Belföld

A magyar állam fizet a Türk Tanács budapesti irodájáért

A mai nap rengeteg problémás törvényt nyújtott be a Fidesz-KDNP. Ezek közül a legszembetűnőbb és talán legbotrányosabb a házszabály-módosítás. Ugyanakkor nem szabad, hogy elsikkadjon, hogy a kormány benyújtotta, hogy a Türk Tanács budapesti irodát nyit

– írta Facebookon Ungár Péter, LMP-s országgyűlési képviselő. Az iroda valójában már szeptemberben Budapestre költözött, kedden csak további részletek derültek ki a benyújtott javaslatból.

A Szijjártó Péter külügyminiszter nevével fémjelzett törvényjavaslat szerint az iroda vagyona mentesül a közteherviselés és a jogszolgáltatás alól, a személyzete nemzetközi mentességet élvez, ráadásul az iroda költségvetését a magyar államnak kell biztosítania.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter a Türk Tanács európai képviseletének megnyitóját megelőzően tartott munkareggelijük előtt az Ybl Villában 2019. szeptember 19-én. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

A törvényjavaslatból az is kiderül házkutatást sem lehet tartani az irodában, az ott dolgozók és eltartott hozzátartozóik mentesek a bevándorlási korlátozások és az idegenrendészeti nyilvántartásba vétel alól.

„Nehezen látom, hogy miért lenne erre szükség és ezért a Nemzetbiztonsági bizottsághoz fordulok, hogy adjanak magyarázatot miért szolgálja ez Magyarország nemzeti érdekeit” – reagált Ungár a javaslatra.

Magyarország 2018-ban kapott megfigyelői státuszt a Türk Tanácsban, amelynek tagjai Törökország, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, és Üzbegisztán.

A jelenlévők közül nem mindenki tudja, de Magyarországon vannak kipcsakok. Sok magyarban van kipcsak vér. Ezeknek van önkormányzatuk

– indokolta Bakuban Orbán Viktor, hogy mi helye a magyaroknak a Türk Tanácsban.

Miért beszélhet Orbán Viktor kipcsak vérű magyarokról?
Utánajártunk, kik azok a kipcsakok, és valóban sok magyarban van-e kipcsak vér. A miniszterelnök szavai a tudomány számára nem igazán értelmezhetőek.

A kipcsakozásnál súlyosabb ügy lett abból, hogy a magyar miniszterelnök a következőt mondta:

Magyarország jelenleg azért harcol, hogy a hamarosan felálló új Európai Bizottságban a bővítés- és szomszédságpolitika portfólióját kapja. Az esélyek nem rosszak, de ez egy éles csata. Ha sikerülne (…) megszerezni, akkor a keleti partnerség ügyében szoros együttműködésünk lesz Azerbajdzsánnal, és a tagsági tárgyalás ügyében pedig Törökországgal. Ha sikerül megszerezni ezt a portfóliót, akkor örömmel állunk az önök rendelkezésére, hogy segítsük az önök törekvéseit.

Ezt többen úgy értelmezték, hogy a magyar miniszterelnök előre „üzletel” a Várhelyi Olivérnek szánt bizottsági portfólióval.

Kiemelt kép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Ajánlott videó

Olvasói sztorik