Belföld vélemény
Hungarian born US billionaire philanthropist and Chairman of the Soros Fund Management LLC George Soros gives a speach during the meeting of International Crisis Group Working to Prevent Conflict Worldwide  in Brussels, Belgium on 23.10.2014

Csizmadia Ervin: Soros egy korszak gondolkodását kívánja felülvizsgálni

24.hu
24.hu

2018. 12. 27. 12:29

Irány a gyarlóság kora.
Korábban a témában:

Ma hasonló kihívások érik Európa államait, mint a 19. század végén, amikor a demokrácia nevében fellépő erők rákényszerítették az addig boldog örökbékében regnáló liberális erőket, hogy fogadják be őket. Ez persze hosszú folyamat volt, küzdelmekkel, tüntetésekkel, oda- és visszacsapásokkal, melynek végén a demokrácia jelszavával fellépők elérték, hogy a liberálisok jobbnak tartották a szimbiózist, mint a demokraták további kirekesztését.

Ebből az egyesülésből aztán létrejött a liberális demokrácia szép, új világa.

E világ belső repedései senkit nem érdekeltek, míg a liberális demokráciák két feltételnek (egy külsőnek és egy belsőnek) megfeleltek. A külső feltétel egy a demokráciák mellett létező párhuzamos univerzum léte volt: a kommunizmusé. A belső feltétel pedig az, hogy a liberális demokráciák gazdaságilag és társadalmilag igen potensek voltak.

A feltételek azonban már csak olyanok, hogy nem léteznek örökké: mind a külső, mind pedig a belső feltételek megszűntek, ráadásul nagyjából egy időben, az 1980-as évek végén.

A történelem azonban már csak olyan, hogy a kimerülésnek van egy pozitív olvasata is, nevezetesen az, hogy a kommunizmus helyén az addig elnyomott országokban demokráciák jöttek létre:

diktatúrák helyén a képviseleti demokráciák.

Ezzel a változással úgy tűnt, a liberális demokráciák korábban megindult folyamata teljesedik ki, s így is volt. Csakhogy, míg a diktatúrából a demokráciába való átmenetet egyértelműen pozitívan élte meg a kontinens, a második feltétel erodálására nem találtunk tartós sebtapaszt: az újonnan létrejövő demokráciákban élő emberek életkörülményei nem íveltek magasra.

Napjainkban továbbá azt látjuk, hogy a világ számos gondolkodója értékeli át az átmenet során kialakuló gondolkodási konszenzus egyik fő elemét: a képviseleti demokráciát. E gondolkodási attrakció egyik zavarba ejtő hozadéka,

hogy a képviseleti demokrácia korlátozásával kívánják orvosolni a liberális demokrácia válságtüneteit.

Mindezt felfoghatjuk liberalizmus és demokrácia kiújuló ellentétének.

Mint említettük: a liberalizmus nehezen adta meg magát a demokrácia 20. század eleji rohamának, amint azonban ez megtörtént, együttműködésük hősiesnek és véglegesnek tűnt. Ám a feltételek módosulásával a liberálisok kezdik úgy látni, a demokrácia nem hoz nekik túl sokat a konyhára. Ezért aztán a demokrácia egyik történelmi attribútuma, a képviselet kerül (ha nem is nyilvánosan) a támadások középpontjába.

Nem is hinnénk, hogy a sokak által (teljesen tévesen) csak spekulánsnak számító Soros György filozófiai elmélete az egyik alternatívája a képviseleti demokráciának.

A Soros-féle nyílt társadalmat Soros bősz ellenfelei hajlamosak sehogy vagy legfeljebb konyhafilozófiaként értelmezni, holott itt sokkal többről és másról van szó. Soros egy egész korszak (nevezzük ezt a felvilágosodás korának) gondolkodási paradigmáját kívánja felülvizsgálni, amikor ezt mondja:

Ideje, hogy a felvilágosodás értelmezése szerinti józan észt olyan kritikus szemmel vizsgáljuk, mint ahogy a felvilágosodás vizsgálta a külső isteni és világi hatalom mindenhatóságát.

Mit is jelenthet ez a mai korra nézve? Azt, hogy a liberális demokrácia képviseleti fókuszáltságát kell új megvilágításba helyezni és kritikával illetni. Azaz manapság a nyitott társadalom épp olyan kihívás a képviseleti demokráciára, mint amilyen anno a világi hatalom volt az istenire.

Soros a racionalizmus kora fő termékének tekinti a képviseletet, de véleménye éppen az, hogy túl kell lépnünk a racionalizmus korán és be kell lépnünk – ahogy ő mondja – a „gyarlóság” korába.

A gyarlóság a kulturális eltérések egészen széles skáláját veszi figyelembe… A nyugati képviseleti demokrácia nem biztos, hogy a nyitott társadalom egyetlen lehetséges kormányzati formája.

Voltaképp tehát Európa bevándorlás útján történő újraértelmezése egyúttal szakításközeli állapotot is eredményez a racionalitás fő megnyilvánulásként értelmezhető képviselettel. „Gyarlók vagyunk, tehát nyitottak vagyunk” – foglalhatnánk össze a filozófia lényegét, szemben a „racionálisak vagyunk, tehát hiszünk a képviselet elvében” felfogással.

Soros sokak által képviselt véleményt mond. Ha mások talán nem is beszélnek gyarlóságról, de arról igen, hogy a liberalizmus védnökségével a demokráciát korlátozni kell. A magukat demokratáknak vallók meg a liberalizmust akarják korlátozni.

Merőben új konfliktusok elé nézünk, sőt ezekben már nyakig benne vagyunk.

 

A szerző a Méltányosság Politikaelemző Központ vezetője

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Fotó: Marjai János/24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.