Azt mondta, a vizes-vb végső számai azért is nőnek ekkora ütemben, mert a FINA gyűjtőnév alá olyan projekteket is besorolnak az emberek, amik nem is oda tartoznak. Vannak azonban önálló tételek is: például a 600 millió forinttal dráguló ugrótorony vagy a végül húszmillióval többe kerülő kerékpáros patakhíd. Az ilyen eseteket látva mi értelme a tervezésnek egyáltalán?
A tervezésnek mindig van értelme. Ha egy család költözik, mindig gondosan megtervez mindent, de aztán a festés, mázolás és bútorok miatt általában egy kicsit mindenki túllépi a kereteket. A magyar gazdaság és építőipar szárnyal, ennek egyik hozadék a számos megrendelés mellett, hogy az építések költségei folyamatosan drágulnak. A legnyíltabb közbeszerzési versenyen és egy versenyáron alakult ki a végső ár: annyiért lehet egy magánvállalkozónak megépítenie egy beruházást, amennyire a piac beárazza.
Az ugróhíd költsége 1,3 milliárd forintról nőtt 1,9-re, ami csaknem 50 százalék.
Mindig az almát az almával hasonlítsuk össze. Akkor lehet mondani, hogy valami drágult, ha pontosan ugyanazt kapjuk a végén, mint amit beígértünk. Ha közben mellékerült egy-egy elem, például az ugróhíd esetében az ideiglenes lelátó vagy a betontalapzat, ami később fotósarokként működik, akkor már nem lehet így összemérni.
Tehát akkor ezek az első tervekben nem szerepeltek?
Biztos vagyok benne, hogy nem, bár minden részletet én sem ismerek.
A megnyitóbeszédében többször elhangzott, hogy a közös munka során segítették egymást a felek, senki nem döfte hátba a másikat vagy tett keresztbe. Tényleg ilyen fontos kiemelni ezt?
Nemcsak itthon, de külföldön is a pártokra épülő demokratikus politikának van egy versengő logikája, ahol kormány és ellenzék ritkán fog össze. Az együttműködés gyakorlatáról adott példát az, ahogy a kormány, a budapesti főpolgármester, az ellenzék és a XIII. kerület szocialista polgármestere, Tóth József véghezvitte a projektet.
Nemrég derült ki, hogy csúszik a már említett kerékpárút átadása. Ez mennyiben hoz változást a tervekhez képest?
Ha már Duna: sokan hiányolják a felújított rakpartszakaszról (a Margit híd és Árpád híd között) a fákat, szinte csak betonból és parkolókból áll az új külső. Ehhez mit szól?
Ez Budapest, illetve az adott kerületi önkormányzat hatásköre.
