2010. október 4-én, nem sokkal dél után Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely mélyen fekvő részeit elöntötte a vörösiszap. A tragédiában tíz ember meghalt, több mint százötvenen megsérültek a százezer köbméternyi maró, lúgos anyag árjában. Devecserben, a Veszprém megyei kisvárosban 21 utcát és 297 házat öntött el az ajkai zagytározóból kizúdult vörösiszap; 262 lakóházról állapították meg, hogy lakhatatlan. Az ott lakóknak el kellett költözniük, házaikat lebontották.
Mindenkit kártalanítottak, kivéve a Burka családot
– mondja Burka Gyula közel nyolc évvel a tragédia után.
Mire kitisztították a házat, lebontották
Burka Gyula 2010 októberében éppen dolgozott, amikor telefonon hívták, hogy valami nincs rendben otthon. Először csak annyit mondtak neki, árvíz közeledik lakása felé. Akkor még nem tudták pontosan, mi történt. Hazasiettek, akkor szembesültek azzal, hogy két méter magasan áll az iszap Devecser egyes részein. Ők viszont, akkor még úgy tűnt, olcsón megúszták, igaz, az udvart teljesen ellepte az iszap, de az előszobában csak 10-15 centiméter magasan verte a falat.
Napokig takarítottak, már egészen jól állt a ház tisztítása, amikor megjelent a katasztrófavédelemtől két ember, hogy ki kell költözniük, mert a házat lebontják.
Egyik napról a másikra mentem az utcában, és nem volt házunk. Lebontották.
A szomszédos két ház még ma is áll, Burka Gyula számára érthetetlen, az övét miért dózerolták le, amikor ép maradt a katasztrófa után is.
A lakás a banké volt, Burka Gyula pedig egy idő után nem tudta fizetni a törlesztőrészletet. Gerincműtétje volt, nem tudott dolgozni. A bérleti díjat rendesen utalta és volt egy megállapodása a bankkal, hogy ha meggyógyul, akkor visszamegy dolgozni és újra fizeti a törlesztőt, meséli.
A bank megkapta a ház értékét, ő viszont egy vasat sem látott a pénzből. A házat 18 millióra értékelték fel, neki pedig azt mondták, kicsivel több mint 10 millióval tartozik a banknak. Hol a 8 millió forint? – kérdezi.
Nyolc éve albérletből albérletbe költöznek, most éppen 40 négyzetméteren élnek négyen.
Tényleg csak őket nem kártalanították?
A többi között ezt is megkérdeztük a Devecseri Járási Hivataltól, amely kormányrendeletekre hivatkozva azt válaszolta, Burka Gyula is jogosult benyújtani kérelmét az állami segítségnyújtásra azzal a feltétellel, hogy a kérelemhez a kormányrendeletben tételesen felsorolt dokumentumokat mellékeli, amelyek alapját képezik a közigazgatási hatósági eljárás lefolytatásának, valamint a döntéshozatalnak.
Kerestük Ferenczi Gábort, Devecser jobbikos polgármesterét, aki elmondta, az ügynek van egy emberi és egy jogi része. Emberileg sajnálja, és együttérez Burka Gyulával.
Jogilag viszont nehezen támadható az, hogy az iszapkatasztrófa idején a lakás nem Burka Gyula, hanem a bank tulajdonában állt, mondja. Kártérítés pedig történt, csak így azt nem a család kapta, hanem a bank. Szerinte ha nem következett volna be a vörösiszap-katasztrófa, a Burka családnak akkor is ott kellett volna hagyni az otthonát, mivel nem tudták fizetni a törlesztőrészletet.
Visszafelé mutogatni viszont nem akar a polgármester, már csak azért sem, mert az állam végezte a kármentesítést, nem az önkormányzat. Egy ügyvédi munkacsoport döntött a pénz elosztásáról, az önkormányzat csak végrehajtó volt. Ami viszont érdekes, hogy Devecseren nincs elszámolás arról, hogy ki, mennyit kapott kármentő alapból.
Megoldást az jelentene, ha az állam méltányosságból eljárna, vagy ha az önkormányzatnak lennének bérlakásai, nyilatkozta a polgármester. Utóbbira viszont egyelőre nem sok esélyt lát, mivel a jelenlegi ingatlanárak mellett még egy pályázat megnyerésével is olyan önrészt kellene biztosítania az önkormányzatnak, amire nincsen meg a keret.
Kiemelt kép: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu
