Kétségbeesetten nyilatkozott Janiczak Dávid, Ózd polgármestere, miután kiderült, hogy bezár az elektronikai alkatrészeket gyártó ABB-üzem a városban. Kétségbeesésének egyik oka, hogy a gyár év végéig tervezett bezárása miatt a város adóbevételének harmadától-negyedétől eleshet. A másik, hogy a bejelentett 1200 fős elbocsátás több mint 5 százalékkal, 13,7 százalékra duzzasztaná az ózdi álláskeresők táborát.
Országon belüli szakadék
Az ózdi helyzet rávilágít egy nagyobb problémára is, arra, hogy bár az országos munkanélküliségi ráta alacsony, nagyok a területi egyenlőtlenségek. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb, tavaly december végi adatai szerint abszolút számokban éppen Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legrosszabb a helyzet: tízszer annyi a nyilvántartott álláskereső, mint Győr-Moson-Sopron megyében.
Munkanélküli még több van, mint nyilvántartott álláskereső, mert az előbbi csoportban benne vannak azok, akik nem regisztrálták magukat álláskeresőként, vagy mert nincs elegendő hosszúságú munkaviszonyuk ahhoz, hogy jogosultak legyenek az álláskeresési járadékra (ez váltotta fel a munkanélküli segélyt), vagy bármi más okból. Most a nyilvántartott álláskeresők adatait használjuk, mert róluk van aktuális adatsor.
Mint a fenti térképen jól látszik, Észak-Kelet Magyarországon vannak a legtöbben munka nélkül, a nyugati megyékben pedig sokkal jobb a helyzet. Ha Somogyot és Baranyát nem számoljuk, akkor a többi dunántúli megyében csak 6 ezerrel több álláskereső van, mint egyedül Borsod-Abaúj-Zemplénben.
Ha pedig a munkanélküliség szempontjából a Dunántúlon rosszabbul álló két megyét is beszámítjuk, akkor a nyugati országrész összes álláskeresői kétezerrel kevesebben vannak, mint azok, akik Borsodban, Szabolcs-Szatmár-Beregben és Nógrádban élnek állástalanul.
Miért vannak munkanélküliek, ha munkaerőhiány van?
Az abszolút számok megmutatják, hogy melyik környéken mekkora a munkaerőtartalék. Azonban az üres álláshelyek száma messze nem úgy oszlik el megyénként, mint a potenciális dolgozóké.
A 2018-as Munkaerőpiaci tükörben közölt ábrán látszik, hogy ugyan Pest megyében is sok az álláskereső, de ott üres álláshelyek is vannak szép számmal. Észak-Keleten viszont hatalmas az eltérés: sok a munkanélküli, kevés a munkahely. Így már érthető, hogy miért fenyegetőbb hír egy gyár bezárása Ózdon, mint Nyugat-Magyarországon.
A helyzetet bonyolítja a strukturális munkanélküliség, vagyis az, hogy az álláskeresők képzettsége nem passzol a munkáltatók igényeihez. Ez a magyarázat arra is, hogy egyszerre létezhet munkanélküliség és munkaerőhiány egy helyen. Főleg Észak-Kelet Magyarországon jellemző, hogy nagy arányú a képzetlen munkaerő az aktív korú népességhez viszonyítva: ezeket az embereket vagy betanított munkásként szívják fel az összeszerelő-üzemek, vagy közmunkások lesznek, vagy munkanélküliek.
Reménytelenebb vidékek
Az ABB-gyár bezárásával is sok képzetlen munkás kerülhet az utcára, és nekik nagyon nehéz lesz más munkát találniuk, mivel Ózdon nincs hasonló gyár. Opcióként maradhat az ingázás, vagy a költözés, esetleg a sokkal rosszabbul fizetett közmunka. Utóbbi azért is kétséges, mert az önkormányzatnak kellene fizetnie, és Ózd rengeteg bevételtől esik el a gyárbezárás miatt. Másrészt a kormány is visszavágta a közfoglalkoztatást, mivel a konjunktúra lehetővé tette, hogy a képzetlenebb munkaerőt is felszívja az elsődleges munkaerőpiac.
A foglalkoztatási szolgálat arról is közöl adatot, hogy hányan vannak már több mint egy éve álláskeresőként regisztrálva. Ha az ő számukat viszonyítjuk az összes nyilvántartott álláskeresőéhez, akkor kapunk arról képet, hogy az egyes megyékben mennyire könnyen helyezkednek el újra azok, akik munkanélkülivé váltak.
Ezzel szemben Győr-Mosonban (14 százalék a több mint egy éve állásnélküliek aránya) és Komárom-Esztergomban (19 százalék) sokkal gyorsabban újra munkába állnak azok, akik állást keresnek. Ezek az arányok még a budapestinél is jobbak, a fővárosban kicsit több mint minden ötödik regisztrált álláskereső vár munkahelyre egy évnél régebben.
Ózd mélyen az átlag alatt
Orbán Viktor évek óta arról beszél, hogy Magyarországon munkaalapú társadalmat építenek, és a cél a teljes foglalkoztatottság. Az egyre csökkenő számú közmunkást is beszámítva valóban drasztikusan csökkent az utóbbi években a munkanélküliségi ráta: jelenleg 3,5 százalék ez az arány, pedig 2012 elején még 12 százalék volt.
A csökkenő tendencia a nyilvántartott álláskeresőkre is igaz: a 2008-ban kezdődő válság után ugyan megugrott a munkanélküliség, de az Orbán-kormányok alatt a válság előtti szintre süllyedt. Ebben az elvándorlás és a népességcsökkenés is szerepet játszik, de a bővülő gazdaság hatása is jelentős.
Ha a gazdaságilag aktív korú lakosság számához viszonyítjuk a nyilvántartott álláskeresőkét, akkor látszik, hogy a konjunktúra sem volt mindenütt olyan jelentős. Az így kapott térkép sem különbözik sokban az abszolút számokat mutatóétól, de Borsod megye helyét átveszi Nógrád a lista alján.
Ózdon 8,58 százalék ez az arány, tehát még a megyeinél is rosszabb, és körülbelül a miskolci érték duplája. Az országosan 3,5 százalékos átlagot pedig messze meghaladja.
Kiemelt kép: Szigetváry Zsolt / MTI
