Magyarország 2017-ben is Európa élvonalába tartozott – legalábbis ami az uniós pénzek elköltésének visszaélésgyanús módjait illeti. Az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF idén is kiadta az előző évet értékelő jelentését, és bár összességében kevesebb korrupciót sejtető esetet találtak, hazánk ismét rosszul szerepelt: Magyarországtól kérnék vissza a legtöbb pénzt.

Rosszul szerepelt Magyarország az OLAF vizsgálatain

Csak Romániában kellett többet vizsgálódni.

Az OLAF 2017-ben 10 vizsgálatot zárt le magyar projektekkel kapcsolatban, 7 esetben pedig ajánlásokat is megfogalmazott a tagállami vagy uniós hatóságok számára, ami azt jelenti, hogy mélyebb vizsgálatra érdemesnek találták őket.

A jelentés készítői szerint a visszaélések között gyakran szerepel a korrupció, az összeférhetetlenség, a közbeszerzési eljárások befolyásolása az ajánlattevők javára, egyre többször jelennek meg szervezett bűnözői csoportok, valamint a menekültválságot kihasználva több esetben is megpróbálták elsikkasztani a menekültkérdéssel kapcsolatos kutatásokra nyert pénzeket.A riportban vannak úgynevezett esettanulmányok is, amelyekben az érintettek nevei nem szerepelnek, de a példák közül többnek van magyar vonatkozása – ezekről az ábra után olvashatnak.

Elios-ügy

Az OLAF sejtelmesen fogalmazva annyit írt, hogy Magyarországon 35 közvilágítási közbeszerzést folytattak le úgy, hogy szabálytalanul számolták ki költségeket és ezeket a számításokat mesterségesen megbuherált dokumentumokkal támasztották alá. Ezen kívül a fővállalkozóval kapcsolatban álló tanácsadó cég megállapodott az uniós támogatást kapó megbízókkal, vagyis az önkormányzatokkal, hogy elkészíti a műszaki előírást a pályázathoz, így lehetősége volt arra, hogy a fővállalkozónak megfelelő feltételeket szabjanak.

Nem nehéz kitalálni, hogy itt a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz kapcsolódó Elios-ügyről van szó,

amelyről több cikket is írtunk. A csalás elleni hivatal az észrevételeit eljuttatta az Európai Bizottsághoz és a magyar legfőbb ügyészséghez is azzal a javaslattal, hogy fizettessenek vissza 13 milliárd forintot.

Határon átnyúló kutatási program

Fennakadt a rostán egy kutatás-fejlesztési program, amelynek 31 projektjével kapcsolatban Magyarországon, Lettországban és Szerbiában vizsgáldótott az OLAF.

A nyomozók szerint a feltételezett tettesek alvállalkozói szerződések segítségével mesterségesen felsrófolták a költségeket és eltitkolták, hogy a végső beszállító cégek kapcsolatban állnak egymással.

Ezen kívül az is kiderült, hogy két kutatási központ kamuirodákat hozott létre az érintett régiókban, hogy így pályázzon uniós támogatásokra. A csalás kiötlői magyarok lehettek, ugyanis

az OLAF a magyar hatóságoknak küldte el az ajánlását azzal, hogy a kedvezményezettektől vissza kell kérni 28,3 millió eurót, azaz nagyjából 8,7 milliárd forintot.

A dokumentumban szerepel két másik eset is, ám nem derül ki, hogy Magyarország csupán elszenvedője volt az eseményeknek, vagy a szereplők között vannak magyar állampolgárok is. Az egyik ügyben tiltott, illetve hamisított növényvédő szerek csempészése után vizsgálódott az OLAF, és a kutatás kiterjedt Magyarországra is, a másik ügyben pedig a bolgár adóhivatal által gyanúsnak tartott szállítmányok esetében szerepelt hazánk célországként.

A jelentésből az is kiderül, hogy az egyes tagállamokban hány esetben jutottak el az OLAF által jelentett ügyekben vádemelésig.

2010. január és 2017. december között 20 magyar ügyben nem hozott döntést a legfőbb ügyészség, 9 esetben nem indított vizsgálatot, 8 esetben pedig vádirat készült.

Ez 47 százalékos átlag, kicsivel magasabb az uniós átlagnál, amely 42 százalék. A hozzánk hasonló országoknál Romániában 33 százalék volt ez az arány, Bulgáriában 41 százalék, Lengyelországban viszont 82 százalék.

Kiemelt kép: Barbara Gindl /APA/AFP