Belföld

Az influenza a magzatra is veszélyes, de az oltás őt is védi

Az influenzaszezon közeledtével még azok is elgondolkodnak a védőoltás beadatásán, akik kevésbé tudatosak a betegségmegelőzés területén. Nem véletlenül: Magyarországon évről-évre százezreket fertőz meg az akár életveszélyes szövődményekkel járó kór. Vannak azonban olyanok, akiknek nem csupán lehetőség, hanem kifejezetten ajánlott megoldás a védőoltás: a kismamák, illetve a családalapítás előtt álló nők a kiemelten veszélyeztetett csoportba tartoznak. A vírus ugyanis nem csak az anyukát, hanem a magzatot is veszélyezteti.

A várandós édesanya két ember életéért felelős, ebből az egyik éppen csak kialakul, és olyan érzékeny, törékeny, hogy a lehető legnagyobb védelmet kell biztosítani számára. Ennek pedig egyetlen módja van: az édesanya kiemelt védelme. Amikor az idő hűvösebbre fordul, Magyarországon is jelentősen megnő az influenzajárvány veszélye, ezért a kismamáknak, illetve a családalapítás előtt álló nőknek kifejezetten ajánlott beadatni a védőoltást. Ha egy kismama elkapja az influenzát, nagyobb eséllyel van szükség kórházi kezelésre és gyakrabban lépnek fel szövődmények is, ráadásul

az influenza a magzatot is veszélyezteti.

Bár vannak olyan betegségek, amelyek a méhlepényen átjutva megbetegítik a magzatot, a közhiedelemmel ellentétben az influenza nem ezért veszélyes, hanem az anya magas láza miatt: ez okozhat akár súlyos, visszafordíthatatlan állapotot a kicsinél. Éppen ezért fontos átlátni, hogy mi is az influenza, hogyan lehet ellene védekezni, és mit tehet az a várandós anya, aki terhessége előtt nem kapott védőoltást.

Az influenza állandóan változik, nincs állandó védelem

Bár a hétköznapi nyelvhasználatban az influenzát gyakran használják az erősebb megfázás vagy a nátha szinonimájaként, valójában egy más, ezeknél súlyosabb, fertőző megbetegedésről van szó. Az influenzavírusok a például köhögéskor, tüsszögéskor és beszéd közben keletkező légúti váladékcseppek közvetítésével, cseppfertőzéssel terjednek, így közösségben nagyon könnyű elkapni. A betegséget magas láz, orrfolyás, fejfájás, gyengeség, elhúzódó rossz közérzet, orrdugulás, illetve az orr- és légutak nyálkahártyájának duzzanata jellemzi.

Az influenzát vírus okozza, amely A, B és C típusba sorolható.

A minden évben – jellemzően késő ősztől tavaszig – előforduló, úgynevezett szezonális influenzajárványok mögött az A és B típusok állnak. Előbbi az állatvilágban is előfordul (a közelmúltban Magyarországon éppen a madárinfluenzáról lehetett olvasni), de nem minden esetben betegíti meg azt a fajt, amelyik hordozza. Amikor beadatjuk az influenza elleni védőoltást, az A és B típusba tartozó vírusokat vagy azoknak egy részét elölve kapjuk meg. Azt, hogy melyik törzseket tartalmazza az oltóanyag, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) határozza meg az előző szezon megbetegedéseinek adatait kielemezve. Az összetétel állandó változtatása azért fontos, mert az A és B típusba tartozó törzsek folyamatosan módosulnak, az egyik évben kialakult immunitás nem jelent védelmet a következő szezonban. Emiatt kell évről-évre beadatni az oltást, hiszen csak így juthatunk naprakész, az előző szezon tapasztalatait tükröző, célzott védelemhez.

Családtervezéskor az oltást is meg kell tervezni

A WHO szerint a védőoltás beadatásának kockázata sokkal kisebb, mint a betegségé, ezért azt fél éves kor felett mindenkinek ajánlják. Fontos kiemelni, hogy a közhiedelemmel ellentétben az oltóanyagban nem a „betegség van benne”, hanem a már említett, elölt (inaktivált) vírusok (illetve azok egyes részei), amelyek felkészítik az immunrendszert az influenza elleni védekezésre. A vakcina után előfordulhat néhány kellemetlen tünet, például láz, fejfájás vagy gyengeség, illetve a beadatás helyén bőrpír vagy duzzanat. Ezek azonban olyan átmeneti jelenségek, amelyek néhány napon belül spontán javulnak. Mint minden oltásnál, úgy az influenza elleni védekezésnél is fontos, hogy egyeztessünk orvosunkkal. Ugyan a vakcina veszélytelen, a Nemzeti Oltóközpont figyelmeztetése szerint az oltás nem adható be annak, akiből súlyos allergiás reakciót vált ki a tojás fogyasztása, vagy a korábbi oltást követően orvosi beavatkozásra volt szükség. Orvosunk közreműködésére amúgy is szükség lesz, hiszen a gyógyszertárban megvásárolt oltóanyagot ő fogja beadni.

A nemzetközi ajánlások szerint már a családtervezés időszakában is javasolt az influenza elleni oltás, ha a gyermekvállalás várhatóan az influenza szezonra esik. Az oltás beadásánál fontos az előrelátás: a védelem kialakulása 2-3 hetet vesz igénybe, és teljes biztonsággal nem lehet megmondani, hogy mikor kezdődnek a tömeges megbetegedések.

Akkor sincs minden veszve, ha a kismama terhessége előtt nem kapta meg az oltást, de a megoldási lehetőségeket nagyban befolyásolja, hogy a nő várandóssága melyik szakaszában jár. Mindhárom trimeszterben adható influenza elleni védőoltás. Ahogyan a gyerekek esetében, úgy a terhesség előtti és alatti oltásokkal kapcsolatban is rengeteg a tévhit: a magyar egészségügyi hatóságok által is elfogadott kutatások szerint az oltás nem okoz fejlődési rendellenességeket és nem növeli a spontán vetélés, a koraszülés vagy az alacsony születési súly kockázatát. Akiben mégis kétségek merülnek fel, a legjobb, ha nőgyógyásza, kezelőorvosa, illetve az Nemzeti Négegészségügyi Központ segítségét kéri.

A terhesség alatt megkapott oltásnak van még egy nagy előnye:

az oltott édesanyában keletkező ellenanyagok a méhlepényen át a magzatba jutnak, ezek védik az újszülöttet is körülbelül hathónapos koráig.

Ez egy jelentős érv az oltás mellett, ugyanis a gyermekek csak 6 hónapos kor után kaphatják meg az influenza elleni védőoltást, így újszülött korban védtelenek a vírus ellen. Ha az anya mégsem kapja meg az oltást a terhessége alatt – tehát az újszülött nem immunizálva jön világra –, fontos, hogy mindenki időben beadassa azt, aki az újszülöttel és az anyával kapcsolatba kerül. Az immunizálásra még akkor is van lehetőség, amikor az édesanya szoptat: az oltás felvétele nem ellenjavallt, sőt megkíméli az anyukát számos, akár az anyatejben is kimutatható gyógyszer bevételétől. Ahogyan minden más helyzetben, ezúttal is fontos, hogy az oltásról konzultálni kell az anyát kezelő orvossal, illetve a gyermekorvossal.

Magyarországon évente 1,3 millió oltóanyagot lehet térítésmentesen beadni. Ezekből a magas kockázatú csoportokba tartozó személyek – például a vesebeteg gyermekek, illetve az asztmások, illetve a cukorbetegek és a kismamák — kaphatnak, bővebb felvilágosítás az Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján érhető el.

Szponzorált tartalom

A cikk a Sanofi támogatásával készült.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.