Belföld

Több mint négy órán keresztül vitáztak a rabszolgatörvényről a parlamentben

A parlament a munkaidőkeret emeléséről szóló fideszes javaslat tárgyalásával folytatta ülésnapját szerdára virradó éjszaka. Az ellenzéki képviselők a kedd esti órákban kezdődő általános vitában több mint négy órán keresztül kifogásolták a változtatásokat, mígnem Lezsák Sándor levezető elnök nem adott szót az ismételt felszólalásokra.

A képviselőcsoportok vezérszónoki felszólalásait követően Szél Bernadett hangsúlyozta, a törvényjavaslat elfogadása esetén valamennyi ellenzéki párt támogatását kéri majd annak érdekében, hogy a törvénymódosítás az Alkotmánybíróság elé kerüljön.

A jobbikos Varga-Damm Andrea azt mondta, hogy 2006-ban Budapestet ennél sokkal kevesebbért gyújtották fel, és ha elfogadják ezt a javaslatot, akkor

Budapestnek égnie kell.

A szocialista Varga László jelezte, a törvény megszavazása és kihirdetése esetén az ellenzéki pártok összefogva meg fogják találni azokat a demokratikus eszközöket, amelyek “jobb belátásra” térítik majd a kormányt.

Lezsák Sándor levezető elnök jelezte, hogy a házszabály értelmében nem fog már minden bejelentkezett felszólalónak újra szót adni és kérte a képviselőket, hogy a törvényről beszéljenek, ne térjenek el a tárgytól és ne ismételjék meg a korábban már elhangzott álláspontokat.

A következőként felszólaló DK-s Varju László betartva az elnök kérését felolvasta a törvényjavaslat teljes szövegét.

Az összesen mintegy ötórás vita végén Lezsák Sándor a házszabályra hivatkozva nem adott szót több, ismételten felszólalásra jelentkező ellenzéki képviselőnek és lezárta a vitát. Az Országgyűlés alelnöke ezt megelőzően Demeter Mártától önismétlés, Bangóné Borbély Ildikótól és Szél Bernadettől  pedig az ülésvezetés bírálata miatt vonta meg a szót.Kósa Lajos előterjesztői zárszavában úgy fogalmazott, „régen hallott ennyi marhaságot”, mint amennyit az ellenzék elmondott a vitában, egyúttal jelezte, az MSZP képviselőinek fizikai fenyegetést megfogalmazó bekiabálásai miatt a házbizottsághoz fordul.

Kiemelte, azért is értelmetlennek tartja az ellenzéki kritikák többségét, mert indítványa elfogadása után továbbra is alapszabályként minden munkanap 8 órás, a munkahét pedig ötnapos lesz, nem csökken a pihenő- és munkaszüneti napok száma, a hónap végén pedig mindenkinek meg kell kapnia a bérét.

A Fidesz politikusa hangsúlyozta, a munkavállalók heti munkavégzése a jövőben sem haladhatja meg a 48 órát túlmunka elrendelése esetén sem. Kifejtette továbbá, javaslata nem érinti a rendkívüli munkavégzés szabályait, vagyis azokat a túlmunkákat, amikor valamilyen előre nem látható körülmény indokolja a túlórát.

Kósa Lajos elmondta, az előterjesztés az előre tervezett túlmunka elrendelését szabályozza, ugyanakkor nem változtat azon az alapvető szabályon sem, hogy a túlmunkát mindig kötelezően ki kell adni szabadnapként a munkavállalóknak.

Tüntetés lesz a rabszolgatörvény miatt
A Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint az intézkedés teljesen elfogadhatatlan.

Kitért továbbá arra is, a javaslat a legtöbb ágazatra nem lesz hatással, ugyanakkor néhány, egyenlőtlen munkavégzést igénylő területen kimondottan hasznos lesz a munkavállalóknak is.

A zárszó elhangzása után az ellenzéki képviselők ügyrendi felszólalásokban nehezményezték, hogy Lezsák Sándor megvonta tőlük a szót, illetve nem adott lehetőséget ismételt felszólalásokra. Bangóné Borbély Ildikó, Vadai Ágnes, Demeter Márta és Szél Bernadett is azt kérte, hogy a levezető elnök azonnal függessze fel az ülést és hívja össze a házbizottságot, mert szerintük túlterjeszkedett hatáskörén. Tordai Bence azt kezdeményezte, hogy a továbbiakban más alelnök vezesse az ülést, ha ez nem lehetséges, akkor függesszék fel az ülést.

Lezsák Sándor válaszában kijelentette, mindenben a házszabály szerint járt el, ha ezzel a képviselők nem értenek egyet, akkor forduljanak a házbizottsághoz.

Az ellenzéki képviselők ezt követően az utolsó két napirendi pont tárgyalásáról kivonultak az ülésteremből. 

(MTI)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik