Április 3-án reggel egy védőfelszerelésekkel megpakolt gép landolt a budapesti reptéren. A szállítmány jó része – 50 ezer maszk, illetve 3-3 ezer védőszemüveg és védőruházat – a Huawei kínai telekommunikációs cég adományaként érkezett Magyarországra. A kínai cég magyarországi vezetői a gép fogadása után a külügyminisztérium Bem téri székházába mentek, ahol már várta őket Szijjártó Péter. A védőfelszerelések beszerzését ekkor már a külügyminisztérium koordinálta és folyamatosan reklámozta a nyilvánosságnak az újabb és újabb szállítmányok érkezését – olvasható az oknyomozó portál cikkében.
A Huawei vezetői viszont egy, a találkozó részleteit ismerő forrás szerint alapvetően azért mentek Szijjártóhoz az egyébként már az adományozás előtt jóval lefixált látogatásra, hogy személyesen kérdezzék meg a minisztertől, változott-e esetleg a magyar kormány hozzáállása cégükhöz. Az érdekelte őket, továbbra is korlátozások nélkül részt vehetnek-e a telekommunikációs hálózatok kiépítésében Magyarországon. Megnyugtató választ kaptak, sőt Szijjártó még egy Facebook-videót is közzétett a találkozóról, amiben köszönetet mondott az ajándékokért.
A Huawei képviselőinek figyelmessége és aggodalmai mögött ugyanaz az ok húzódik meg. Az Egyesült Államok és Kína közt zajló kereskedelmi-diplomáciai háborúban a Trump-adminisztráció arra próbálja rábírni szövetségeseit, hogy államilag korlátozzák az amerikaiak szerint nemzetbiztonsági kockázatot jelentő Huawei (és a szintén kínai ZTE) szerepvállalását az 5G mobilhálózatok kiépítésében. A magyar kormány korábban kiállt a Huawei mellett, a koronavírus-járvány alatt azonban Nyugat-Európa kormányaiban is felerősödött a Kína-szkepticizmus. Tavaly még úgy tűnt, hogy több nagy európai ország is megpróbál ellenállni az amerikai nyomásnak és nem zárja ki teljesen a Huaweit az 5G hálózat kiépítéséből, ez a helyzet azonban ma már nem ilyen egyértelmű – jegyezte meg a Direkt36.
A Huawei körüli politikai bizonytalanságból elsősorban a svéd Ericsson profitált, Nagy-Britanniában és Németországban is jelentős mobilszolgáltatók cserélték le rájuk a kínai céget. Míg februárban a Huawei azzal büszkélkedett, hogy piacvezetőként már 91 kereskedelmi szerződésük van világszerte 5G hálózatépítésre, júniusra Ericsson a maga 93 megállapodásával beelőzte őket.
A Huawei helyzete ráadásul a magyar piacon is meggyengült, és a magyar kormány támogatására minden korábbinál nagyobb szükségük van – ez derült ki azon a tucatnyi háttérbeszélgetésen, amit távközlési cégek vezető tisztviselőivel, illetve a Huawei-vitát kormányzati és diplomáciai oldalról követő forrásokkal folytattunk. Ezek alapján úgy tűnik, hogy miközben a német Telekom és a brit Vodafone is távolságtartóbb lett a Huawei-jel, a részben a magyar állam tulajdonolta Telenor Magyarországnak nincsenek hasonló fenntartásai.
A Huawei a Direkt36 megkeresésére úgy reagált, nem nyilatkozhatnak az 5G beszállítói tenderekről, vagyis arról, hogy mely mobilszolgáltatók szerződtetik őket és mely cégeknél pályáztak ilyen munkára. Gecse Mariann, a Huawei Technologies Hungary kormányzati és kommunikációs vezetője azt viszont hangsúlyozta, hogy „a Vodafone indította Magyarországon az első kereskedelmi 5G szolgáltatást tavaly októberben, amely Huawei eszközökkel történt”. A Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint az 5G hálózatokért is felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) nem válaszolt kérdéseinkre.
Kiemelt kép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közzétett képen Orbán Viktor kormányfő (j) és Guo Ping, a Huawei csoport elnöke Sanghajban 2018. november 5-én. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs
