénzügyi előadónak, valamint az igazgatási ügyintézőnek, de ezt az utalást – fogalmaz a jelentés – „a polgármester önhatalmúlag nem tehette volna meg”, ráadásul mivel az említett hivatali dolgozók a csákvári önkormányzat alkalmazottai, ezért nekik külön megbízási szerződést kellett volna készíteni. (Gántnak és Csákvárnak ugyanis összevont önkormányzati hivatala és közös jegyzője van.)
  • A polgármester és az előbb említett két dolgozó együtt összesen 1,12 millió forintot vett fel egy klímaszemléletet formáló projekt kapcsán, csakhogy ez az összeg „előirányzat nélkül, szabálytalanul került kifizetésre. Az önkormányzattól a vizsgálatban résztvevő szakértő kérte, hogy bocsássák rendelkezésére a teljes beadott dokumentációt, amit az önkormányzat nem tudott átadni.”
  • Kiderült az is, hogy az említett pénzügyi előadó több rendezvényen is hangosítást végzett. Futóversenyen, bányásznapon: ezért több mint kétszázezer forintot kapott – a jelentés szerint – „szabálytalanul.”

Nem tartották meg az ígéretet

A jelentés abból a szempontból nem fogalmaz teljesen egyértelműen, hogy mégis mikor, ki vette fel a pénzt, és ki követhette el a szabálytalanságot. Az viszont megállapítható, hogy ez sokszor maga a polgármester volt, illetve olykor a csákvári pénzügyi előadó, Cs. Károly lehetett. (Utóbbi egyébként – a csákvári hivatal munkatársi listája alapján – már nem dolgozik az önkormányzatnál.) Nem derült ki az sem, hogy mi motiválta a polgármestert a sorozatos szabálytalan műveletre, és az sem világos, mi lett azzal a pénzzel, amit olyan számlák kifizetésére vettek fel, amelyeket nem azok nyújtottak be, akik kiállítóként szerepelnek rajta.

Egyelőre nem tudni, hogy ezekkel az akciókkal mekkora kár érhette az önkormányzatot, ráadásul az sem zárható ki, hogy a vizsgált időszak előtt (2018–2019) is voltak hasonlóan aggályos eljárások. „Az biztos, hogy van hiány” – mondta ugyanakkor a 24.hu-nak a korábbi alpolgármester. Egyelőre az sem ismert, hogy a revizori jelentés feltárt-e mindent, vagy csak a jéghegy csúcsát kaparta meg.

Az sem derült ki mostanáig, vajon milyen belső konfliktusok, hatalmi szándékok húzódnak meg az ellenőrzés elrendelése és a rendőrségi feljelentés megszületése mögött. Az viszont egyértelműen látszik, hogy a szabálytalannak minősített pénzosztásoknál legtöbbször három ember neve tűnik fel: a polgármesteré, valamint a pénzügyi és az igazgatási ügyintézőé. Az is kiderül a szövegből, hogy a csákvári főjegyzőt több esetben sem tájékoztatták a pénzügyi műveletekről.

Egy biztos: főjegyző, a gánti polgármester és az említett pénzügyi intéző még 2018 júliusában találkoztak, hogy átbeszéljék a problémás pontokat. Az ekkor született jegyzőkönyv szerint a polgármester megígérte, hogy „mindent megtesz a szabályos gazdálkodás érdekében, a háromszázezer forint feletti számla kiegyenlítése csak utalással fog történni, haladéktalanul bejelenti a pénztárnak a banki készpénzfelvételt.”

Ennek ellenére – olvasható az ellenőri jelentésben – a „feljegyzés aláírását követően is folytatódott a szabálytalan készpénzforgalom.”

A nyáron lemondott polgármester pár hete azt mondta a 24.hu-nak, hogy nem tud semmiféle rendőrségi nyomozásról, holott erről azon a júniusi testületi ülésen is szó volt, amit még Spergelné vezetett. Az új jegyző szintén tagadta, hogy tudomása lenne a rendőrségi vizsgálatról.

Pontosítás

Cikkünk első verziójában tévesen állítottuk, hogy a csákvári főjegyző már nem dolgozik a hivatalban. A hibáért elnézést kérünk.

Kiemelt kép: Farkas Norbert /24.hu

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.