Szerencsére Magyarország jó úton halad, minden stabilizálódik, fejlődik – legalábbis ezt sugallta Orbán Viktor Tusványoson. A miniszterelnök beszédének elején percekig sorolta „az egész magyar élet stabilitását” alátámasztó tényeket:
- a pénzügyek rendben vannak, a hiteleket visszafizette az ország, az IMF-et hazaküldte a kormány,
- a hiányt kordában tartják, az államadósságot csökkentik,
- az export soha ilyen magas nem volt,
- a bűncselekmények száma a felére csökkent, nőtt a széles sávú internetelérhetőség, és
- hála istennek, színházba is sokkal többen járnak.
- Többen dolgoznak, mint 2010 előtt, magasabbak a bérek, még a demográfia termékenységmutatója is nőtt.
Orbán Viktor a sikertörténetek közé sorolta az egészségügyet is, amit beszédeiben nagyon ritkán érint. Most is csak egyetlen adattal próbálta szemléltetni, hogy a magyar egészségügy rendben van:
Ez tényleg jó dolog, de hiú ábránd azt hinni, hogy ettől lesz jól működő és stabil az állami ellátás. A problémák ugyanis sokrétűek.
1. Az alapellátásban nincs több orvos
Az, hogy 2010 és 2016 között, tehát hat év alatt 3655 orvossal több lett Magyarországon, korántsem jelenti azt, hogy az ellátás javult. Ha például az alapellátásra vonatkozó KSH-számokat vesszük, egészen biztosan nem tudnak dicsekedni Orbán Viktorék:
A kormány próbálkozik, tavaly például 2,3 milliárd forintot költött a tartósan betöltetlen háziorvosi praxisok vonzóbbá tételére, de sokat nem ért el a pénzzel. Májusban írtunk arról, hogy áprilisban 308 háziorvosi praxis volt tartósan betöltetlen. A háziorvosok kétharmada a nyugdíjkorhatár közelében van vagy nyugdíjasként látja el feladatait, utánpótlás pedig nincsen – sorolta a bajokat cikkünkben dr. Selmeczi Kamill, az Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnöke. Márpedig ha nincs elég háziorvos és gyerekorvos, annak terhét a kórházak cipelik. És hiába dolgozik érzékelhetően több orvos, a gyenge alapellátás miatt a kórházakban, többnyire a sürgősségi osztályokon találják magukat azok a betegek, akiket normális esetben a kórházi szintnél lejjebb kellene ellátni.
Ráadásul az is a KSH adataiból derült ki, hogy miközben egyre kevesebb a háziorvos, a betegek száma nő: 2010-ben 8 593 866 volt a háziorvoshoz bejelentkezettek száma, 2016-ban már 8 709 513.
2. Egyre több orvos a magánt választja
Azért is baj, hogy Orbán Viktor a több orvossal szemlélteti az egészségügy stabilizálódását, mert egyre több orvos osztja meg energiáit és idejét az állami és a magánellátás között, és ma már nem is az elvándorlás mértéke a legaggasztóbb a magyar egészségügyben, hanem a belső migráció üteme.
Rékassy Balázs egészségügyi szakközgazdász néhány hete egy konferencián prezentálta saját felmérését, amiből kiderült, hogy már csaknem minden tizedik orvos kizárólag a magánszférában dolgozik. Tavaly volt az első olyan év, amikor már több orvos választotta a magánszektort, mint a külföldi klinikákat. Vagyis hiába több az orvos, ha ők az első adandó alkalommal menekülnek az állami ellátásból.
3. Még így is több ezer orvos hiányzik
Az orvosok számával azért sem jó példálózni, mert nem feltétlenül a valóságot mutatja. Tavaly év elején az azóta megszűnt Magyar Nemzet foglalta össze a KSH Egészségügyi statisztikai évkönyvéből, hogy 2015-ben az orvosok országos nyilvántartásában 63 460 szakember szerepelt, ám a valóságban csupán 35 854-en tevékenykedtek a hazai egészségügyi ellátásban. Az adatbázisban szereplők nagy része ugyanis nem végez aktív betegellátást: nyugdíjasok, szülési szabadságon vannak vagy külföldre mentek dolgozni.
Ráadásul óriási hiányok vannak. Az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ENKK) 2017-es adatai szerint mindenhol hiányszakmának számít
- az érsebészet,
- a gyermek- és ifjúságpszichiátria,
- a fül-orr-gége gyógyászat,
- az igazságügyi orvostan,
- a nefrológia (a vese belgyógyászatával foglalkozó szakma),
- az orvosi mikrobiológia,
- az ortopédia,
- a traumatológia,
- a pszichiátria,
- a transzfuziológia (a vérátömlesztéssel foglalkozó szakma) is.
Továbbá az egész országban hiányszakmának számít
- az infektológia,
- a sürgősségi orvostan,
- a patológia,
- a radiológia és
- a sebészet is.
Néhány hónappal ezelőtt megnéztük, hány orvos hiányzik egyes településekről. Kiderült, Zalaegerszegen keresik a legtöbb szakembert: a Zala Megyei Szent Rafael kórházban idén februárban 26 orvos hiányzott:
4. És az ápolókkal mi lesz?
Az egészségügyet nemcsak az orvosok működtetik, hanem azok az egészségügyi szakdolgozók is, akiknek a munkája nélkül nincs működőképes ellátás. Közülük is kiemelkedik az ápolók tevékenysége. Ők a magyar egészségügy mostohagyermekei: munkájuk elengedhetetlen, mégis őket becsülik meg a legkevésbé. Többségük több állásban dolgozik, hogy megélhetést tudjon biztosítani a családjának.
Sanyarú helyzetükön a kormány párszázalékos béremelése sem lendített túl sokat, sokan mindössze néhány száz vagy ezer forinttal keresnek többet. Nem csoda, hogyha a kórház helyett inkább a közeli IKEA-t választják, mert az jobban fizet.
Korábban térképre tettük az ápolóhiányt is, és kiderült, csak Budapesten több mint 200 egészségügyi dolgozó hiányzik a rendszerből az orvosokon kívül:
Árulkodóak az Eurostat számai is, amikből kiderül, hogy Magyarországon 100 ezer emberre 493 ápolási szakember jut. Ausztriában 680, Lengyelországban 519, Szlovákiában 569. A legtöbb magyar ápoló Németországot választja, ott 1123 ápoló jut 100 ezer emberre, az Egyesült Királyságban pedig, ahol szintén tárt karokkal fogadják a magyar ápolókat, 646.
Kiemelt képünk illusztráció: MTI / Ujvári Sándor
