Belföld

Együttműködést kérnek a kormánytól a lakás-takarékpénztárak

Azt írják, a négy piaci szereplő közül kettő nyereséges, de ez sem „extraprofitot” jelent.

A Lakás-takarékpénztárak Egyesülete tudomásul veszi, hogy a kormány a lakástámogatási rendszer átalakításán dolgozik, és azt kéri, a további lépéseket a lakás-takarékpénztári piac szereplőivel együtt tegyék meg, amihez minden szakértelmüket, tapasztalatukat rendelkezésre bocsájtják – reagált a szervezet arra a törvénymódosításra, amelynek értelmében október 17-től nem jár állami támogatás az újonnan kötött lakás-takarékpénztári szerződésekre.

Az egyesület az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében felhívta a figyelmet arra, hogy a lakás-takarékpénztárak az elmúlt 2 évtizedben közel 2 millió lakáscél megvalósulását segítették elő, a szektor csaknem 2000 milliárd forint kifizetést teljesített a magyar családoknak. A lakástakarékok jelenleg 1,5 millió ember lakásszámláját vezetik.

A bővítés és felújítás – a hazai lakásállomány korát és minőségét tekintve – a családok sokaságának jelenti a sokszor a gyermekvállaláshoz is kapcsolódó fejlesztések egyik valóban reális lehetőségét. A társasházakban élő családok százezrei számára szintén a lakás-takarékpénztár megtakarítások jelentik a felújítási alapok képzésének legjobb, és lényegében egyedüli lehetőségét – hangsúlyozták.

Kitértek arra is, hogy a lakás-takarékpénztárak mostanra jelentős szereplői lettek a hitelintézeti szektornak, hiszen 800 milliárd forintos betétállományukkal a háztartások lekötött betéteinek negyedét kezelik, a hazai lakáshitel-állományt tekintve pedig 12 százalékos piaci részesedésük van.

A piac négy szereplője közül kettő tud nyereségesen működni. A két legrégebbi és legnagyobb pénztár utóbbi években megfigyelhető prosperálása kitartó munka eredménye – tették hozzá –, és nem extraprofitot jelent, hanem hosszú évek befektetéseinek közelgő megtérülését. A vállalkozások felhalmozott tőkéje, anyagi ereje, biztonsága és szakértelme pedig továbbra is biztosítja a lakáscélú kifizetéseket a teljes szerződött időszakra – hangsúlyozták.

A rendszer egyenlege a költségvetésre nézve is pozitív, azaz az ügyfeleknek kifizetett állami támogatásnál jelentősen több folyik be a költségvetésbe adók, járulékok és a generált foglalkoztatás által, a kötelező számlás elszámolásból, azaz a piactisztításból származó, addicionális áfabevételeket nem is említve. 2018-ra az állami kiadások már közel kétszeres mértékben térültek meg, ezzel pedig a lakás-takarékpénztárak tevékenysége a GDP 0,2 százalékával javította a költségvetés nettó pozícióját.

Kiemelték továbbá, hogy a lakás-takarékpénztárak a stabilitás szigeteként működtek a 2008-tól nagyjából 2013-ig tartó válságévek alatt. A lakástakarékok által folyósított hitelek mentesek a kamatkockázattól, hiszen előre rögzített kamatozású termékek. A lakás-takarékpénztár üzleti modellje nemcsak a lakosság számára nyújt biztonságot, hanem anticiklikus hatású az egész gazdaság szempontjából, hiszen a megkezdett átlagosan 7-8 éves megtakarítási ciklus lejártával az ügyfelek a kiutalásokat kötelezően lakáscélra fordítják, és ezzel foglalkoztatást, vállalkozói és állami bevételeket generálnak évről évre, tehát a visszaeső időszakokban is – írta közleményében az egyesület. (MTI)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik