A TASZ munkatársa a Klubrádióban arról beszélt, a koronavírus miatt mennyire korlátozhatja az állam az egyén szabadságát. Asbóth Márton felhívta a figyelmet, a jogszabályokban a karantén nevesítve nem szerepel, de azzal azonosítható különböző járványügyi intézkedések igen, azok csoportokat, egyéneket is érinthetnek. Emlékeztetett rá, utóbbi esetben már eddig is voltak korlátozások, amikor vírushordozó és fertőzésgyanús embereket elkülönítettek.
Ugyanakkor a jogszabályok alapján a hatóságok egészségügyi okokból épületeket, városrészeket, településeket, akár nagyobb területeket is lezárhatnak, megtilthatják a ki- és bejárást, ahogy ezt Kínában, Olaszországban is tették. Ez már inkább megfelel a köznapi karantén kifejezés jelentésének – tette hozzá a A TASZ magánszféra projektvezetője. Szerinte a mostani
Korlátozhatja az egyén személyi szabadságát, megtilthatja az adott terület elhagyását, felkeresését, de előírhat szűréseket és gyógykezeléséket is. A fertőzésgyanúst kötelezhetik, hogy határozott ideig ne hagyhassa el otthonát, kerülje a találkozást másokkal, miközben megfigyelés alatt tartják egészségi állapota alakulását.
A karantén nem választás kérdése
Ha valakinél igazolódik, hogy elkapta a vírust, akkor kötelezően kórházba kell vonulnia, ahogy ez történt a szerdán bejelentett első magyarországi koronavírusos személyekkel is. Az iráni diákok a Szent László Kórházat csak teljes gyógyulásuk után hagyhatják el.
Ilyenkor gyerekeket is elválaszthatnak a szüleiktől, ápolásra szorulót a gondozójától, ha valamelyikük megbetegszik. Jogilag erre is lehetőség van, mert a karantén nem választás kérdése. A gyerekek, idős, rászoruló rokonok ellátásáról ilyenkor másik hozzátartozó gondoskodhat. Ha erre nincs mód, az állam kötelessége átvenni a feladatot. Ez szélsőséges helyzetben azt is jelentheti, hogy a hátramaradt idős embert fekvőbeteg intézménybe utalják, hiszen senki nem maradhat ellátatlanul.
A szólásszabadság nem fertőződhet
A civil jogvédő szerint fontos, hogy a hatóságok ne essenek túlzásba, ne éljenek olyan szigorításokkal, amelyekre még ilyenkor sincs felhatalmazásuk. A karanténba helyezett emeberektől sem lehet elvenni mobiltelefonjukat, korlátozni, miről beszélgetnek másokkal, mit posztolnak a közösségi médiába. Ez egyértelműen jogellenes, mert a karantén sem járhat a szólásszabadság, vagy a telefonos, internetes kapcsolattartás korlátozásával.
Asbóth Márton a munkajogi következményekről azt mondta, a munkáltatónak el kell fogadnia, ha a dolgozó nem tud bejárni a munkahelyére. Ilyenkor keresőképtelennek nyilvánítják, ezért távolmaradása nem betegszabadságnak minősül, hanem már az első naptól táppénzes időszaknak. Fontos azonban, hogy az állam ilyenkor kifizetheti a dolgozónak a táppénz és a tényleges munkabér közti különbözetet is, tette hozzá.
Kiemelt kép: 24.hu
