– derül ki a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (ReSzaSz) és a Szinapszis Kft. közös, idén januárban készített kutatásából. A kérdőívet 907 orvos töltötte ki, mindössze két hét alatt.
A hálapénz által legfertőzöttebb területekről is kitöltötték a kérdőívet: nőgyógyászok, kardiológusok, pszichiáterek, de rezidensek és háziorvosok is válaszoltak a kényes kérdésekre.
Eldőlt: nem kell hálapénz
Mivel a válaszadók elsöprő többsége hálapénzmentes egészségügyben szeretne dolgozni, dr. Dénes Tamás, a
ReSzaSz elnöke szerint eldőlt a kérdés: meg kell szüntetni a hálapénzrendszert, és ez fontos üzenet a politikának is.
A kutatás másik meghökkentő eleme az, hogy kiderült: az orvosok 32 százaléka ma már úgy látja, a betegek a pénzzel teli borítékot a megfelelő ellátás és előnyszerzés miatt csúsztatják a köpeny zsebébe. Vagyis nem a tényleges hálaérzés motiválja a pácienseket. Négy évvel ezelőtt is készült egy hasonló kutatás, akkor még minden harmadik orvos gondolta úgy, hogy a csúszópénz ténylegesen a hála kifejezése.
- 2013-ban: 31 százalék gondolta azt, hogy a hálapénz a háláról szól
- 2017-ben: 17 százalék.
Összességében mi a véleménye a hálapénzrendszerről?
Erre a kérdésre 33 százalék válaszolta azt, hogy teljes mértékben elutasítja. 61 százalék elutasítja, de a jelenlegi helyzetben szükségesnek tartja.
Az orvosok öt százaléka tartja elfogadhatónak, és mindössze egy százalék válaszolta azt, hogy a hálapénz természetes dolog. A paraszolvenciát teljes mértékben elutasítók aránya ebben a kérdésben is jelentősen nőtt a 2013-as felméréshez képest.
- 2013: 19 százalék
- 2017: 33 százalék utasítaná el teljesen a borítékot.
Kezd lehullni a lepel erről a korrupt rendszerről
– értékelte az eredményt a ReSzaSz elnöke.
Egyre vékonyabb az a boríték
A ReSzaSz arra is kíváncsi volt, mit tapasztaltak az elmúlt években az orvosok, mennyire változott a betegek hozzáállása a hálapénzhez. A többségük (49 százalék) azt tapasztalta, egyértelműen csökkent a hálapénzt adó betegek aránya, így nem meglepő, hogy 44 százalékuk úgy vette észre, kevesebb csúszópénzt kap egy hónapban.
Összességében a kérdőívet kitöltők azt tapasztalták, hogy az elmúlt három évben
- 26 százalékkal csökkent a hálapénzt adó betegek aránya,
- 12 százalékkal visszaesett az átlagosan egy betegtől kapott pénz, és
- 22 százalékkal apadt az átlagosan egy hónapban kapott hálapénz összege.
Arra a kérdésre, hogy milyen eszközök oldhatják meg a hálapénz problémáját, a válaszadó orvosok 85 százaléka mondta azt, hogy a megoldás a béremelés, 52 százalékuk az ellátási “alapcsomagtól” eltérő “extra” szolgáltatások hivatalos megvásárlásával, míg 17 százalékuk a hálapénz-bevétel hivatalossá tételével oldaná meg a kérdést.
A Reszasz elnöke összegezve azt mondta, a kérdés eldőlt, a hálapénzt fel kell számolni, amihez a keretrendszert a szervezet szeretné kidolgozni. Ennek alapja lehet a tisztességes orvosi alapbér, a saját orvosválasztás lehetősége, az állami és a magán ellátás “tiszta” együttműködése, az orvosképzés és oktatás megbecsülése, valamint a jogi szabályozás.
