Belföld

Hiába kaphat 20 milliót is egy orvos, még mindig több mint 300 praxis betöltetlen

Tavaly 2,3 milliárd forintot költött a kormány a tartósan betöltetlen háziorvosi praxisok vonzóbbá tételére, ez azonban a friss számok tükrében csak a tűzoltásra volt elég. Fordulat nélkül összeomlik a családorvosi rendszer.

Az április 1-jei adatok szerint Magyarországon 308 háziorvosi praxis tartósan betöltetlen – tudta meg a 24.hu. A mélypont 2017 augusztusa volt, akkor 317 praxisban nem volt állandó háziorvos. A mostani adatokból jól látszik, hogy

  • hozott eredményt a kormány tavalyi praxispályázata,
  • de nem annyit, hogy érdemben csökkenteni tudja a háziorvos nélkül működő települések számát.

Ennek oka dr. Selmeczi Kamill, az Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnöke szerint az, hogy a háziorvosok kétharmada a nyugdíjkorhatár közelében van vagy nyugdíjasként látja el feladatait, utánpótlás pedig nincsen. Az orvosi egyetemeken hiába vannak államilag támogatott helyek a családorvosképzésre, a szakorvosjelöltek számára nem vonzó a pálya az alacsony szakmai és anyagi presztízs miatt. A megoldást jó helyen, az anyagiaknál kereste a kormány, azonban az egyszeri, nagyobb támogatással operáló praxispályázatokkal nem lehet elfedni azt, hogy egy átlagos magyar háziorvos aprópénzt keres egy klinikai szakorvoshoz képest. Selmeczi Kamill úgy látja, hogy

pozitív diszkriminációra lenne szükség. Csak a klinikai átlagkeresetnél nagyobb bér és egy megfelelő életpályamodell enyhíthetné a jelenlegi helyzetet. Egyenként meg kell vizsgálni a tartósan betöltetlen háziorvosi praxisokat, eszerint kell átalakítani a körzeteket és reális térítési rendszert kell kidolgozni.

A háziorvosként dolgozó elnök szerint az egyszeri, többmilliós támogatásból gyakran a letelepedés költségeire kell áldozni. A legtöbb településen eladták vagy lebontották az orvosi szolgálati lakásokat, ha pedig addig nem volt autója az orvosnak, azt sem az önkormányzat vagy az állam fogja megvenni neki, így pedig már nem is olyan nagy összeg a támogatásként elnyerhető 20 millió forint.

52 praxis kapott gazdát

Egy év alatt 2,34 milliárd forintot költött a kormány a tartósan betöltetlen háziorvosi praxisok vonzóbbá tételére. A praxispályázatok egyik részében a letelepedést támogatják, ennek összege attól függ, hogy mióta nincsen orvos az adott településen, nettó összege 12 és 20 millió forint között van. A konstrukció részeként a praxisjog megvásárlásának támogatására is lehet pályázni, az elnyerhető összeg 1,2 millió forint. A támogatásért cserébe az orvosoknak vállalniuk kell, hogy a letelepedési pályázat esetén legalább 6, praxisjog vásárlásánál legalább 4 évig biztosítják az ellátást.

 

A Magyar Idők cikke szerint 2017-ben 52, legalább egy éve üresen álló háziorvosi szolgálatot töltöttek be. A legtöbb doktor Borsod-Abaúj-Zemplén, Bács-Kiskun és Békés megyékben vállalt állást, ezekben a megyékben a legtöbb a tartósan betöltetlen családorvosi praxis az anyagi ösztönzés ellenére is.

Képünk illusztráció: egy háziorvos receptet ír fel rendelõjében betegének
Fotó: Balázs Attila / MTI

Beleroppannak a kórházak is

A háziorvosok vállalkozói formában dolgoznak. Az alapellátásban dolgozó ismerőseim többet keresnek mint én

– válaszolta a háziorvosok alulfizetettségét firtató kérdésre Dénes Tamás, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének  (ReSzaSZ) elnöke. Mint mondja: a praxispályázatok nem hoztak átütő sikert, de a háziorvosi működés feltételeit és feladatait már csak azért is át kellene alakítani, mert a jelenlegi, nem hatékony rendszer elviselhetetlen terhet jelent a kórházak számára.

Dénes Tamás szerint a családorvosoknak kapuőri feladatot kellene ellátniuk: megbízható módon kellene definitív ellátást nyújtani anélkül, hogy a beteget tovább vagy vissza kelljen küldeniük a szakrendelőbe.

A fontosabb szerep kell háruljon a háziorvosokra a megelőzés és a krónikus betegségek kezelése terén, mert ezen betegek kezelése, ápolása a kórházi rendszer számára már most szinte megoldhatatlan feladat. A kórházi rendszerbe csak azokat a betegeket szabad és kell beutalni, akiket az alapellátás vagy a járóbeteg szakellátás nem tud kezelni

— magyarázta a ReSzaSZ elnöke.

A háziorvosok a körzetben élő lakók száma után kapnak fejpénzt — úgynevezett kártyapénzt —, tehát ott, ahol viszonylag kevesen élnek, nem éri meg praxist vállalni. Pedig jellemzően éppen a falvakban a legmagasabb az idősek aránya.

Betegeknek felírt receptek egy rendelőben
Fotó: Balázs Attila / MTI

Az állami fizetést körberöhögik

A falu tele van idősekkel, betegekkel. Nincs olyan hónap, hogy ne jönnének be hozzám, hogy legyen állandó, ittlakó orvosunk. Nekünk erre nincs pénzünk, az orvosi ügyeletet is több településsel közösen fizetjük.

—  mondta egy nyugat-magyarországi település polgármestere. Évek óta nincsen saját orvosuk, az időseket az önkormányzat autójával szállítják az egyik közeli település rendelésére. A polgármester nem szerette volna névvel válallalni a problémájukat, szerinte mostanában jobb nem panaszkodni, segítséget se így, se úgy nem kapnak.

Ha versenyképes ajánlatot tudnánk tenni szolgálati lakással, szolgálati autóval és szabadszemmel is jól látható bérkiegészítéssel, akkor esetleg idejönne valaki a városból. Most semmit nem tudunk kínálni, csak sok munkát és az állami fizetést. Azért meg körberöhögnek.

— mondja a polgármester, aki azért reméli, hogy a praxispályázat révén mégis orvoshoz jutnak. Már csak azért is fontos lenne új szakembereket a környékre vonzani, mert a több település összefogásával kialakított ügyeleti rendszerben is egy idősebb orvos praktizál vállalkozóként, ő éppen pár hete jelezte, hogy hamarosan nyugállományba szeretne vonulni. A praxispályázattól azt várják, hogy ha hozzájuk nem is, talán a környező, szintén orvoshiánnyal küszködő településekre vonzanak egy olyan háziorvost, aki az ügyeletekből is kivenné a részét.

 

Kiemelt képünk illusztráció: Dézsi Ágnes háziorvos influenza elleni védőoltást ad be egy páciensnek Debrecenben 2016. november 23-án. 
Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI 

Ajánlott videó

Olvasói sztorik