A mostani EP-választás legérdekesebb fejleménye kétségkívül az ellenzéki oldal átrendeződése, ami nem csupán az összesített országos eredményeken, de a kistelepüléseken végbement változásokon is tetten érhető, még ha nem is feltétlenül úgy, ahogy arra számítanánk.
A Fidesz bármilyen falut meghódít
2014-ben ugyanúgy arról szóltak a hírek, hogy az MSZP az európai parlamenti választás legnagyobb vesztese (most azért szoros a verseny a Jobbikkal, illetve a már bukásában is jelentéktelen LMP-vel), pedig a szocialisták akkor még begyűjtötték a szavazatok 10,9 százalékát, szemben a mostani 6,6 százalékkal. Ezzel együtt a pártnak akadtak még olyan kisebb bázisai, ahol abszolút győztesnek érezhette magát: Hodász, Horpács és Ricse öt éve egyaránt ötven százalék feletti eredményt hozott az MSZP-nek, most mindhárom településen fölényesen győzött a Fidesz. A legkáprázatosabb változást a Borsod-Abaúj Zemplén megyei Csenyéte produkálta, ahol 2014-ben 48 szavazóból 46-an szavaztak a szocikra, akik tehát közel százszázalékos eredményt értek el. A csenyéteiek azonban
Ahogy a G7 elemzésében kimutatta, Csenyéte egyike annak a tíz legszegényebb magyar falunak, amelynek mindegyikében tarolt a Fidesz, háromban ráadásul egyetlen ellenszavazat nélkül, Csenyétén kívül a baranyai Piskón és a somogyi Pálmajorban nem árnyékolja be a nyomor a kormány népszerűségét.
Pálmajor már jó ideje büszkélkedhet az ország legfideszesebb települése címmel, hiszen 2014-ben az országgyűlési és az EP-választáson is 100 százalékkal sorakozott fel Orbán Viktor pártja mögött. Az idén a parlamentin ugyan apróbb makula esett statisztikán (csak a választók 98 százaléka szavazott a Fideszre, így Fáj vitte el a pálmát a maga 99 százalékéval), mostanra azonban nem csak hogy helyre állt a rend, de a mozgósítás is remekül sikerült, hiszen míg öt éve csak 45-e ember ment el szavazni, vasárnap már 73-an járultak az urnákhoz.
Bár nem tartozik a tíz legszegényebb közé, szintén halmozottan hátrányos helyzetben van a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei Uszka, amely ugyancsak látványos fordulatot mutatott be 2014-hez képest. Akkor még az országosan 7,25 százalékig jutó Együtt-PM legátütőbb falusi sikerének színhelye volt van az ukrán határ mellett fekvő, 435 lakost számláló település: a Bajnai Gordon vezette párt a szavazatok 74 százalékát szerezte meg itt, míg a második helyezett Fidesz csak 18-at.
Bár az ideológiai szakadék kevésbé széles, a kormánypárt ugyanígy happolta el a Jobbik bezzeg-települését, a Zala megyei Kerecsenyt, amelyet 2014-ben még 73 százalékkal húztak be Vona Gáborék, hogy aztán most a Fidesz arassa le itt is a babért egy 61 százalékos diadallal.
Az LMP-ről már öt éve sem lehetett elmondani, hogy vonzotta volna a vidéki szavazatokat, mindössze egy holtversenyes első helyet tudott felmutatni a Zala megyei Döktön, ahol már négy darab szavazat is elég volt a Jobbikkal megosztott győzelemhez. Ha úgy vesszük, akár sikerként elkönyvelhető, hogy a pártot tépázó viharok dacára hárman mindmáig kitartottak az LMP mellett (miközben a Jobbiknak már csak egy szavazata maradt), mindez azonban nem veszélyeztette a Fidesz fölényes, nyolc szavazattal elért győzelmét a vasárnapi választáson.
De mi a helyzet a legnagyobb ellenzéki erővé izmosodó Demokratikus Koalícióval? Gyurcsány Ferenc párja 2014-ben Somogyapátiban a Fideszt egyetlen szavazattal megelőzve lett a legnépszerűbb (26 szavazatot kaptak a 88-ból), most azonban a NER keményen visszavágott, és 72-38-as győzelemmel nyomatékosította, ki az úr a baranyai településen.
Szárászon – ahol 40 százalékkal a legjobb eredményét érte el öt éve – azonban megőrizte orrhossznyi előnyét a DK, összesen négy szavazatot gyűjtött, de ez is elég volt a sikerhez, a mindössze két voksot kapó Fideszt pedig még a Mi Hazánk és az MSZP is megelőzte.
A gazdag környékeken veri a Momentum a DK-t
Részletesebb statisztikák híján azt egyelőre nem tudjuk, hány település lehet még az országban, ahol esetleg sikerült letaszítani a trónról a Fideszt valamelyik pártnak ezen választáson.
A legszegényebb települések mellett megnéztük viszont a leggazdagabbakat is, kirajzolódik-e valamilyen minta az eredményekből, mármint azon kívül, hogy a Fidesz győzelme ezek mindegyikén megkérdőjelezhetetlen.
A négy legmódosabb vidéki településen, Ürömön, Budaörsön, Solymáron és Nagykovácsiban a Momentum lett a második és a DK a harmadik, míg a tízes lista további helyszínein – Szentendre, Paks, Diósd, Gödöllő, Győrújbarát, Törökbálint – már megfordul a sorrend. A mostani számok alapján egyedül Ürömön és Budaörsön lenne esély legyőzni a Fideszt egy DK-MSZP-Momentum összefogással (máshol a többi ellenzéki pártra is szükség lenne a kormánypárt megszorongatására, vagy az is kevés lenne).
A három legtehetősebb budapesti kerületben a Momentum szintén megelőzte a DK-t. Pusztán a MSZP-vel kiegészülve (márpedig egyelőre ebben a felállásban állapodtak meg a fővárosban) ezeken a helyeken mostani számok alapján csak a II. kerületben lennének pariban a Fidesszel, a XII. kerületben és a Belvárosban ehhez kellenének legalább azok a szavazatok is, amit az LMP-re és a Jobbikra adtak le a választók. De persze így is vannak olyan kerületek, így például a IV., XIII. vagy a XIV., ahol a már meglévő, bár a választási eredmények tükrében alighanem újra tárgyalandó szövetség is simán verheti a Fideszt.
Kiemelt kép: Varga György / MTI
