Az OTP Konferenciáján a közismert politológus, Török Gábor tartott előadást az EU jövőjével kapcsolatban. A 2017-es választások eddigi képe alapján az látszik, hogy a “föderációs irány vagy nemzetállamok közössége” koncepcióból az utóbbi valószínűtlenebb. Kis matekolás sosem árt.
Ha Merkel És Macron 2017 őszén bejelenti az „Európai Unió 2.0” koncepció elindulását, az egy új helyzetet állíthatna elő a nemzetállamok európai közösségben gondolkodó kormányoknak a politikai versenyben. Abban az esetben mindenképpen, hogy ha ez egy új, önkéntes együttműködést jelentene, a szuverenitások komolyabb közösítésével, tehát a föderatív Európa irányába történő elmozdulással, önkéntes csatlakozással. Emellé hozzá lehet tenni a korábbiaknál jelentősebb potenciális pénzügyi forrásokat. Ez a helyzet komoly dilemma/kihívás elé állíthatná a „nemzetek Európája” koncepció jegyében kormányzó kelet-európai politika eliteket – döntően a lengyel, vagy a magyar politikát, de részben a szlovák és cseh kormányzást is. Ha lesz változás tehát az európai politikai színtéren, azt feltételezem, hogy ebbe az irányba mutat majd és ez jelentős mértékben fogja érinteni azt az erőteret is, amit most a kelet-európai politikában és így, a magyar politikai rendszerben is látunk
– fejtette ki Török Gábor az OTP Bank konferenciáján.
A rövid videóban a hazai ellenzék esélyeit is latolgatja a 2018-as választásokon, szerinte a mostani kormány leváltásához akkor van esély, ha a kormány a 106 egyéni választókerületből 40-et elveszít, nem ő nyer meg, hanem valamilyen ellenzéki erő.
