Belföld

Tényleg jót tesz a kormány a tanárokkal, ha kihúzza alóluk a védőhálót?

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium törvénymódosítási javaslata nyomán kikerülnek a szakképzésben dolgozó tanárok a közalkalmazotti törvény hatálya alól. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint bizonytalanságba taszítják a pedagógusokat, a minisztérium viszont arra céloz: csak így tudták megoldani a fizetésemeléseket.
Korábban a témában:

Vagy elképesztő tájékozatlanságon alapul, vagy rendkívül cinikus és erkölcstelen. Olyasmi, ami modern, jóléti államban nem történhet meg, mert ellentétes a közszférában dolgozó állampolgárok érdekeivel — így értékelte Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a szakképzésben dolgozó pedagógusok jogi státuszára vonatkozó módosítását. Úgy véli, ami ma a szakképzésben történik, holnap akár a 450 ezer közalkalmazott sorsa lehet.

A tárca kedden megszavazott módosítása nyomán:

  • a szakképzésben dolgozó pedagógusok kikerülnek a közalkalmazotti törvény hatálya alól,
  • kifutó rendszerben megszüntetik a jubileumi jutalmakat, tehát aki jelenleg kapja, annak nem kell aggódnia, de az új belépőnek már nem jár,
  • megszűnik a kötelező felmentés a 40 év szolgálati időt elérő nők számára.

Ráadásul úgy tűnik, a mostani intézkedés egy nagyobb kép darabja, átfogóbb stratégia része lehet, ami az összes közalkalmazottat érintheti.

Csak így tudunk versenyképes fizetést adni…

Bódis József államtitkár a Magyar Nemzetnek adott interjúban pozitív fordulatként említette, hogy a 2020/2021-es tanévtől a szakképzésben dolgozó pedagógusok kikerülnek a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alól. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy

a szakoktatókra a jövőben a munka törvénykönyve vonatkozik. Ez sokkal nagyobb mozgásteret és jóval kisebb anyagi felelősséget jelent a munkáltatóknak.

Bódis az interjúban azzal indokolta a változtatást, hogy ennek köszönhetően az érintettek egyéni béralkukkal sokkal magasabb fizetésekhez juthatnak. Szűcs Tamás szerint azonban ez valójában nem magyarázat arra, hogy az amúgy is túlterhelt és bizonytalanságban élő szakoktatóktól azt a minimális biztonságot is megvonják, ami miatt valamennyire még érdemes a pedagógusi pályát választani.

A módosítás után a szakképzésben dolgozó pedagógusokat sokkal könnyebben és sokkal olcsóbban ki lehet majd rúgni: a közalkalmazottaknak 4-8 hónapnyi végkielégítés jár, míg azoknak, akik a versenyszférában dolgoznak, 1-3 hónapnyi

— magyarázza Szűcs Tamás, aki azt is megindokolja, elsőre miért tűnik nagynak a végkielégítések közötti különbség.

A pedagógusok jellemzően egyik országban sem kapnak igazán versenyképes bért, a fejlett országok tanárai nagyjából a diplomás átlagfizetés 80-90 százalékáért dolgoznak, ezt a lemaradást az állam nagyobb biztonsággal kompenzálja. A PDSZ elnöke szerint a magyar pedagógusok viszont átlagosan 38 százalékkal kevesebb pénzért dolgoznak, mint a hasonló végzettséggel a munkaerőpiacon boldoguló munkavállalók. Ezt a jelentős lemaradást szerinte eddig úgy-ahogy kiegyenlítette az a plusz biztonság, amit a hosszabb felmondási idő jelent. Illetve az, hogy egy közalkalmazott munkaviszonyának megszüntetését csak nagyon alapos indoklás után lehet kezdeményezni. Ráadásul a változtatással megszűnne a kötelező felmentés a 40 év szolgálati időt elérő nők számára, a felmentés után járó pénz visszavágása pedig különösen fájdalmasan érintené a nyugdíj előtt álló szakoktatókat, akiknél kifejezetten nagy összegekről van szó.

Kérdéseinkkel megkerestük az illetékes innovációs tárcát, elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogyan garantálják, hogy a státuszváltozással az érintettek nem kerülnek rosszabb helyzetbe. A tárca szerint a munkáltatók a kollektív szerződés keretein belül tudják biztosítani azokat a feltételeket, amelyeket ma is megkapnak a pedagógusok. Ugyanakkor a PDSZ érvelése szerint ez nem küszöböli ki az alapvető problémát, mivel sok olyan munkáltató van, amelyiknél nincs annyi szakszervezeti tag, hogy kollektív szerződést lehessen kötni. Szűcs Tamás hozzátette: nem kell hozzá jogtudósnak lenni, hogy felismerjük, a törvényben garantált előny mennyivel erősebb garancia, mint egy helyi szabály, a kollektív szerződés.

Az ITM érvelése szerint a közalkalmazotti bértábla miatt nincs komolyabb lehetőségük a fizetések rendezésére:

A közalkalmazotti törvény túlságosan merev bértáblával jár együtt, a hatálya alól való kikerülés a teljesítményalapú, versenyképes, motiváló bérezési rendszer megteremtését eredményezi, amelyre jelenleg nincs lehetőség. A jövőben minden szakképzésben oktató egyéni béralkut köthet a munkáltatójával, így a számára legkedvezőbb feltételekkel végezheti munkáját. A törvényjavaslat benyújtását egyéves egyeztetéssorozat előzte meg a gazdasági szereplők, szakképzési intézményfenntartók, szakszervezetek képviselőivel

— fogalmazott a minisztérium. Ezzel szemben a szakszervezet azt állítja, munkajogi kérdésekről érdemben nem volt szó korábban, a Szakképzési Innovációs Tanács ülésén elsősorban szakmai, tartalmi kérdésekről tárgyaltak, igaz, ezeken a területeken valóban történtek előrelépések. Úgy látják, hogy a közalkalmazotti bértáblán belül is lenne mozgástér a béremelésre, maga a külön pedagógusbértábla is egy ilyen létező út, illetve a pótlékok sem idegenek a rendszertől. Azt sem tudják elfogadni, hogy az egyéni béralkukkal a pedagógusok jobb helyzetbe kerülnének, hiszen a tanároknak nem azzal kell alkudozniuk, aki a fizetésekről dönt.

Közalkalmazottként is lehet plusz bért adni a munkavállalóknak. A béralku realitás lehet egy gyártulajdonos és a munkásai között, de egy állami fenntartású szerv és munkavállalói között, ahol a jelentős béremeléshez akár az éves költségvetést kellene módosítani, ez a gyakorlat nem működik

— magyarázza Szűcs, aki szerint az új törvény miatt alig lesz olyan tanár, aki a szakképzést választaná.

Ha a szakképzésben dolgozó kollégák megértik mindezeket és átlátnak az átlagosan — ismétlem: átlagosan — 30 százalékos béremelés függönyén, akkor csak nagyon kevesen mondanak majd igent, és sokan el fogják hagyni a centrumokat. A kevés tanár pedig garancia az alacsony színvonalú munkára, ami össztársadalmi szinten is éreztetné a hatását.

Márpedig a szavak szintjén a kormányzatnak nagy tervei vannak a szakképzéssel. A kormány által áprilisban elfogadott Szakképzés 4.0 nevet viselő stratégiában egyenesen így fogalmaztak: a vízió, hogy Magyarország 2030-ra Európa első 5 olyan országa közé tartozzon, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni. Mindezt a kormány egyebek mellett egy újabb államosítással érné el, amelyről bővebben ebben a cikkünkben írtunk:

Újabb államosításra készül a kormány az oktatásban
Újabb totális átalakítás előtt áll a szakképzés: kevesebb OKJ-s képzés közül lehet majd választani, a vizsgaszervezés pedig állami irányítás alá kerül.

A PDSZ egyéb kritikákat is megfogalmazott: szerintük a módosítás munkajogi relevanciájú részei kidolgozatlanok, nem egyértelműek, jogalkotási problémákat vetnek fel, láthatóan nem átgondoltak, illetve mindent a későbbi végrehajtási rendeletre bízna. Ez utóbbi önmagában is túl nagy bizonytalanságot jelent a szakdolgozók számára, akik a törvényalkotásnak ennek a fázisában már csak a kormányzat jóindulatában bízhatnának. Az ITM szerint a törvénytervezetben javasolt keretszabályozás részleteit a parlamenti elfogadás után rendeleti szintű előírások bontják majd ki. A minisztérium ezek kidolgozásában, véglegesítésében számít az ágazati érdekképviseletek szakmai ismereteire, jobbító szándékára.

Felkészül az egészségügy?

Másfél éve gyakorlatilag minden szakmai, szakszervezeti egyeztetésen szóba kerül, hogy kiüresíthetik a közalkalmazotti törvényt vagy valahogy elérik, hogy minél kevesebb egészségügyi munkavállalóra vonatkozzon

— magyarázta kérdésünkre a Dr. Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke, aki szerint a heves pletykák ellenére soha nem látott még erre vonatkozó kormányzati dokumentumot.

Persze az is lehet, hogy azért, mert ennél körmönfontabban taszigálnák ki a közalkalmazotti törvényből az egészségügyi dolgozókat. Pénteken derült ki, hogy a kórházak levelet kaptak fenntartójuktól, az Állami Egészségügyi Ellátó Központtól, amelyben közölték, feloldották a létszámstopot. Elsőként a Népszava írta meg, hogy az egészségügyben új jogviszonyt nem lehet létesíteni, azaz az intézmények nem vehetnek fel se orvosokat, se nővéreket. Mindez az alkalmazotti jogviszonyra vonatkozik, a külsős vállalkozásokra vagy az egyéni vállalkozóként dolgozó szakemberekre nem.

Soós Adrianna szerint már az nagyon rossz jel, hogy kormányzati szinten felmerült az új munkavállalók alkalmazásának engedélyeztetése. Az egészségügyben ugyanis nagyon lassan őrölnek a malmok, ha a munkaüggyel kapcsolatos engedélyek kiadásáról van szó. Felelevenítette, hogy azoknak az orvosoknak, akik nyugdíj mellett folytatni akarták a munkájukat, hónapok alatt sem tudtál elbírálni kérelmeiket, így hónapokat kellett várniuk a járandóságukra.

A jelek arra mutatnak, hogy megpróbálják az egészségügyi intézményeket másfajta foglalkoztatási megoldások felé terelni. Gondoljunk bele, ha hónapokig kell várni az engedélyekre, a kórházak inkább felvesznek külsősöket, akiket viszont nem illetnek meg a közalkalmazotti törvény garanciái

— magyarázta a szakember, aki szerint nonszensz a feltételezés, hogy a minisztériumban meg tudják ítélni, hogy egy rendelőben szükség van-e még egy röntgenasszisztensre vagy sem. Hozzátette:

Nagyon úgy tűnik, hogy a szakdolgozókon akarnak spórolni. Azokon, akik még a túlmunkapótlékkal együtt is nagyon rosszul keresnek. Ha a külsős foglalkoztatás felé terelik az embereket, akkor nem lesznek új belépők. Ha a közalkalmazotti törvény biztonsága sem jár, senki nem mond igent egy olyan munkakörre, ahol napi szinten találkoznak tragédiákkal, ahol kétszer gyakoribbak a munkahelyi balesetek és ahol alacsony a fizetés.

Kiemelt kép: Vajda János /MTI

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.