Belföld választás 2018
Győr, 2016. október 5.
Nagy Richárd és párja, Frank Eszter gyermekeikkel a mai napon átadott új szociális bérlakásukban Győrben 2016. október 5-én. Ezen a napon tizennyolc 50 négyzetméteres, 1,5 szobás új építésű szociális bérlakást adtak át a város egyik lakóparkjában, összesen 330 millió forint értékben. A lakások bérleti díja húszezer forint alatt van.
MTI Fotó: Krizsán Csaba

Teljesen más lakáspolitikát ígérnek az ellenzéki pártok

Ember Zoltán
Ember Zoltán

újságíró. 2018. 04. 06. 13:27

Lakáspolitikában az ellenzéki pártok inkább egyetértenek egymással, mint nem. Valamennyien építenének bérlakásokat a rászorulóknak, és szélesítenék a lakossági ingatlanok energiahatékony felújítását is. Meghagynák a csokot és a rezsicsökkentést is, de jóval igazságosabb formában.
Korábban a témában:

Megkérdeztük az ellenzéki pártokat – Jobbik, MSZP-P, LMP, DK, Momentum – a lakáspolitikai elképzeléseikről. Arra voltunk kíváncsiak, ha kormányra kerülnének, például hogyan segítenék a fiatalok és a szegényebbek lakáshoz jutását? Mit hagynának meg a mostani kormány intézkedései közül? A csokot, esetleg a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát? Indítanának-e nagyobb állami bérlakásprogramot, felpörgetnék-e a kollégiumépítéseket? Szükség van-e az elszállt albérleti árak letörésére? Ha igen, hogyan? Hogyan kezelnék a rezsi-problémát? Szükség van-e szélesebb körű, államilag támogatott lakossági energiahatékonysági felújításokra?

Meghagynák a csokot

A válaszokból az derült ki, hogy a pártok a lakáspolitikában inkább egyetértenek egymással, mint nem. A mostani kormány intézkedései közül a többség a kedvezményes lakásáfát, a csokot, és a rezsicsökkentést hagyná meg. Igaz, utóbbiakat jóval igazságosabb formában. A csokot kiterjesztenék a szegényebbek felé, a rezsicsökkentést pedig szociális alapon szűkítenék, hogy csak az igazán rászorulók kapjanak ilyen segítséget. De van olyan párt is, amely eltörölné a csokot, és a felszabaduló milliárdokat szociális bérlakások építésére fordítaná.

A pártok válaszai

Szerkesztőségünknek a Momentum küldte el leghamarább a válaszát, az LMP a legkésőbb. A legtöbb szám a szocialisták anyagában volt, a legkevesebb a Jobbikéban. Legvilágosabban – 10 pontba szedve – az LMP fogalmazott, míg a leghosszabb válasz az MSZ-P-től, a legrövidebb a DK-tól érkezett.

Mindegyik ellenzéki párt indítana állami bérlakásprogramot, sokan emelnék a kollégiumfelújítási keretet is. Abban is egyetértés van, hogy ennek részeként valahogyan újraszabályoznák a magánlakások támogatott és szabályozott kiadását, illetve bérbevételét, hogy mérsékeljék az elszállt albérlet árakat. Több párt szociális lakásügynökségek felállításával ösztönözné az üresen álló magánlakások kiadását. Az energiakorszerűsítésben is egy platformon állnak: szinte mindegyikük indítana az eddigieknél egyszerűbb és tömegesen elérhető lakossági programokat napelemre, szigetelésre, ablakcserére. Sokan felfüggesztenék a kilakoltatásokat, felszámolnák a hajléktalanságot, újragondolnák az önkormányzati üres lakások hasznosítását.

Győr, 2016. október 5.
Nagy Richárd és párja, Frank Eszter gyermekeikkel kilépnek a mai napon átadott új szociális bérlakásuk ajtaján Győrben 2016. október 5-én. Ezen a napon tizennyolc 50 négyzetméteres, 1,5 szobás új építésű szociális bérlakást adtak át a város egyik lakóparkjában, összesen 330 millió forint értékben. A lakások bérleti díja húszezer forint alatt van.
MTI Fotó: Krizsán Csaba
Nagy Richárd és párja, Frank Eszter gyermekeikkel új szociális bérlakásukból jönnek ki Győrben 2016. október 5-én
Fotó: Krizsán Csaba / MTI

Persze, könnyű ilyenkor sok szépet és jót mondani, elvégre a Fidesz is megígért 2010-ben évi 40 ezer újlakást (amelynek fele szociális bérlakás lett volna), meg átfogó lakossági energiahatékonysági programot, aztán mégse lett ezekből semmi. Ugyanakkor az ellenzéki válaszok mégis jeleznek valamit, ha mást nem, azt mindenképp, hogy milyen kormányzati intézkedésekkel elégedetlenek, illetve hová teszik a hangsúlyokat a saját lakáspolitikájukon belül. A válaszok alapján úgy látjuk, az ellenzéki pártok két olyan lakáspolitikai területről gondolkodnak látványosan hasonlóan, amelyről a jelenlegi kormány meg se szólal: a szociális bérlakásprogramról, és a tömeges, lakossági energiahatékonysági felújításokról, ezeket külön is tárgyaljuk az alábbiakban.

Lakásokat a rászorulóknak

A Jobbik szerint a fiatalok kivándorlását egy történelmi mértékű bérlakásépítési-programmal lehetne megállítani. Ez úgy nézne ki, hogy a résztvevők a piaci ár akár harmadáért bérelhetnének lakást, majd pár év után azt bekerülési értéken vásárolhatnák meg igen kedvező, teljes mértékben kamattámogatott, állami hátterű forinthitel segítségével.

