Belföld csatatér 2019

Mire képesek a civilek ott, ahol nincs más, csak a Fidesz?

Egy maréknyi lelkes civil úgy döntött Turán, hogy megpróbálja leváltani a lassan másfél évtizede regnáló polgármestert. Az Alternatív Tura vezetője informatikusból vedlett át polgármesterjelöltté, mert van egy víziója arról, hogyan lehetne jobb a városa. Csatatér-riport egy békés helyszínről.

– Mi van Turán?

– Semmi. Épp ez a baj.

Így mutatta be a várost egy turai ismerősöm, aki már Budapestre költözött. Tura 30-40 perc alatt elérhető a fővárosból, de annyira radar alatt maradt a nagy többségnek, hogy sokan tanácstalanul keresték a térképen a Pest megyei kisvárost, amikor Tiborcz István megvette az ottani kastélyt. Hiába lakják nyolcezren, mégis falunak hívják a helyiek, és az ugyan túlzás, hogy semmi nincs Turán, de valami biztosan hiányzik, ami ekkora városokban már szokott lenni: a pártélet. Fidesz persze van, de inkább csak papíron, az egész képviselőtestület a polgármesterrel együtt függetlenként nyert legutóbb is.

Fotó: Marjai János/24.hu

Az egyébként fideszes támogatottságú Szendrei Ferencnek legutóbb az első indulásakor, 2006-ban volt komoly kihívója egy szocialista jelölt formájában. 2010-ben ki se állt ellene senki, 2014-ben pedig az 1985-ös választásra emlékeztető módon a fideszes támogatottságú független polgármesterrel a vállaltan fideszes Horák Mária küzdött meg, és maradt alul csúnyán.

Ebbe az állóképbe toppant be idén az Alternatív Tura.

Egy rossz szót sem

Az egész úgy kezdődött, hogy egy turai informatikus mélyponton volt februárban. Takács Pál nem tudta, mihez kezdjen az életével: racionális érvek szóltak amellett, hogy külföldre költözzön, a szíve viszont Turához kötötte, pedig nem érezte jól magát szülővárosában. Azt találta ki, hogy nem megy sehova, és annak ellenére, hogy introvertált alaknak mondja magát, polgármester akar lenni, és megpróbálja olyan hellyé átformálni Turát, ahol szívesen élne.

Márciusban kiposztolta Facebookra a tervét, és hogy Alternatív Tura néven csapatot szervez. A kiírásban kikötötte, hogy párttagok kíméljék, és az ideális csapattag jellemzését így zárta, „légy jó”. Az alig pár hónapos szervezet bemutatkozása is hasonlóan szelíd: „a mi érdekünk az, hogy bárkivel szövetséget kössünk, aki érdekelt abban, hogy Tura egy szép, békés, fejlődő és boldog város legyen.”

A magyar politika bozótharcához szokva nevetni lehetne az ilyen naiv kijelentéseken, de ebben az esetben kicsit más a helyzet. Azért is érdekes az Alternatív Tura, mert ilyen jóhiszemű kampány kevés lehet az országban. A regnáló polgármesterről harapófogóval sem lehetett belőlük kihúzni semmi rosszat, sőt még ők csitították a belemelegedő turai járókelőket, hogy ne szidják Szendreit.

De akkor mégis mi ez az egész? Miért jött létre az Alternatív Tura, miért akarnak helyi hatalmat? És vajon lehet-e választást nyerni a szokásostól ennyire eltérő felfogással?

Fotó: Marjai János / 24.hu

Milyen az alternatív Tura?

Takács Pálék mondandója egyetlen mondatban összefoglalható: Tura nem használja ki a lehetőségeit. Nagy gondok nincsenek a várossal, de azt gondolják, ők egy modernebb, élhetőbb, gazdagabb települést tudnának belőle csinálni. Itt jegyezzük meg, hogy a polgármestertől is kértünk interjút, hogy elmondja az ő verzióját, de elzárkózott a nyilatkozattól.

Betonozatlan utcák, otthagyott szemét, elbontott játszótér, rossz helyre telepített nyárfák: ilyesmik zavarták a turaiakat, akikkel akkor beszéltünk, amikor az alternatívokkal sétáltunk a városban. Nem éppen nehezen megoldható gondok, de nem is ezek a fő problémák a polgármesterrel elégedetlenek szerint.

Mondhatok ezeknek bármit, meg sem hallgatják!

– háborgott egy idősebb férfi, és Takácsék szerint is azért járt el az önkormányzat felett az idő, mert elveszítették a képviselők a kapcsolatot a lakókkal. Az egyik alternatív képviselőjelölt, a civilben szobafestő Kuti Tamás sokszor el is mondta, hogy meg kell hallgatni az embereket, és az alapján cselekedni. Kampányolni ezzel persze könnyebb, mint döntési helyzetben kielégíteni minden igényt.

És ha már szóba jöttek a jelöltek: heten jöttek össze, vannak köztük informatikusok, és van mérnök, egyetemista, a vidékfejlesztést gyesre cserélő kisgyerekes anyuka, szobafestő és tanár végzettségű menedzser is. Mind fiatalok, és Turán képzelik el a jövőjüket.

Fotó: Marjai János / 24.hu

Ez nem túl gyakori, a Budapesten tanuló Szénási János szerint nagyon sokan költöznek el Turáról a fiatalok közül, amint lehet. A jelöltek közül is többen eltérültek rövidebb időre Budapestre, külföldre, de nem jött be nekik, inkább Turához kötődnek, csak éppen a saját elképzeléseik szerint jobban tudnák szeretni.

Az elképzeléseiknek van egy belátható szintje: több kulturális program, online ügyintézés, időpontfoglalás a rendelőkbe. Viszont Takács Pálnak van egy nagyobb ívű elgondolása is: mivel Tura közel van a fővároshoz, és szabad területei is vannak, ezért a polgármesterjelölt szerint odacsábíthatóak lennének nagyobb cégek, ami sok bevételt hozhatna a városnak, mert Turán van iparűzési adó, nem úgy, mint a közeli adóparadicsomban.

Jelenleg viszont nem nagyon vannak munkahelyek Turán, így marad az ingázás Budapestre, Gödöllőre, Jászberénybe, Hatvanba, Gyöngyösre. Ebből a felsorolásból is látszik, hogy Tura fekvése valóban jó: három megye határán van, közel a fővároshoz és más városokhoz is. Sajnos azt sem tudtuk megkérdezni a polgármestertől, szerinte mi az oka annak, hogy mindezek ellenére nem települ Turára szinte senki.

Elfelejtett politikai verseny

Szendrei Ferenc polgármestert csak óriásplakátokon láttuk a képviselőjelöltjei gyűrűjében, világosan jelezve, hogy a Fidesz-KDNP támogatja. A képviselőjelöltek között ott van a helyi éttermes, tüzép telepes, temetkezési vállalkozó. A polgármester pedig volt katona, jelenleg vadász és állattartó.

Szóval az egyik oldalon állnak a helyi nagyágyúk, a lassan 15 éve hivatalban lévő polgármester és a Fidesz. A másik oldalon egy maréknyi civil.

Mivel deklaráltan pártfüggetlen az Alternatív Tura, ezért 30-40 lelkes ember dob össze és csinál mindent, Takács Pál bevallása szerint mindenféle politikai és kampánytapasztalat nélkül, a nulláról felépítve. Ez a nem pejoratívan értett amatörizmus néz szembe a profizmussal, úgy, mint a turai templomból kijövők a szemben kihelyezett óriásplakátról magabiztosan letekintő polgármesterrel.

Fotó: Marjai János/24.hu

„Apukám és a barátja a két szem MSZP-s egy közeli településen” – mondta nevetve Nagyné Könczöl Beáta, aki szintén jelölt. Ennél közelebbi kapcsolatot nem tudnak felmutatni a nagypolitikával, és hangsúlyozzák, hogy van közöttük jobboldali, baloldali, mindenféle világnézetű ember, még egy ennyire kis csapatban is. Takács azt mesélte, keresett környékbeli polgármesterjelölteket az ellenzéki oldalról, de mindenki lepattintotta, hogy majd maximum a választás után beszélgetnek vele, így semmilyen praktikus tanácsot sem kaptak.

Szórólapok, plakátok saját pénzből készülnek, ezen túl járják az utcákat, standolnak, de leginkább Facebookon tudnak kommunikálni, viszont utóbbi módon nehéz ismerősökön kívül másokat elérni, és lassan halad a dolog. Ettől függetlenül egyre többen ismerik őket, és meglepően sokan köszönnek rájuk, biztatják őket, így egyáltalán nem látják reménytelennek a helyzetüket.

Valami beindult, ami korábban nem volt Turán

– mondta Takács Pál, és annyiban igaza van, hogy a civilek hozták el sok idő után először a politikai versenyt Turára. 2018-ban 50 százalék feletti eredménnyel nyert a választókerületben, amihez Tura is tartozik a fideszes Czerván György, de ez ki tudja mennyit jelent, amikor egy civil kezdeményezés pártoktól függetlenül, nagyon helyi ügyekre fókuszálva kampányol?

A polgármester egy rendezvényen nemrég kezet nyújtott kihívójának, és a hatalomban lévők nem is támadják a kihívóikat. Nincs lejáratókampány, karaktergyilkosság, semmi olyasmi, amit egy nagyobb város kampányában készpénznek veszünk. Október 13-án látszik majd, hogy lehet-e úgy választást nyerni, vagy legalább jól szerepelni, hogy ennyire betartja egy csapat a demokratikus fairplay-t.

Kiemelt kép: Marjai János / 24.hu

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik