Belföld

Ha önkritikát gyakorol az elvtárs, akkor még egy ideig megúszhatja

Hosszú interjút adott a 444-nek Szepesházi Péter, a Budai Központi Kerületi Bíróság bírája. A bíró a közelmúltban többször bírálta nyilvánosan Handó Tündét, az Országos Bírói Hivatal elnökét. Most sem fogta vissza magát.

Kialakult itthon a törvényi szabályozáson túlmenő gyakorlat, ami arról szól, hogy nem illik bírálni. Csak a sikerekről lehet beszámolni, az 50-es évek termelési regényeit idézve. Félelem van, és ehhez nem akarok alkalmazkodni, mert megöli a lelket

– magyarázza Szepesházi, hogy miért fordult az általa tapasztalt visszásságok miatt a nyilvánossághoz. Handó Tünde szerinte „nagyon tehetséges ember, bíró, vezető, de az a centralizáció és önkény, amit megvalósított, minden erényét és kezdeti eredményét lerombolta”.

A bíró az egyik legnagyobb visszásságként említi, hogy Handó Tünde rendszeresen nyilvánít eredménytelennek vezetői pályázatokat, „ráadásul olyan embereknél, akik korábban alkalmasak voltak vezetőnek”. Ez az állampolgároktól távoli kérdésnek tűnhet, pedig

ha nem a pályázaton dől el, hogy kiből lesz vezető, hanem olyan kerül pozícióba, aki nem pályázott, akit Handó Tünde nevezett ki egy évre, akkor csorbul az állampolgár érdeke, mert nem biztos, hogy a legszakmaibb ítéletet kapja.

Szepesházi Péter szerint „fontos témákban születnek olyan ítéletek, amik nem vádolhatóak politikai elfogultsággal, de vannak témák, ahol meg tömegesen születnek olyan ítéletek, amikkel nagy a baj, nem is az eredményükkel, hanem a gyakran sematikus jelleggel”. Példának hozza fel a bonyolult devizahiteles ügyeket, amelyekben szerinte ilyen sematikus ítéletet hoznak sokszor a túlterhelt bírák, mindezt akár egyoldalú szakmai anyagokra támaszkodva.

A bírói alkalmassági vizsgálatok is a problémásak a bíró szerint:

Ez most egy rendkívül szubjektív eljárás, miközben szerintem csak a legobjektívebb, számokkal kifejezhető dolgokat lehetne egy bírón számon kérni azzal a téttel, hogy elveszik az állását. Most van olyan értékelés, ahol ikszelni kell, hogy pl. egy bíró “lényeglátásban” megfelelt, vagy nem felelt meg.

Emiatt sérülhet a bírói függetlenség kívánalma. Szepesházi azt magyarázza az interjúban részletesen, hogy milyen módon törik le a belső ellenállást és a kritikát többek között az alkalmassági vizsgálatok eszközével:

Ha önkritikát gyakorol az elvtárs, akkor még egy ideig megúszhatja. Én egy idő után erre azt mondtam, hogy nem. Rájöttem, hogy ez megöli a lelket.

Szepesházi Péter szerint „most robbanásközeli a helyzet”, mert hiába ígért Handó tünde kinevezésekor, 2012-ben egy csomó mindent, „például munkateher-kiegyenlítést, jobb körülményeket, ezek nem valósultak meg”.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik