Belföld

Változik a magyar-szlovák határ 

Farkas György
Farkas György

újságíró. 2018. 08. 01. 13:17

Területeket adunk, kapunk.

A Portfolio a keddi Magyar Közlöny alapján azt írja, hogy a magyar-szlovák határ az Ipoly szabályozása és egy határon átnyúló szennyvízcsatorna miatt változik.

A magyar oldalon a határ a folyó medrének szabályozása miatt módosul Letkés, Ipolytölgyes, Perőcsény, Tésa és Hont térségben; a szlovák részen pedig Leléd (Lela), Ipolyszalka (Salka), Ipolykiskeszi (Malé Kosihy), Ipolyszakállos (Ipesky Sokolec), Szete (Kubánovo) és Ipolyság (Sahy) környékén.

A somoskőújfalui csatornázás miatt Somoskőújfalu és Salgótarján-Somoskő, illetve Sátorosbánya (Siatorská Bukovinka) térségében változik a határ.

Területcsere

Szlovákiától összesen 177 802 négyzetméter kerül át, és ugyanekkora területet ad át Magyarország is, ingatlanokkal, egyéb építményekkel, berendezésekkel, növényzettel.

A tulajdonosoknak a két ország kártérítést nyújtott, de van mód  a utólagos kártérítésre is. Az igényeket azzal az az országgal szemben kell érvényesíteni, amely területén a megjelölt részek a tulajdonváltozást megelőzően voltak.

Korábban lapunknak Nagy Boldizsár, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának adjunktusa magyarázte el, hogy a mostani területcsere hasonlít a korábbihoz, amit az 1999. évi LXXX. törvényben kihirdetett kétoldalú szerződés tett lehetővé. Az Ipoly, a Sajó és a Ronyva, mint határfolyók vízgazdálkodási szabályozása érdekében engedte az államhatár megváltoztatását.

Akkor Szlovákiától összesen 2 094 393 négyzetméternyi terület került Magyarországhoz a rajta lévő ingatlanokkal együtt, amiért hazánk pontosan ugyanekkora részt – szintén az ott található építményekkel egyetemben – átengedett a szlovák félnek.

 

KIemelt fotó: MTI / Simó Endre

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

In this photograph taken on February 3, 2017, Nepalese women Pabitra Giri (L) and Yum Kumari Giri (R) sit by a fire as they live in a Chhaupadi hut during their menstruation period in Surkhet District, some 520km west of Kathmandu. - The practice of banning women from the home when they are menstruating is linked to Hinduism and considers women untouchable at this time. They are banished from the home -- barred from touching food, religious icons, cattle and men -- and forced into a monthly exile sleeping in basic huts. Chhaupadi was banned a decade ago, but new legislation currently before parliament will criminalise the practice, making it a jailable offence to force a women to follow the ritual. (Photo by PRAKASH MATHEMA / AFP) / TO GO WITH AFP STORY: Nepal-women-religion-society, FEATURE by Annabel SYMINGTON
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.