Továbbra is Orbán Viktor vejének egykori érdekeltsége, az Elios vezeti a ranglistát, közbeszerzés-taroló ügyletei kapcsán összesen 13 milliárd forint uniós támogatás visszafizettetését javasolta az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF). De nem ez az egyetlen, sokmilliárdos és magyar cégeket érintő ügy. A hivatal 2017-es jelentésében bukkant fel egy kutatás-fejlesztési (K+F) program, amelynek többtucatnyi projektjével kapcsolatban Magyarországon, Lettországban és Szerbiában is vizsgálódtak. Az OLAF a magyar hatóságoknak azt ajánlotta, hogy a kedvezményezettektől kérjenek vissza 28,3 millió eurót, azaz 8,5-8,7 milliárd forintot.
A rövid összefoglalóból csak annyi derült ki, hogy a csalás szereplői alvállalkozói szerződések segítségével mesterségesen feltornázták a költségeket, eltitkolták, hogy a végső beszállító cégek kapcsolatban állnak egymással, valamint kamuirodákat hoztak létre, hogy így szerezzenek uniós támogatást.
Cikksorozatunk első részében a jelentés főbb megállapításait közöljük.
Helyben végzett távmunka
Az OLAF névtelen bejelentés nyomán 2015 őszén kezdett nyomozni két magyar nonprofit kutatóközpont, a Pillar Europa Kutatási és Oktatási Nonprofit Kft. és a BME-Infokom Innovátor Nonprofit Kft. (későbbi nevén Infokom Innovátor) ügyében. A két cég a versenyképességet innovációval elősegítő operatív programra pályázott, az általuk bevetett innováció azonban inkább szolgálta az uniós kassza megcsapolását, mint a régiós gazdaság fellendítését.
Az elcsalt projektek között volt olyan, amely arra irányult volna, hogy a kiterjesztett valóságalapú rendszerekkel interaktívvá tegyék a különféle termékekhez adott felhasználói útmutatók használatát, vagy olyan, amely egy közösségi hálózat segítségével ajánlott volna pénzügyi termékeket. De találunk társadalmilag kimondottan hasznosnak tűnő pályázatot is, mint a „Hangok vizuális felismerhetőségének kifejlesztése halláskárosultak számára”.
A bejelentések szerint a Pillar és a BME-Infokom kamu fióktelepeket hozott létre azért, hogy regionális támogatási projektekben vehessen részt. A Pillar cégjegyzékében Bicskén és Téten tüntetett fel fióktelepet, az BME-Infokom pedig Bicskén és Etyeken, a Dávid-majorban. A két cég 2014. január és 2016. január között kibérelt egy 2050 négyzetméteres, 190 fő befogadóképességű irodát a fővárosban.
Ez elég izgalmas fejlemény, mivel
A vizsgált projektek közül a legtöbb informatikai cégekhez kötődik, de az egyikben például a Waberer’s-Szemerey Kft. bukkan fel konzorciumvezetőként. Utóbbi az idén áprilisig Matolcsy György jegybankelnök egyik unokatestvérének, Szemerey Lórándnak az érdekeltségében állt.
A határokon átívelő nyomozás során az OLAF megállapította, hogy a BME-Infokom és a Pillar csak papíron foglalkoztatott távmunkában dolgozókat, valójában egy budapesti irodában zajlott az ügymenet.
Bizonyíték is van a manipulációra: a papíron vidéki telephelyeken dolgozó embereket e-mailben arra utasították, hogy a projektek ellenőrzésekor a látszat kedvéért jelenjenek meg „a megvalósítási helyszíneken”. A 31 projekt keretében több mint 3300 hamis, munkaszerződésekbe foglalt nyilatkozat született, amelyek szerint az alkalmazottak vagy a telephelyeken dolgoztak, vagy a telephelyekről kaptak utasítást, valamint távmunkásként dolgoztak.
Az OLAF mindezek alapján megállapította, hogy
Még a recepcióst is uniós pénzből fizették
Problémák derültek ki az alkalmazottak javadalmazásával kapcsolatban is, kis túlzással boldog-boldogtalant uniós pénzből fizettek ki. Az operatív program kiírása szerint a K+F projektekre szánt uniós pénzből a felsőfokú végzettségű kutatókat és fejlesztőket, illetve a középfokú végzettségű segédszemélyzetet, tehát a műszaki, természettudományi, orvosi vagy agrár végzettségű foglalkoztatottakat lehet kifizetni. A Pillar és a BME-Infokom azonban a pályázati pénzből fizette az egyik pénzügyi igazgató, a számviteli és HR-munkatársak, az ellenőrzési és marketingszemélyzet, a titkár, sőt még a recepciósok munkabérét is. Márpedig utóbbiak nem minősülnek K+F segédszemélyzetnek, ezért a költségeiket nem lehetett volna elszámolni az uniós társfinanszírozás keretében.
