Belföld választás 2018

Fideszesek voltak, de már elzavarnák Orbánt

Bordás Gábor
Bordás Gábor

újságíró. 2018. 03. 05. 12:17

Hódmezővásárhely óta gyakran elhangzik a kiábrándult fideszes szókapcsolat. Az ellenzék szempontjából jól ismerjük az Orbán-kormány bűnlajstromát, de vajon miért fordultak szembe a Fidesszel azok a választók, akik 2014-ben még azonosulni tudtak a kormány politikájával? Olyan fiatalokkal beszélgettünk, akik sokáig lelkes és elkötelezett támogatói voltak a Fidesznek, de mostanra megfeküdte a gyomrukat, amit a hatalom művel az országgal.

Sándor a húszas évei második felében jár, nemrégiben végzett az egyetemen. Már tizenévesen foglalkoztatta a politika, kezdettől fogva a Fidesszel szimpatizált, olyannyira, hogy középiskolás korában a Fidelitasba is belépett. „Sokáig elég aktívan politizáltam, és bár 2010-től már láttam problematikus jeleket, nem tetszett az Alkotmánybíróság átalakítása, a baltás gyilkos kiadása és a korrupciós ügyek sem, de úgy voltam vele, hogy még mindig jóval több a pozitívum” – mondja Sándor, aki végül tavaly fordult el a kormánypárttól, és lépett ki annak ifjúsági szervezetéből.

A menekültkérdés kezelésével már komoly gondjai voltak, az utolsó csepp azonban a CEU-ügy és a civilellenes törvény volt a pohárban.

Amikor elolvastam az írott változatát, szinte egy az egyben visszaköszönt a putyini civiltörvény. Akkor éreztem, hogy ennyi és ne tovább, ezt már nem lehet elfogadni.

Kiskirályok

Sándor azt mondja, fidelitasosként volt rálátása, hogy városában a Fidesz „egyik kelet-magyarországi kiskirálya” hogyan használja az uniós forrásokat a saját birodalma kiépítésére, hogyan rúgat ki az állásából számára nem szimpatikus embereket, és fenyeget másokat. Ez szintén nagyon zavarta őt, főleg, mert úgy tapasztalta, hogy ez a fajta hatalommal való visszaélés általánossá vált az egész országrészben.

„A legtöbb helyen a Fidesz túlnyerte magát, és ahol lehetősége nyílt az oligarchikus működésre, ott el is kezdte ezt kiépíteni. Sőt, a helyi hivatalvezetők, ha lehet, még keményebben tartják a gyeplőt, mint a pártközpontpontban, akárcsak a Putyin-barát Kadirov Csecsenföldön. Több ismerősöm mondogatja is, hogy jobban oda kellene figyelni ezekre a helyi ügyekre, mert valójában sokkal durvábbak, mint az előtérben lévő sorosozás meg a civilellenes szólamok.”

A magyar kultúrától idegen lenne

A harmincas Ádám egyetemistaként lépett be a szegedi Fideszbe, sokat kampányolt, plakátolt, standolt és szórólapozott a 2002-es választások és a 2004-es népszavazás idején. Az egyetemi évek után már nem járt taggyűlésre és nem fizette a tagdíjat, így megszűnt a párttagsága, ám továbbra is elhivatott fideszes maradt, 2014-ben is szinte fenntartások nélkül szavazott a Fideszre.

„Voltak necces dolgok ’14 előtt is, de ezeket elhessegettem. Ha a más pártállású haverjaim felhoztak egy korrupciós ügyet, én is mindig csak azt tudtam mondani, hogy igazad van, ez nem szép, de a jelenlegi választékból a Fidesz a legkevésbé rossz választás. A szüleim is konzervatív jobboldaliak, nekem pedig nagyon fontos volt a Fidesz nemzeti patrióta hozzáállása, hogy a hazai cégeket akarják helyzetbe hozni a külföldi multikkal szemben. Tetszett az antikommunista beállítottság is, úgy véltem, nagyon helyes, ha a Fidesz végre kiszorítja a közéletből az olyan régi elvtársakat, mint Kovács László vagy Lendvai Ildikó.”

Az informatikus Ádám tavaly tért haza Svájcból, ahol négy évig dolgozott, és az ottani politikai kultúra tükrében kezdte kicsit más színben látni a Fidesz kormányzását. „A baráti vállalkozók kitömése ott szóba sem kerül, Zürichben pedig hiába szeretne a városvezetés régóta építeni egy nagy városi stadiont, a helyiek két népszavazáson is leszavazták a tervet. Egy lakossági fórumon fel is tettem a kérdést Gulyás Gergelynek, akit a kevés normálisnak megmaradt fideszesek egyikének tartok, hogy itthon miért nem kérdezik meg az embereket a stadionépítésekről. Azt mondta, hogy ez a magyar kultúrától idegen lenne. Nem értem, hogy mondhat ilyet egy politikus.”

Felcsút, 2014. április 21.
Tûzijáték a Puskás Akadémia felcsúti stadionja, a Pancho Aréna nyitóünnepségének végén 2014. április 21-én.
MTI Fotó: Beliczay László
Tüzijáték a Puskás Akadémia felcsúti stadionja, a Pancho Aréna nyitóünnepségének végén 2014. április 21-én
(Fotó: Beliczay László / MTI)

Ádám szerint a Fidesz legnagyobb szégyene az, hogy kormányzásuk alatt az utolsó helyre csúszott az ország a visegrádi négyek között az egy főre vetített GDP-t nézve. „Számomra ez volt a határvonal, amikor tudatosult bennem, hogy itt valami nagyon nem stimmel, és rosszul osztják el a beruházásokat. A csehek mindig is előttünk voltak, de én büszke voltam rá, hogy az első Orbán-kormány idején még megelőztük a szlovákokat és a lengyeleket. Aztán a szocik majdnem csődbe vitték az országot, Viktor azonban ahelyett, hogy minél jobban megerősítette volna a gazdaságot, elkezdett stadionokat építeni. A Fidesz korábban rásütötte a szocikra, hogy felesleges luxusberuházás a 450 milliárdos négyes metró, közben a stadionokkal az új Puskással együtt már lassan 400 milliárdnál járunk. A metrót naponta 160 ezer ember használja, ehhez képest hányan használják a stadionokat? Arról nem beszélve, hogy a stadionépítés nemcsak a pénzt vitte el, de az egyébként is mindig hiánnyal küzdő építőipari kapacitásokat is lekötötte, ahelyett, hogy vasutat vagy ipari parkokat fejlesztettek volna.

Oda jutottunk, hogy a szocik jobban használták a forrásokat, és ez rettenetesen bosszant.

Orbán, a messiás

Zsolt a húszas évei közepén járó egyetemista, de tanít is a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, korábban a CEU-nak is dolgozott. Nagyon korán, nyolc-kilenc évesen elkezdett érdeklődni a politika iránt, később pedig egyenesen a szenvedélyévé vált, ahogy más srácok a fociban, Zsolt és néhány barátja politikai és történelmi tárgyú vitákban versengtek egymással. „Számomra nagyon fontos az érvek ütköztetése, sokszor csak a vita kedvéért beleállok a másik oldal véleményébe is. Fideszesként is gyakran megvédtem az MSZP dolgait, sosem szeretettem az egyoldalú megközelítést. Részt is vettem néhány kerületi szocialista rendezvényen, és korábban szűk egy évre a Jobbikba is beléptem, mert úgy éreztem, meg kell ismernem minden fontosabb politikai erőt.”

Ezzel együtt Zsolt idővel egyértelműen a Fidesz mellett köteleződött el, a 2010-es választások előtt messiásként várta Orbán hatalomra kerülését, 2012-ben pedig ő is ott ült a miniszterelnök mögött a március 15-ei beszéde alatt a fidelitasosok és az IKSZ-esek között. „Azt vártam, hogy ugyanazt fogják folytatni, amit 1998 és 2002 között elkezdtek: elviszik az országot a polgárosodás felé, megszűnik a rablás, sokkal jobban koncentrálnak majd a fiatalokra, és egy helyes irányú gazdaságpolitika veszi kezdetét. A kétharmadban minderre jó lehetőséget láttam, de éreztem a veszélyt is. Sajnos az utóbbi jött be.”

Illúzióvesztés a Várkert Bazárban

Akármit tett is a Fidesz, Zsolt jó ideig hajlott arra, hogy a cél szentesíti az eszközt. Megvédte az Alkotmánybíróság jogkörének csorbítását vagy hogy fideszes bírókkal tömték ki a testületet, elfogadta, hogy erre is szükség van az általa is áhított jövő felépítéséhez.

