Belföld

2022-ben sok szempontból más lesz az országgyűlési választás

  • Szigorúbb szabályok vonatkoznak a jövőben a kampánytámogatás visszafizetésére,
  • a választási plakátokon közzé kell tenni a megrendelő szervezet nevét,
  • az átjelentkezések miatt a szavazatszámláló bizottságok nagyobb létszámmal működhetnek,
  • a helyi választási iroda vezetője pedig fegyelmit kaphat, ha urnazárás után fél órával a szavazókörökben nem fejezték be a voksolást

– többek között ezt tartalmazza az egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosítása, amelyet kedden fogadott el az Országgyűlés.

A parlament 134 igen, 34 nem szavazattal hagyta jóvá a Gulyás Gergely, Bajkai István, Zsigmond Barna Pál, Kocsis Máté és Németh Szilárd fideszes képviselők által benyújtott törvényjavaslatot.

Vége a kamupártoknak

Az egyik legfontosabb változtatás, hogy a jövőben nemcsak a párt vezető tisztségviselőinek, hanem

a párt listás és egyéni képviselőjelöltjeinek is felelősséget kell vállalniuk a kampánytámogatás visszafizetéséért.

Az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló törvény módosításával előírják azt is, hogy az a párt, amely az előző országgyűlési választásokon folyósított állami kampánytámogatással nem számolt el, nem tarthat igényt újabb kampánytámogatásra.

Ezekkel a változtatásokkal végleg leáldozott a kamupártoknak.

Egy választópolgár szavazólapjával a 2018-as országgyűlési választásokon
(Fotó: Neményi Márton / 24.hu)

Korábban kell átjelentkezniük a máshol szavazóknak

A választási eljárási törvény módosítása számos változást hoz azoknak, akik nem a lakcímük szerinti szavazókörben akarnak szavazni.

A hatályos szabályok szerint a szavazást megelőző második napon meg kell érkeznie az átjelentkezési kérelemnek. Ez úgy változik, hogy

a kérelemnek legkésőbb a szavazást megelőző negyedik napon kell megérkeznie a helyi választási irodához.

Nem akarnak többet többórás sorokat

Miniszteri rendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén a jövőben a szavazatszámláló bizottság a szavazás lebonyolításával kapcsolatos feladatait ugyanazon épületen belül egyidejűleg több, külön helyiségben is végezheti.

Részletesebben határozzák meg, hogy a helyi választási iroda vezetőjének, azaz a jegyzőnek mikor és hogyan kell kiegészítenie póttagokkal a szavazatszámláló bizottságot, ha az átjelentkező vagy a mozgóurnát igénylő választópolgárok száma azt indokolja.

A jogszabály szerint a szavazást megelőző harmadik napon a szavazatszámláló bizottságot legalább négy taggal kell kiegészíteni, ha a szavazóköri névjegyzéken szereplő választópolgárok száma az 1500 főt meghaladja, valamint a szavazóköri névjegyzékben szereplő minden további ezredik választópolgár után legalább további két fővel.

Szavazásra várakozók állnak sorban a hivatalos zárás után Újbudán, a Bocskai István Általános Iskolában az országgyűlési képviselő-választás napján
(Fotó: Mohai Balázs / MTI)

Az indoklás szerint a bizottság bővítésére vonatkozó alapvető szabályok meghatározásával a törvény biztosítja a megfelelő eszközöket az átjelentkezők szavazásának gördülékennyé tételéhez, ezért

a kialakuló hosszú sorokért a jövőben a helyi választási iroda vezetője felel.

Ha az átjelentkező szavazóknak kijelölt szavazókörben nem zárják le a szavazást legkésőbb a szavazás befejezésének időpontját követő harminc percen belül, a Nemzeti Választási Iroda elnöke erről tájékoztatja a kormányhivatalt, amely fegyelmi eljárást kezdeményez a polgármesternél a választási iroda vezetőjeként mulasztó vagy kötelezettséget szegő jegyző ellen.

Az Országgyűlés elfogadott egy úgynevezett túlterjeszkedő módosító indítványt is. A választási iroda vezetőjeként eljáró jegyző elleni fegyelmi eljárás lehetőségét beleírták az önkormányzati törvénybe is, amely eredetileg nem szerepelt a módosítandó jogszabályok között.

Időközi választáson átjelentkezésre csak abban az esetben lesz lehetőség, ha a választópolgár lakóhelye és tartózkodási helye ugyanazon választókerületben van.

Orbán nyert a Kúria ellen

Pontosították a válaszborítékok érvényességének szabályait, így a választópolgár bármilyen borítékban elküldheti a levélszavazatot. Lehetővé válik, hogy a választó a borítékot postán adja fel, személyesen elvigye vagy meghatalmazás nélkül bárkivel elküldhesse a választási szerveknek.

Nem eredményezi a szavazási irat érvénytelenségét a többi között az, ha a válaszboríték kis mértékben sérült, de sem betenni, sem kivenni nem lehet belőle iratot.

Az átjelentkezéssel szavazók szavazatait tartalmazó borítékokat választókerületenként válogatják szét a Nemzeti Választási Iroda (NVI) munkatársai Budapesten,
(Fotó: Balogh Zoltán / MTI)

Ezzel Orbán Viktor akarata érvényesült, aki szerint mandátumot veszített azon a Fidesz-KDNP, hogy a Kúria szerint bizonyos levélszavazatok érvénytelenek voltak.

Orbán: Súlyosan beleavatkozott a választásokba a Kúria
Havasi Bertalannal üzent a Pesti Srácoknak.

Vége a vadplakátolásnak

Kampányidőszakban továbbra is engedély és bejelentés nélkül készíthetnek a jelöltek plakátot, de azon minden esetben fel kell tüntetni a kiadó nevét, székhelyét és a kiadásért felelős személy nevét.

Plakát elhelyezéséhez pedig előzetes, írásbeli hozzájárulás kell a magántulajdonban álló dolog tulajdonosától vagy bérlőjétől, vagy az állami, önkormányzati tulajdonban lévő dolgon a vagyonkezelői jog gyakorlójától. 

Mivel a plakáthelyek nagy részét a kormánypártok szerezték meg, az ellenzékieknek pedig főleg maradt a vadplakátolás, ezért ez a módosítás egyértelműen a Fidesznek kedvez.

A törvény – a szavazókörök és választókerületek nyilvántartásának adattartalmára vonatkozó melléklet kivételével – szeptember 1-jén lép hatályba.

Kiemelt kép: Vadnai Szabolcs/24.hu

Ajánlott videó

Olvasói sztorik