Vastagon fogott a ceruza és fiktív számlák is előkerültek
Az OLAF által átnézett e-mailekből kiderült az is, hogy jelentősen túlárazták a projekteket, az egyik cég esetében például 400 százalékos volt a túlárazás.
A projektek megvalósítása a gyakorlatban főleg a Pillarra és a BME-Infokomra hárult, sok esetben pedig kétséges volt, hogy azokat valóban a profitorientált konzorciumi tagok alkalmazottai végezték-e el. Ezen felül a BME-Infokom volt az is, amely az éves bérleti díját „barter” keretében 9 millió forintos költségelszámolásra cserélte.
A céghálóba szintén bekapcsolódó BiFarma Kft. hamis készpénzfizetési számla benyújtásával támasztotta alá kifizetési kérelmét, amely szerint 44 ezer eurót és 12,8 millió forintot fizetett szerb beszállítójának, de ezeket az összegeket valójában sosem adta át. A nemzetközi vonalat pedig tovább erősítette az az eset, amelyben a BiFarma olyan lett cégektől rendelt szoftvereket a magyar kedvezményezettnek, amelyeknek nem is ez volt a profiljuk. És hogy még átláthatatlanabb legyen a sztori: a lettek egy hongkongi offshore-t bíztak meg a feladat teljesítésével.
Szerver és tanulmány aranyáron
Az egyik projekt keretében az Euronet Zrt. négy darab Fujitsu szervert, úgynevezett pengekiszolgálót szerzett be az ANT Kft.-től nettó 18 millió forintos egységáron. A szervereket eredetileg a Fujitsu Technology Solutions Kft. adta el 2,9 millió forintos darabáron a HRP Hungary Kft.-nek, tőlük vásárolta meg az ANT.
A kedvezményezett Euronet Kft. tehát öt-hatszoros árat fizetett a szerverekért annak ellenére, hogy állítása szerint napi szinten foglalkozik hasonló informatikai berendezésekkel, így ismeri a piaci árakat. Szintén az Euronet fizetett ki csaknem 39 millió forintot a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesületnek (HTE), hogy a következő témakörökben írjanak tanulmányt: mikrofonfajták, hang- és zajfelismerő megoldások bemutatása, hang-, beszéd- és zajfelismerés a gyakorlatban.
Fotó: Alexandr Kryazhev / Sputnik / AFP
A HTE a tanulmány elkészítésével az Euronet székhelyével megegyező címre bejegyzett Exicom Rendszerház Kft.-t bízta meg nettó 20 millió forintért, de az OLAF szerint a tanulmányt végül maga a HTE készítette el.
A két tanulmány megírása 38+55 munkaórát vett igénybe, ezért az Euronet 37,5 millió forintot fizetett ki a HTE-nek: munkaóránként 403 ezer forintot. Egy másik cégnek 48 millió forintot fizetett az Euronet okosszemüvegekkel kapcsolatos tanulmányokért, itt 324 ezer forint volt az órabér.
A fájlok egy része eltűnt, mire megérkezett az OLAF
Az OLAF a Pillarnál és a BME-Infokomnál 2016 őszén helyszíni ellenőrzést tartott, amelynek során a társkedvezményezettként való részvétellel kapcsolatos nyilatkozatok megtekintése mellett hozzáférést kértek több személy e-mail fiókjához, illetve laptopjához. A csalás elleni hivatal igazságügyi szakértői digitális kriminalisztikai adatgyűjtés keretében vizsgálták meg a levelezéseket és a számítógépeket. Az egyik laptop tartalmát sikerült is lemásolniuk, másik kettőről azonban kiderült, hogy a projekthez kapcsolódó dossziékat eltüntettek, az egyiknél ráadásul olyan speciális programmal dolgoztak, amely visszaállíthatatlanul törli a fájlokat.
Mindezek ellenére az OLAF elegendő adatot gyűjtött össze ahhoz, hogy megállapítsa:
Január óta nyomoznak, de nem hallgattak még ki senkit
Polt Péter legfőbb ügyész idén márciusban arról tájékoztatta Ingeborg Gräßlét, az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának elnökét, hogy számos, az OLAF által kifogásolt ügyben rendeltek el nyomozást. A bizonyítéknak szánt listán szerepel a fent részletezett ügylet, kutatás-fejlesztési programokra igényelt uniós támogatással összefüggésben elkövetett költségvetési csalás bűntetteként.
Az OLAF két céget érintő ajánlása 2017. december 29-én érkezett meg a Legfőbb Ügyészséghez, továbbította azt a Fővárosi Főügyészségnek, az utóbbi pedig – az OLAF-ajánlások esetén mindig követett gyakorlatnak megfelelően – 2018. január 9-én nyomozást rendelt el különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt. A nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatóság Központi Nyomozó Főosztálya folytatja. Az ügyben a NAV ezidáig senkit nem hallgatott ki gyanúsítottként – derült ki a Legfőbb Ügyészség lapunknak adott válaszából.
