Kósa Lajos szerint meg kell nézni, hogyan lehet megszüntetni az Emberi Jogok Európai Bíróságának joghatóságát Magyarországon, miután a strasbourgi testület két bangladesi menedékkérőnek adott igazat a magyar állammal szemben. A Fidesz frakcióvezetője a Kossuth Rádióban politikai ítéletnek nevezte a strasbourgi döntést, a bangladesiekre pedig azt mondta, nem menekültek, hanem migránsok.
Hiányzik a kormány jogi érvelése
A két férfi a Magyar Helsinki Bizottság ügyfele volt. A jogvédő szervezet társelnöke, Pardavi Márta szerint Kósa hiába fejtegette, jogosultak voltak-e a bangladesiek a védelemre vagy sem, a magyar hatóságok erről nem is döntöttek, csak arról, hogy elfogadhatatlan a menedékkérelmük, és erre hivatkozva küldték vissza őket Szerbiába.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint a két menedékkérő több emberi jogát is megsértették, megállapította, hogy nem jogszerűen voltak fogva tartva, és Szerbiába való visszaküldésük nem a megfelelő jogi garanciák mentén történt – mondta a 24.hu-nak Pardavi.
Ha Kósa Lajosnak nem tetszik a bíróság döntése, az szíve joga, de attól még egyhangú döntés született
– mutatott rá a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, hozzátéve, hogy a magyar kormánytól ebben az ügyben nem lehetett jogi érvelést hallani.
Ha nem sértenének jogot, nem kellene fizetni
Kósa Lajos felemlegette, hogy a Magyar Helsinki Bizottságnak 2,7 millió forint perköltséget és ügyvédi díjat megítéltek az ügyben. „Ez jól jön nekik, feltalálták a migránsbizniszt. Ez egy 45 milliárd forintos piac, amelyből jó szeletet lehet hasítani. A migránsbizniszből nemcsak az embercsempészek élnek kitűnően, hanem az emberi jogi harcosok is rátelepednek erre” – fejtegette a frakcióvezető.
Pardavi Márta szerint a „migránsbiznisz” a kormány oldaláról áll fenn, akár a letelepedési kötvényekre, vagy a kedvezményes honosítással kapcsolatban indult büntetőeljárásokra gondolunk. A Helsinki Bizottság olyan embereknek nyújtott jogi segítséget, akiknek a jogait megsértették, ezért bírósághoz fordultak. „Ha a kormány ezt biznisznek minősíti, azzal az emberi jogok védelmét kérdőjelezi meg” – mondta.
Kitért arra is, hogy a pernyertes feleknek, ahogy a magyar bíróságokon, úgy Strasbourgban is ügyvédi munkadíjat ítélnek meg, a 2,7 millió forintot a bíróság állapította meg és nem találta túlzónak a mértékét.
Ezt a kiadást meg lehetett volna előzni azzal, hogy nem követ el a magyar kormány jogsértést
– jelentette ki a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke. Mint mondta, a szervezet is többször felhívta a figyelmet arra, hogy jogellenes az a szabályozás, ami alapján a tranzitzónában fogva tartanak embereket, mert nincs róla bírósági döntés, de ezt az aggályt a kormány nem hallgatta meg. A megítélt 2,7 millió egyébként eltörpül a kormány által megbízott ügyvédi irodák díjai mellett – mondta.
Magyar állampolgárok is elesnének a jogvédelemtől
Pardavi Márta cáfolta, hogy a tranzitzónákba járnának „ügyfeleket felhajtani”. Rámutatott: a menedékkérők a magyar és uniós jogszabályok szerint is jogosultak civil szervezetek jogi segítségét elfogadni, de ezt a tevékenységet most a bevándorlási hivatal korlátozza, csak olyan ügyekben tudnak eljárni, ahol meghatalmazást kapnak.
Arról, hogy Kósa Lajos szerint meg kell vizsgálni, hogyan vonhatjuk ki magunkat a strasbourgi bíróság joghatósága alól, Pardavi Márta úgy vélekedett:
amíg a kormányzat részéről ez nem vetődik fel, addig a frakcióvezető megszólalása politikai handabanda,
amit szépelgésnek azért nem minősítene, mert „nem szép ilyet mondani”. Az Emberi Jogok Európai Bírósága sok olyan magyar állampolgárnak is jogvédelmet nyújt, aki a magyar igazságszolgáltatás és jogalkotás áldozatává vált – mondta.
Így kell elüldözni a befektetőket
A brit parlament vizsgálta korábban, milyen következményekkel járna az ország EU-tagságára nézve, ha felmondanák az Emberi Jogok Európai Egyezményét – idézte fel Magyar Gábor ügyvéd. Kifejtette: az unió felvételi követelményei között van az emberi jogok tiszteletben tartása, ami a gyakorlatban az egyezmény aláírását jelenti, de nem rúghatnak ki egy tagállamot akkor sem, ha később tagként már nem teljesíti a felvételi követelményeket.
Az viszont megtörténhet, hogy felfüggesztik a tagállam szavazati jogát az Európai Unió Tanácsában, ami a gyakorlatban azzal jár, hogy a döntések kötelezőek ránk nézve, de nem tudunk beleszólni.
Európában három állam van, amely nem csatlakozott az egyezményhez: a Vatikán mellett Koszovó és Fehéroroszország
– mondta az ügyvéd. Kitért arra, hogy a befektetők is megnézik, mennyire kiszámítható egy ország jogrendszere, és ha nincsenek megfelelő jogi garanciák, annak az a következménye, hogy nem jönnek ide. Példaként említette a szerencsejáték-szektor és a trafikok államosítását, rámutatva, hogy a konkrét ügyeknél nagyobb baj, hogy ezzel szétverik a jogbiztonságot.
Olyan gyakorlati következménye is lehet a kilépésnek, hogy ha egy magyar bíró európai elfogatóparancsot ad ki, nem hajtják végre, mert az egyezmény értelmében csak olyan államnak adhatnak ki embereket, ahol garantálják az emberi jogokat. És a döntés a menekülthelyzetre is kihat: Magyarország így nyilvánvalóan nem lesz biztonságos állam, nem lehet menedékkérőket sem visszaküldeni. Bár lehet, hogy ennek örülne is a kormány – jegyezte meg ironikusan Magyar Gábor.