„Nem tudom egy pillanathoz vagy ügyhöz kötni, hogy mikor ábrándultam ki, sokáig erősen lejtett a pálya a Fidesz felé, aztán sok apróságtól elkezdett billegni a mérleg, majd egyszer csak átlendült. A Várkert Bazár története például erősen hatott rám. Emlékszem, amikor felkerültem Budapestre, sokat szörnyülködtem, hogy lehet hagyni egy ekkora értéket így lepusztulni a város közepén. Így aztán persze nagyon örültem, amikor helyrehozták, de ahogy mentem befelé az átadása után, azt éreztem, hogy minél közelebbről nézem, annál inkább olcsó és gagyi hatást kelt az egész. Elkezdtem kritikusabban figyelni, és hasonló benyomásom alakult ki az egész Fidesz-kormányzásról. Vannak érdemei, de ha mögéjük nézünk, valami nem stimmel:

vagy a hozzá nem értés szökik szembe, vagy az anyagot lopták ki belőle.

Budapest, 2014. április 3.
A felújított Várkert Bazár a rekonstrukció I. ütemének ünnepélyes átadása elõtt 2014. április 3-án. A világörökség részét képezõ mûemlék fejlesztésének elsõ ütemében teljesen felújították a kétszáz éve született Ybl Miklós által tervezett részeket, kialakítottak egy összesen 2500 négyzetméteres kiállítóteret, valamint egy 900 négyzetméteres rendezvénytermet is.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
A felújított Várkert Bazár a rekonstrukció I. ütemének ünnepélyes átadása előtt 2014. április 3-án
(Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)

Félelem kívül és belül

Zsolt számára az egyik legnagyobb csalódás az, hogy a Fidesz mennyire ódzkodik az innovációtól, és szerinte az sem véletlen, hogy Orbán Viktor ma már egyáltalán nem megy fiatalok közé. „Sajnos én is úgy látom, hogy nem pusztán dilettantizmusból került ilyen helyzetbe az oktatás. A habonyi médiagépezet egy bizonyos értelmi szint fölött már nem hat az emberekre, az ebbe fektetett mérhetetlen pénz csak akkor fog megtérülni, ha lebutítják és a manipulálhatóvá teszik a tömegeket. Ez az alapja annak a félelemre alapozó hatalomtechnikának, amivel el tudják hitetni, hogy örökre itt lesznek. A hallgatóimon is azt érzem, hogy inkább csöndben maradnak, nehogy következményei legyenek, hogy ellentmondanak a kormánynak. Félünk kívülről, a migránsoktól, és félünk belülről, a saját kormányunktól is.”

Gyurcsány az alibi mindenre

Mivel beszélgetőtársaink sokáig elhivatott és aktívan politizáló Fidesz-szavazók voltak, kiábrándultságuk ellenére ma is sok kormánypárti ismerőssel rendelkeznek, ennélfogva viszonylag széles merítésük van a Fidesz-szavazók érvrendszeréből.

Sándor tapasztalatai szerint a Fidesz-táborban is többféle hozzáállás létezik, de nagyon ritka, hogy valaki a legmeredekebb húzásokat is teljesen kritikátlanul megindokolja. „Sokszor ingatják a fejüket, hogy ezt vagy azt tényleg nem kéne, de mindent felülír a meggyőződés, hogy nincs alternatíva, és ez még mindig jobb, mint ami Gyurcsány alatt volt.”

Ádám néhány napja három fideszes csoportba is belépett a Facebookon, egyrészt kíváncsiságból, másrészt hogy ott is felvesse a Fideszhez kapcsolódó súlyos korrupciós ügyeket. „Kizárólag kétféle válasz létezik ezekre: 1. jó, akkor most engedjük be a migránsokat? 2. miért, a szocik jobbak voltak?” – összegzi a kísérlet eredményét.

Gyurcsány az alibi mindenre, de van egy pont, amikor azt kell mondani, hogy ezt már nem lehet lenyelni pusztán azért, mert az előző kormány is korrupt és dilettáns volt

– mondja Sándor, aki szerint a menekültkérdés kezelésére adott reakciók jól bemutatják a Fidesz ellentmondásos megítélését a táboron belül. „Alapvetően mindenki egyetért a kormány álláspontjával, ahogy a társadalom többsége is, de a kommunikációban megjelenő uszítás és gyűlöletlekeltés, vagy a bugyutaság szintjére süllyedő Soros-kampány már sokaknak szúrja a szemét, és azért felteszik a kérdést, hogy miért nézik őket ennyire hülyének.”

Fotó: Bielik István / 24.hu

Nincs kórházi ellátás, de van kerítés

„Az általam ismert fideszesek 85 százaléka csak azért fideszes, mert nem látnak alternatívát” – állítja Zsolt. „A Fidesz szar, de minden más még szarabb lenne, mondják, és néha hozzáteszik, hogy a kormány legalább nem olyan liberális rétegproblémákkal foglalkozik, mint a baloldal. Vannak persze igazán elvhű fideszesek is, de azért bizonyos dolgokra ők is felszisszennek, ők is szembeállítják a vizes vb-re, stadionokra elfolyt irdatlan pénzeket az egészségügy állapotával. Bennük azonban nagyon erős a migránsellenesség, nyelik a Soros elleni riogatást és meg vannak győzödve a globális háttérhatalom létezéséről. Háborús narratívában értelmezik az ország helyzetét, és hát a háború alatt le kell mondani a parizerről, mert szüksége van rá a katonáknak. Ők is azzal érvelnek: oké, hogy nincs jó kórházi ellátás, de van jó kerítés.”

Zsolt szerint létezik egy olyan csoport is, amelyik azért húz a Fideszhez, mert úgy érzi, túl sok indokolatlan támadás éri a kormányt. Állandóan azt hallják, hogy diktatúra van, és megszűnt a sajtószabadság, de ha körülnéznek, nem ezt tapasztalják az országban. „Persze ez az effektus mindkét irányba hat, korábban például én is afféle James Bond-főgonosznak láttam Soros Györgyöt, a kormánypropaganda azonban sikeresen rávett arra, hogy elkezdjem védeni.”

 Mit csinál jól a Fidesz?

Korábbi Fidesz-szavazóként minden beszélgetőtársunk tudott mondani olyan eredményeket, amiket továbbra is Orbánék javára lehet írni, legalábbis részben. Sándor szerint a gazdasági növekedés számai impozánsak, ezzel párhuzamosan a bérek is nőttek, a költségvetést pedig mindvégig kordában tudta tartani a kormány. Ádám is megemlíti a költségvetési fegyelmet, illetve az államadósság növekedésének megállítását, és szerinte az uniós forrásokat is sokkal hatékonyabban tudja lehívni ez a kormány a korábbiaknál. Azt azonban nagyon fájlalja, hogy a hazai vállalkozások helyzetbe hozását a Fidesz a saját baráti körére korlátozza.

Ez ugyanaz a korrupció, amit a szocialisták esetében leszavaztunk 2010-ben

– bosszankodik.

„Gyurcsánnyal ellentétben ők legalább kormányoznak, és reagálnak a problémákra, még ha sokszor rossz válaszokat is adnak. A gazdaság működik, más kérdés, hogy milyen áron, és hogy ebből a gazdasági a növekedésből valóban meg tudnak-e erősödni a hazai cégek és vállalkozók. Sajnos a jogbiztonság hiánya és az oktatás visszafejlődése hosszú távon nem ezt vetíti előre” – mondja Sándor.

Ádám szerint nagyon jól tette a Fidesz, hogy nem engedte be az országba a migránsokat, de míg a csehek ugyanezt csendben megcsinálták, Orbán az állandó melldöngetésével rossz hírünket kelti az egész világban, és még a szövetségeseinkkel is összerúgja a port. „Elviselhetetlen már ez az állandó háborús hangulat, és abból is nagyon elegem van, hogy nem lehet normálisan politikáról beszélni ebben az országban” – fakad ki Ádám, aki szerint Orbán lankadatlan harciassága miatt még a nyert helyzetekből is sokszor rosszul jön ki az ország.

„Ő volt az egyetlen kormányfő a világon, aki Trumpra fogadott a megválasztása előtt. Bejött neki, erre mit csinál? Nekimegy a CEU-nak, és eljátssza a hatalmas jó pontját az amerikai elnöknél azzal, hogy egy kis európai ország be akar záratni egy amerikai egyetemet. Mintha nem érezné már a dolgoknak a súlyát, hogy milyen hosszú távú károkat okoz az országnak a rövid távú céljai miatt.”

Budapest, 2017. október 23.
Orbán Viktor miniszterelnök az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapján tartott állami ünnepségen a Terror Háza Múzeum előtt 2017. október 23-án.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Orbán Viktor
(Fotó: Kovács Tamás / MTI)

Zsolt a pozitívumok között megemlíti még, hogy szerinte jól működnek a közigazgatási reformok, és Sándorral együtt fontos lépésnek tartja az állampolgárság megadását a határon túli magyaroknak, bár a szavazati jogot ő helyben lakáshoz kötné. Sándor szerint a Fidesz ezt a vívmányt is a hatalom megtartására használja. „A 2002-es vereség nagyon megreccsentette Orbánt, azóta mindent elkövet, hogy ez soha ne ismétlődhessen meg. Ez a mentalitás pedig nagyon eltávolította a Fidesz vezetőit az eredeti értékrendjüktől, mindent a hatalomhoz való görcsös ragaszkodás határoz meg. G. Fodor Gábor uraljuk a pillanatot fordulata pontosan kifejezi a politikájuk lényegét.”

Csak a Viktor?

Gyakran lehet találkozni azzal az állítással, hogy a kormány politikáját gyakorlatilag egy személyben Orbán Viktor határozza meg, miként nehéz elképzelni olyan Fidesz-szavazót is, aki a párttal szimpatizál, de Orbánnal már kevésbé. Kérdés, hogy a miniszterelnöknek megvan-e még az a kultikus ereje, ami hosszú éveken át bármilyen botrányon képes volt átlendíteni a Fideszt.

„2012-ben Orbán kötött egy megállapodást a Rubik-múzeumról, és akkor volt egy nagyon szimpatikus mondata. Azt mondta, a tanácsadói nagyon ellenezték ezt a dolgot, mert Rubik és a múzeum ötletadója, Radnai Péter sem éppen jobboldali ember, de mivel ezzel a múzeummal az egész ország gazdagodik, ő kiáll mellette a tanácsadókkal szemben is. Borzasztóan imponált, hogy Orbánt nem érdekli, ki szereti és ki nem, meghallgatja az érveket és képes meghozni az ország szempontjából legjobb döntéseket. Akaratlanul bennem is kialakult a ha Sztálin elvtárs erről tudna, biztos nem történne meg mentalitás, mindig azt feltételeztem, hogy Orbán biztosan jót akar, csak a tanácsadói rossz útra viszik.

De mostanra már teljesen eltűnt ez a fajta konstruktív párbeszéd, és végső soron ez az, ami leginkább eltávolított a Fidesztől

– meséli Zsolt.

Sándor inkább a kétezres években tapasztalta, mekkora kultusza van Orbánnak a táboron belül, az utóbbi időben már csak ritkán látta ennek jeleit. „A személye viszont továbbra is megkérdőjelezhetetlen, nem is nagyon szoktak róla beszélni a fideszesek. Olyan, mintha egy szimbólum lenne, egy alkotmányos király.”

Ádámnak  azonban más élményei vannak, ő több kommentben viszontlátja azt az elhatározását, hogy addig nem fog a Fideszre szavazni, amíg Orbán a miniszterelnök-jelölt, de ha mondjuk Lázár János lépne a helyére, akkor újra elgondolkodna a dolgon. „Viktor már végérvényesen lejáratta magát, az összes nagyobb korrupciós ügy körülötte koncentrálódik: a gyerekkori barátja százmilliárdokat nyer, a másik barátja tízmilliárdokat, és persze ott van a veje is. Olyan, mintha Kazahsztánban vagy Üzbegisztánban élnénk, nem pedig Európa közepén, tiszta szégyen az egész. Ha Orbán így folytatja, magával fogja rántani az egész Fideszt, ahogy Lázárt is magával rántotta Hódmezővásárhelyen. Ideje lenne túllépni rajta és eltávolítani a hatalomból.”

(A cikkben megszólalók keresztnevét kérésükre megváltoztattuk.)

Grafika: Besenyei Violetta

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Fotó: Marjai János / 24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.