Belföld

Kúria: Ki kell fizetni a kártérítést a gyöngyöspatai roma diákoknak

Kedden ítéletet hozott a Kúria az úgynevezett gyöngyöspatai szegrációs perben, melyben az alperesek (a helyi iskola, önkormányzat és az illetékes tankerület) azért nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, hogy a cigány tanulók jogellenes elkülönítése miatt korábban megítélt összesen százmillió forintos kártérítés helyett pótlólagos képzéssel tudhassák le a roma diákok kártalanítását.

Az alperesek azt is indítványozták, hogy amennyiben erre nincs lehetőség, úgy mérsékeljék a 60 felperesnek kifizetendő összeget.

A legfelsőbb bírói fórum azonban elutasította a kérelmet, és fenntartotta a Debreceni Ítélőtábla jogerős ítéletét.„A Kúria az 1959. évi Ptk. törvényszövege, annak indokolása, továbbá a jogintézmény több évtizedes bírósági gyakorlata és jogirodalma alapján azt állapította meg, hogy a nem vagyoni károk megtérítésénél a kártérítés megítélésének egyetlen módja a pénzbeli kártérítés, természetbeni kártérítés alkalmazására nincs jogszabályi lehetőség. Pénzbeli kártérítés, pótlólagos képzéssel való kiváltására csak a felek peren kívüli megállapodása esetén kerülhet sor” – indokolta döntését a Kúria, amely a kártérítés összegének csökkentésére sem látott alapot, mert azt a másodfokú bíróság helyes mérlegeléssel a per összes körülményének értékelése, valamint a bírói gyakorlatban kialakult szempontok figyelembevétele alapján kellően megindokoltan állapította meg.

Mint ismert, a gyöngyöspatai kártérítések ügye a kormány egyik fontos témája volt, mielőtt beütött a koronavírus, folyamatos napirenden tartása mellett még a tervbe vett nemzeti konzultáció bejelentett kérdései között is szerepelt, hogy igazságos-e a független bíróság által megítélt kártérítés.

A Fidesz a cigányok felé fordította a célkeresztet, de nem csinál belőlük migránst
Az önkormányzati választás és a klímaügyi defenzíva után keresi a kommunikációs kitörési pontot a Fidesz. Egyelőre a cigányokon és a börtönviselteken csattant az ostor, de jól látszik: a kormány olyan ügyeket keres, amelyekben az emberek igazságérzetére hivatkozva könnyen maga mellé tudja állítani a többséget.

Orbán Viktor az évindító sajtótájékoztatóján maga tette országos üggyé a kérdést, amikor a kártérítést munka nélkül szerzett pénznek nevezte, amit szerinte nem lehet kifizteni. Később az állami rádiónak adott interjújában már egyenesen ki is mondta, hogy

mindent megadunk, de pénzt nem adhatunk.

Hozzátette továbbá, hogy a magyarok igazságérzetét sértené, ha „a semmiért” fizetnének, a bírói döntés mögött pedig szerinte „a Soros-hálózat” állt, amit később számos alkalommal visszhangoztak kormánypárti politikusok és véleményformálók.

A kormány azt ajánlotta az érintett családoknak, hogy a kártérítést nem pénzben, hanem hogy oktatási, képzési programok által vegyék igénybe, ők azonban nem fogadták el az ajánlatot.

„Várják már a büdös romák a pénzt”
Lehet, hogy mindenki csak jót akart a szegregációs ügyéről elhíresült Gyöngyöspatán, most mégis nagyobb a feszültség, mint bármikor korábban.

Kép: A Szabad bíróság! Szabad Gyöngyöspata! vonulós tüntetés résztvevői a Kossuth téren 2020. február 23-án. Fotó: Marjai János / 24.hu

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.