Belföld

Előbb választanák miniszterelnöknek Dobrev Klárát és Kálmán Olgát, mint Kunhalmi Ágnest

Az Idea Intézet a nők közéleti szerepéről szóló kutatása és elemzése szerint a válaszadók kevéssé hisznek a civil szereplők politikai képességeiben, született politikusnak leginkább Kunhalmi Ágnest tartják. Ugyanakkor miniszterelnöknek inkább választanák Dobrev Klárát és Kálmán Olgát, mint a szocialista politikust. Főpolgármesternek pedig leginkább az újságíró Kálmán Olgát tudják elképzelni.

Valamivel több mint egy évvel ezelőtt indult világ körüli útjára a „metoo-aktivizmus”, ami nemcsak a nőkkel szembeni erőszak és zaklatás problémáját emelte globálisan is a közbeszédbe, hanem a hatalom és a hatalmat gyakorlók szerepéről szóló élénk társadalmi viták kibontakozását is elősegítette. Ennek része volt a nők közéleti, politikai szerepvállalását erősítő gyakorlatok szorgalmazása. Azaz a „me too” a nőket érintő diszkriminatív eljárások kritikáját, a nők társadalmi megbecsülésének növelését szorgalmazó jelenségek gyűjtőfogalma lett.

Harvey Weinstein-ügy kirobbanása után vezető pozícióban lévő férfiaknak kellett távozniuk zaklatási ügyek miatt, a legutóbbi amerikai félidei választáson pedig több női jelölt volt, mint korábban.  A „metoo-mozgalom” súlya katalizálhatja a nők emancipációját segítő folyamatokat.

Ennek tükrében – a már ismert gyakorlatoktól eltérően – nem a nők politikai szerepvállalásának igényéről készültek a  2000 fős, reprezentatív kutatás kérdései, hanem a hazai politikai és az általánosságban vett közélet ismertebb női szereplőinek és politikusainak politikai és egyéb kompetenciájának megítéléséről.

A személyek kiválasztása mögött a következő szempontok álltak: vannak a felsorolásban ismert(ebb), aktív ellenzéki politikusnők (Kunhalmi Ágnes, Szabó Tímea, Demeter Márta, Szél Bernadett, Dúró Dóra), ismert női televíziós személyiségek (Kálmán Olga, Veiszer Alinda, Bombera Krisztina), van politikai véleményét gyakran artikuláló, ismert nő (Dobrev Klára). Szerepet kap D. Tóth Kriszta, a nőkkel kapcsolatos témákat kiemelten kezelő wmn.hu főszerkesztője, a politikailag egyáltalán nem, de politikán kívül (leginkább jótékonykodás terén) aktív Lévai Anikó, vagy 2009 óta a Vígszínház igazgatójaként is tevékenykedő Eszenyi Enikő. Az eredmények ismertetése előtt annyit meg kell jegyezni, hogy a névsorban szerepelt Schmidt Mária és Sárosdi Lilla is, de mivel a kérdések egyikében sem, egyetlenegy választói csoportban sem értek el 3 százalékot, így ők nem képezik az elemzés tárgyát. Minthogy a kormánypártnál pedig nem találunk Novák Katalinon kívül ismert női politikust, a listán az ellenzéki politikusok a meghatározók.

Fotó: Neményi Márton /24.hu

A kérdések nem csupán arra tértek ki, a válaszadók kit látnának legszívesebben főpolgármesterként vagy miniszterelnökként, hanem arra is, mennyire tartják őket kompetensnek olyan témákban például, mint a migráció vagy a gazdaság. De arra is, a felelők kire hagynák gyermeküket, ha halaszthatatlan elfoglaltságuk lenne.

Politizáljanak a politikusok

Talán üzleti karrierje miatt is, a baloldali pártválasztók 55 százaléka mondta azt, hogy a felsoroltak közül Dobrev Klárát látná a legszívesebben gazdasági vezetői tisztségben. Az LMP-sek 17 százaléka – és ez körükben a legmagasabb arány – Szél Bernadett mellett foglalt állást.

Arra a kérdésre, hogy ha halaszthatatlan elfoglaltsága akadna, úgy kire bízná rá gyermekét, a legtöbben D. Tóth Kriszta és Dobrev mellett foglaltak állást, őket a válaszadók 7-7 százaléka, Dúró Dórát 6 százaléka választotta. Az LMP-sek politikusukra, Demeter Mártára bíznák rá leginkább gyereküket (15%), ha halaszthatatlan dolguk lenne. Őt az LMP-szavazók körében D. Tóth Kriszta és Bombera Krisztina követi egyaránt 11 százalékkal. Dobreven túlmutatóan az MSZP, DK és Párbeszéd szavazók körében szintén további, a pártpolitikán kívüli szereplők következnek: D. Tóth Krisztát a baloldali szavazók 11, míg Kálmán Olgát 10 százaléka választotta.

Abban a kérdésben, hogy a felsoroltak közül kire igaz leginkább az, hogy született politikus, a válaszadók és a baloldali pártválasztók körében is Kunhalmi Ágnes lett ez első (34%). A kevesebb szavazóval támogatott LMP-s tömb 32 százaléka Szél Bernadettet tartja a felsoroltak közül leginkább született politikusnak. A baloldali pártválasztók 8 százaléka gondolja ugyanezt Szél Bernadettről és Kálmán Olgáról, Dobrev 15 százaléka mellett még Szabó Tímeának van e téren jelentősebbnek mondható támogatója a baloldali táborban (6%). Láthatóan a közéleti civil szereplők egy „igazi” politikusi alkalmasságot „tesztelő” kérdés esetén jelentéktelen támogatottságot tudnak maguk mögött.

Egy szakpolitikai kérdés kapcsán, mégpedig, hogy az alábbi személyek közül kinek a véleményére lenne leginkább kíváncsi a migrációs kihívás megoldásával kapcsolatban, a válaszadók Kálmán Olgát választották a legtöbben (10%), majd Dúró Dórát (8%) és Kunhalmit (5%). A baloldali pártválasztók körében is e hármas osztozik a dobogón: Dobrevet a megkérdezett MSZP-, DK- és párbeszédes pártpreferenciával bírók 22, Kunhalmit 17, Kálmán Olgát 14 százaléka választotta. Az LMP-sek e téren is saját politikusaik véleményére kíváncsiak: Demeter Mártát 26, Szélt az LMP-sek 8 százaléka választotta.

Bár a jelenlegi tudás szerint a vizsgált személyek egyike sem ambicionálja a főpolgármester pozíciót, de a nők politikai szerepvállalási lehetőségének tükrében érdemes ezt is vizsgálni. Kálmán Olgát a válaszadók 7, Kunhalmit 6, Szél Bernadettet 5 százalék választotta. A baloldaliak körében Kunhalmit (20%), Dobrev Klára (16%) és Kálmán Olga (9%) követi, míg az LMP-sek e téren hűek maradnak politikusaikhoz, leginkább Szélt (az LMP-sek 14 százaléka), majd Demetert (12%) látnák legszívesebb főpolgármesteri pozícióban. Emellett az LMP-sek 8 százaléka a párbeszédes Szabó Tímeát választotta.

Magyarországnak még nem volt női miniszterelnöke, így a nyilvánosságot talán a leginkább foglalkoztató kérdés lehet, hogy kit látnának legszívesebben miniszterelnöki pozícióban a válaszadók. Az összes válaszadó és a baloldali pártválasztók körében egyaránt Dobrev Klára lett az első.

A válaszadók körében 9 százalék, a baloldali táborban 44 százalék választaná őt. Dobrevet a kérdésre érvényes választ adók körében Kálmán Olga (7%), Szél Bernadett (6%), és Kunhalmi Ágnes (4%) követi. Nem meglepő módon az LMP-sek e kérdés kapcsán is Szél Bernadett (25%), illetve Demeter Márta (18%) mellett foglaltak állást. Az LMP-s táborban Dobrevet, Kunhalmit és Kálmán Olgát is alig vagy egyáltalán nem választották. Dobrev és Kunhalmi a többihez képest kiemelkedik a baloldali szavazók körében – Dobrev Kunhalmihoz képest is –, de meg kell jegyezni, hogy a válaszadók vonatkozásában az „egyiket sem” választók aránya itt az egyik legmagasabb.

A szavazók hűségesek a sajátjaikhoz

Megállapítható, hogy a pártpolitikusok a direktebb politikai kérdések és pozíciók esetében egyértelműen jobban szerepeltek, mint a civilek. Az egyes pártok szavazói hűek maradnak női politikusaikhoz. Dobrev Klára nem pártpolitikai szereplő, de Gyurcsány Ferenc feleségeként egyrészt erőteljesen bevonódott a politikába, alkalmanként véleményt fogalmaz meg és aktivitást is mutat, másrészt előélete is van, így jelentősebb az ismertsége. Mint az eredményekből kiolvasható, személye „politikailag” is értelmezhető a választóknak. Kunhalmi Ágnes mint „a” női politikus az évek során megépült a baloldali szavazók körében, ebben a kutatásban a korábbi miniszterelnök felesége mellett ketten „uralják” a baloldali világot.

Az eredmények helyénvaló értelmezése érdekében meg kell jegyeznünk, hogy bár változó mértékben, de mindhárom megkérdezetti körben magas azon válaszolók köre, amelynek tagjai a felsorolt nők egyikét sem tartja alkalmasnak fontos gazdasági vagy politikusi pozíciók betöltésére. Ennek magyarázata messze vezet, és további kutatásokat igényel. Élhetünk azzal a feltételezéssel, hogy bár folyamatosan emelkedik, és pozitív irányú elmozdulást mutat azok száma, akik szerint növelni kell a nők részvételét a politikai életben, de abban az esetben, ha a kutatás életszerű, konkrét pozícióra vonatkozó „versenyhelyzetet” modellez, a választók viselkedése is bonyolultabbá válik, mint egy, a nők szerepvállalásának növelési igényét „igen-nem” kérdésekkel felmérő kutatás.

Módszertan

Az IDEA Intézet a kutatás adatait 2018. október 18–22. között vette fel közösségi média alapú kérdőív segítségével. A vizsgálat végeredménye reprezentatív az ország felnőtt népességére nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus tekintetében. A 2000 fős minta hibahatára az alapmegoszlások esetében legfeljebb +/- 2,2 százalékpont.

Elemzés: IDEA Intézet

Kiemelt kép:Illyés Tibor / MTI

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Budapest, 2014. június 27.
Heller Ágnes filozófus a Budapest Pride fesztivál hivatalos megnyitóján a budapesti Toldi Moziban 2014. június 27-én.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.