Horn Gábor a Népszavában emlékeztet arra, hogy Soros György az elmúlt évtizedekben rengeteg pénzt áldozott arra, hogy sokak álma, a nyitott társadalom megvalósuljon. A kommunizmus alatt ezért segítette az illegális demokratikus ellenzéket, és ezért segíti most is a világ legkülönbözőbb diktatúráiban a demokratákat pénzzel, képzéssel, publikálási lehetőséggel.
Magyarországon Soros hihetetlen mennyiségű pénzt tett bele a szociális problémákkal küzdőket segítő szervezetek támogatásába is, a magyar oktatás modernizációjába, az emberi jogi szervezetek működésének biztosításába, s évtizedeken át támogatta a magyar kultúrát is.
A Közép-Európai Egyetemen a térség és az egykori Szovjetunió népeinek diákjai tanulhatnak a világ legjobb tanáraitól közgazdaságtant, politikatudományt, környezettechnológiát és sok mást, hogy a tudásukkal “országukat modernebbé, nyitottabbá, demokratikusabbá tegyék.
Azt mondják, aki egy embert megment, a világot menti meg. Soros már megszámlálhatatlan világot mentett meg eszerint.
Egy üzletember arra költi a pénzét, amire akarja.
Soros arra akarja, hogy a világ jobb, nyitottabb, demokratikusabb, békésebb legyen.
Horn Gábor úgy látja, mindenki változhat, ezért nem az a baj, ha ez már nem tetszik olyanoknak, akiket egykor szintén ő támogatott, oxfordi ösztöndíjjal, pénzzel, miegyébbel. Bokros Lajoshoz hasonlóan azonban ő is rosszul van Orbán plakátjaitól.
De a gyomrom kifordul attól a gyűlöletkampánytól, amelyet egy a kilencedik évtizedében járó öregúrral szemben folytatnak, aki soha mást nem tett, csak adott és lehetőséget teremtett.
Ez az aljasságnak egy olyan foka, a túlcsorduló ízléstelenségnek, kegyetlenségnek olyan áradata, amit csak undorral vegyített szomorúsággal nézhet. A plakátok a legnagyobb magyarok egyikét démonizálják, aki az önzetlenül adott pénzen túl mintát is adott a támogató-segítő polgárra.
Aki akar, él azzal, amit a mintából tanulhatott. Adta a felelős polgár mintáját, aki gondolkozik az országok sorsáról és jobbá akarja azt tenni. Aki akar, él azzal is, amit ebből a mintából tanulhatott.
Horn Gábor szerint a plakátok sokakban sokféle mélységű fájdalmas képzettársítást idéznek, ő csak végtelen undort, megvetést érez a kormánnyal szemben ócska gyűlöletkampánya miatt, amely mögött nincs semmi, csak
a kényszeres ellenségképzés, a tábort teljesítménnyel nem, csupán a közös gyűlölettel egyben tartani kívánó szánalmas hatalompolitika.
A gyűlölet most az egyik legnagyobb magyarra, egy kitűnő filantrópra irányul.
Horn úgy véli, sokan másként gondolnak az üzletemberre, példaként tekintenek rá, nem adják fel a nyílt társadalom eszméjét. Ő azt reméli, sokan vannak, akik hálásak Soros Györgynek.
Júniusban éppen a Horn nevével fémjelzett Republikon Intézet mérte, hogy a csapból is folyó sorosozás dacára a társadalom 40 százaléka osztja azt kormányzati álláspontot, hogy Soros Györgynek érdemi befolyása van a magyar politikára, ezért indokolt fellépni ellene.