Az MSZ-P szociális bérlakásépítési és kollégiumi férőhelybővítő programot indítana: a cél az, hogy négy év alatt 100 ezer szociális bérlakás és 25 ezer kollégiumi férőhely jöjjön létre. Ezzel segítenének elérhető bérlakást szerezni a gyerekes családoknak és gyereket vállaló pároknak, valamint az öngondoskodásra képteleneknek, és berlini mintára lakbérplafont vezetnének be, amíg elegendő szociális bérlakás áll majd rendelkezésre.

Maroslele, 2016. december 18.
Tóth Katalin és Megyeri Vilmos lakók egy új szociális bérlakásban a Csongrád megyei Maroslelén 2016. december 18-án Ezen a napon ünnepség keretében  adtak át hét új szociális bérlakást a településen. A lakások 48-52 négyzetméter alapterületűek, egyszobásak, egy másfél szobás van köztük. A lakásépítés célja, hogy a településhez kötődő fiatalokat ott tartsák.
MTI Fotó: Rosta Tibor
Tóth Katalin és Megyeri Vilmos egy új szociális bérlakásban a Csongrád megyei Maroslelén 2016. december 18-án 
Fotó: Rosta Tibor / MTI

A DK a lakhatási helyzet megoldását európai példák nyomán a bérlakások számának erőteljes növelésében látja. A sokak számára elérhető bérlakásszám növelés történhet állami/önkormányzati lakásvásárlással, majd bérbeadással, állami/önkormányzati és magán bérlakások építésével, vagy éppen városrehabilitációs programok keretében.

Az LMP alacsony rezsijű, energiatakarékos állami bérlakásokat építene, elsősorban az életkezdő fiatalok, egyszülős családok, gyermekes családok, betegséggel élők, rászorulók számára 50 milliárd forintos induló büdzsével. A párt a lakáspolitikájának részeként progresszív adórendszert vezetne be, valamint létrehozná a szociális lakásügynökségeket.

A Momentum szerint az ország olyan részein, ahol az állam által fizetett alapvető szakmákban hiány van, a munkakörülmények javíthatóak, ha kedvezményesen bérelhető lakásokat kapnak például a védőnők vagy a pedagógusok. Ehhez indítanának bérlakásprogramot.

Valódi rezsicsökkentést

A Jobbik korábban azt mondta, egy rezsicsökkentési és energiahatékonysági alapot hozna létre, ebből támogatnák a lakosságot. Idén Kepli Lajos úgy fogalmazott: a fosszilis- és a nukleáris energiát hosszabb távon ki kell vonni a hazai energiamixből, bár most még szükségesek, de egyre inkább a helyi és a megújuló energiákra kell támaszkodni.

Az MSZ-P egyértelműen a szociális rezsicsökkentés híve: a háztartásoknál sávos tarifarendszert vezetnének be, az átlagfogyasztásig 30 százalékkal csökkentenék a gáz és 10 százalékkal a villany árát. A szociális tűzifa-programot az ország összes településén, az önkormányzat anyagi erejétől függetlenül elérhetővé tennék. Az energiahatékony felújítások finanszírozására központi Otthon-felújítási Alapot hoznának létre, és uniós forrásból szélesítenék azt a kört, amely igénybe veheti.

Galgahévíz, 2018. január 9.
Rönkfát rakodnak le egy teherautóról az országos szociális tüzelõanyag-programban egy galgahévízi háznál 2018. január 9-én.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Rönkfát rakodnak le egy teherautóról az országos szociális tüzelõanyag-programban egy galgahévízi háznál 2018. január 9-én
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

A DK korábban azt mondta, hogy kormányra kerülése esetén minden háztartás számára ingyenessé tesz havi két köbméter vizet, 15-20 köbméternyi gázt és 50 kilowattórányi áramot. A fogyasztás ezen felüli részére sávos közüzemi díjakat vezetnének be. Az átlagosnak számító 15-20 köbméteres víz-, 80-100 köbméteres gáz- és 200 kilowattórás áramfogyasztásért a jelenlegi árat kellene fizetni, aki pedig az átlagosnál többet fogyaszt, az az átlag fölötti részért lényegesen magasabb díjat fizetne.

Az LMP azt írta, hogy valódi és fenntartható rezsicsökkentést biztosítana: vissza nem térítendő támogatásokkal segítené az otthonok hőszigetelését, a nyílászárók cseréjét, a fűtésrendszerek korszerűsítését. Az energiahatékonysági beruházásokkal 40-50 százalékkal csökkenne a rezsiszámlánk, írták. A párt felmondaná a paksi szerződést és lakossági napenergia-programot indítana. Családonként egymillió forintot adnának a Paks 2-re szánt pénzből ahhoz, hogy minden ház tetejére kerülhessen napelem.

A Momentum azt írta, hogy fontosnak tartják az energiahatékonysági felújításokat. Ők állami energetikai szolgáltató vállalatokat (ESCO) hoznának létre, amelyek egy kézben összefogva rendeznék az energiahatékonysági projekteket, a tervezéstől a megvalósításon át a hosszú távú fenntartásig. Az ügyfél annyit fizetne a szolgáltatónak, mint az energiahatékonysági beruházás előtt, míg a szolgáltatónak az energiamegtakarításból képződne nyeresége hosszú távon.

Kiemelt képünkön Nagy Richárd és párja, Frank Eszter gyermekeikkel új szociális bérlakásukban Győrben 2016. október 5-én
Fotó: Krizsán Csaba / MTI 

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.